Előszó
A „királyi kegyúri jog" fogalma. A konkordátumban, amelyet az apostoli szentszékkel a nagy Napoleón kötött, ki van mondva, hogy ha az első konzul valamikor nem lenne katholikus: ugy külön...
Tovább
Előszó
A „királyi kegyúri jog" fogalma. A konkordátumban, amelyet az apostoli szentszékkel a nagy Napoleón kötött, ki van mondva, hogy ha az első konzul valamikor nem lenne katholikus: ugy külön megállapodással fog elrendeztetni az, hogy Franciaországnak a katholikus egyház külső viszonyait illető jogai közül azok, amelyek a király személyéhez fűződtek és amelyeket e konkordátum az első konzulnak is biztositott - mily módon lesznek gyakorlandók.
A királyi hatalomnak a kormányzóra való átruházásáról szóló 1920. évi I. törvényeink nem követi e példát.
E törvény nem foglalkozik azzal, hogy a magyar államnak a katholikus egyház külső viszonyaira vonatkozó azon jogai közül, amelyeket főkegyúri jogoknak nevez, külömbséget tegyen a szerint, hogy vájjon azok a király személyének fentartott diskrét prerogativák-e, amelyeket a nem katholikus államfő nem gyakorolhat, avagy pedig oly jogok, amelyek a királyt, mint az állami végrehajtó hatalom fejét illetik és amelyeket az államfő az e minőségében általa gyakorolt egyéb jogok módjára, vallására való tekintet nélkül, feltétlen gyakorolhat?
E törvény egyszerűen annyit mond, hogy a kormányzó a főkegyúri jogokat nem gyakorolhatja. És még arra sem ad utmutatást, hogy ha a kormányzó e jogokat - jelesül ugy a fenntartott felség jogokat, mint a többi királyi kegyúri jogokat - nem gyakorolhatja: azokat vagy azok bizonyos kategóriáját - különösen pedig az emlitett prérogativákat - helyette mely állami, vagy állami megbizásból eljáró egyházi szerv és hogyan fogja gyakorolni?
Arról sem szól e törvény, hogy egy ily szerv esetleg utóbb - talán Rómával való előzetes tárgyalás után fog alkottatni. És később sem hozatott törvény, amely ezek tekintetében bármily rendelkezést tartalmazna.
Vissza