| A tülökorrú | |
| I. Fejezet, amelyben Küsgergőt elszólítja a kötelesség, és ismét váratlan kalandok özöne zúdul a nyakába, amelyekről boldog örömmel lemondana | 7 |
| II. Fejezet, amelyben Küsgergő legszebb álma végre beteljesülni látszik: kardhegyre kapja a gyűlölt grófot, és ismét összehozza a jó szerencséje a tülökorrú úrfival. Lezajlik első veszekedésük Annácskával, de az is elboronálódik rendjén: Küsgergő mégis a Hunyadi fiak familiárisa marad | 23 |
| III. Fejezet, amelyben Küsgergő csuda dolgoknak válik fül- és szemtanújává. Látja, hogyan dorbézol a magyar király, majd hogyan teszi le a hamis esküt az oltáriszentségre tett kézzel. Még nem is sejti, hogy emiatt mennyit kell ismét lovagolnia | 37 |
| IV. Fejezet, amelyben Küsgergő nagyokat lovagol, börtönbe is csukják, nem is egyszer, de úgy látszik: tenyerében hordja a jóságos szerencse, mert minden szörnyűség jóra fordul körülötte | 46 |
| V. Fejezet, amelyben Küsgergő világlátott ember lesz: megjárja Bécset, Prágát, de a gyönyörű városokból édeskeveset lát, mert vagy fontos tárgyalásokon vesz részt, vagy - börtönben ül. Egyetlen vigasztalás hizlalja csak a büszkeségét: ő hozza haza az új magyar királyt. Ám nem cserélne véle sem, mert megtudja, hogy fia született | 67 |
| Feljő Mátyás csillaga | |
| VI. Fejezet, amelyben Küsgergő útja Prágába vezet. Egy pénzsóvár kapuőr majdnem agyonüti, de az igazi baj az, hogy gyenge kis menyasszonyt kommendálnak a Tülökorrúnak | 85 |
| VII. Fejezet, amelyben Mátyásra rákacag a Fortuna csillaga, király lesz, de nem nagyon. Aztán odavág az asztalra, hogy csodát lát a világ. Küsgergő itt csap fel a "király árnyéká"-nak | 102 |
| VIII. Fejezet, amelyben Mátyás fényes diadalt arat a törökön, és Küsgergő megmenti egy bolondos vénember életét, aminek a király nagyon örül. Később a vénember mégis elveszti a fejét... Pedig arról már nem is tehet, hogy Garáék meg akarják dönteni a király trónusát | 126 |
| IX. Fejezet, amelyben Mátyás két csatát vív meg a császárral, s a fontosabbikat Küsgergő dönti el a király javára. Szilágyi Mihály is megszökik Világos várából, Mátyást nagy veszély fenyegeti, de minden jóra fordul | 146 |
| X. Fejezet, amelyben Küsgergőnek alkalma nyílik, hogy ország-világ szeme láttára bebizonyítsa: méltó volt Mátyás bizalmára, amikor árnyékának választotta | 191 |
| Az "arany süveg" bolondja | |
| XI. Fejezet, amelyben Küsgergő gazdáját végre igazi királlyá koronázzák, s szegény fejének egyúttal veszedelmesen meg is szaporodnak a gondjai, bajai. Beigazolódik egy régi mondás is: aki szelet vet, vihart arat. Szerencsére igaza lesz egy másik mondásnak: nem az a legény, aki üt, hanem aki állja! | 235 |
| XII. Fejezet, amelyben Mátyás összerúgja a patkót az országgyűléssel, s kemény adókat vet ki. Erdély fellázad ellene, de elrettentő szigorúsággal leveri. Azután a lázadókkal cinkos Moldaviát dúlja meg. Ez a kaland majdnem az életébe kerül. Szerencsére ott van mindenütt a király árnyéka: Küsgergő | 265 |
| Megfordul a szél | |
| XIII. Fejezet, amelyben a király elindul az Arany Süveg felé vezető nyaktörő úton, és szegény árnyéka mindenüvé hűségesen követi | 313 |
| Piros intermezzó | |
| XIV. Fejezet, amelyben a király megismerkedik a szerelem édes érzésével, cseh királlyá koronázzák, de amikor azt hiszi, legközelebb jutott az Arany Süveghez, akkor kerül tőle a legmesszebb. Küsgergő vigasztalhatatlan, mert tudja, Mátyás hadakozni fog a Délibábért, az idők végezetéig | 337 |
| Te sem szeretsz | |
| XV. Fejezet, amelyben Küsgergő halálosan meghökken, olyasmire vetemedik a király, kétszer is egymás után | 357 |
| XVI. Fejezet, amelyben Mátyás egyszerre két királyt táncoltat meg, és a vigalmi muzsikát javarészt Küsgergő szolgáltatja. A "boroszlói bálról" beszél egész Európa | 392 |
| Dölyfös fehér virág | |
| XVII. Fejezet, amelyben végre elégedett királyával az egész ország, mert elveri a törököt, akár a kétfenekű dobot: ezenkívül végre meg is házasodik. Küsgergő hoz neki messzi talián földről egy világszép királykisasszonyt feleségül | 419 |
| XVIII. Fejezet, amelyben a király életének rövid, boldog szakasza következik | 453 |
| Elszállnak a hollók | |
| XIX. Fejezet, amelyben Messer Bonfini kifaggatja Gregoriót a királlyal való közös dolgaikról. Épp jókor, mert utána nemsokára komor gyászba borul Magyarország, mert meghal Mátyás király, és a visegrádi várból elszállnak a hollók | 477 |
Folytatás Microsoft-tal