1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A kínai civilizáció története

Szerző
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: Osiris Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 626 oldal
Sorozatcím: Osiris Tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-389-797-1
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szerző könyve nagy siker volt már eredeti, francia formájában is, mert körültekintően tájékoztat a kínai kultúra minden jelenségéről, minden fázisáról, a kínai történelem minden korszakáról és... Tovább

Előszó

A szerző könyve nagy siker volt már eredeti, francia formájában is, mert körültekintően tájékoztat a kínai kultúra minden jelenségéről, minden fázisáról, a kínai történelem minden korszakáról és eseményéről. Külön erénye az időrendi táblázat, amely a kínai történelemmel és civilizációval egy időben ismerteti, a szemnek legalábbis párhuzamosan, a világ és Kína közös történelmi és kulturális eseményeit. Forgatták ezt a könyvet mind az egyetemi hallgatók, mind a kínai nyelv és irodalom más barátai, valamint azok, akik érdeklődnek Kína múltja és jelene iránt: történészek, gazdaságkutatók, technikatörténészek stb. Mindez az előny jellemző arra az angol kiadásra is, ami jóval később jelent meg (1996-ban), és az elmúlt évek eseményeit is magában foglalja; olyan tanulmányokat, amelyeket látott és ellenőrzött a szerző, de esetleg már - magas kora miatt - nem is ő írt. A legfőbb tudnivalókról különféle indexekben tájékozódhat az olvasó, és itt találja meg azokat a kínai írásjegyeket, amelyek eligazítják a tárgyi és névanyagbeli, földrajzi és irodalmi, régészeti és technikai érdeklődését, régészeti és technikai kíváncsiságát. Megtalálhatja az olvasó a kínaiul is előforduló közszavakat, a fontosabb kifejezéseket. Természetesen mindezt a kellő bibliográfia kíséri. A könyv eredetileg francia lévén, a kínai nyelv francia átírását használja, amit már a francia kiadványok is ritkán követnek, a magyar kiejtésről pedig ez se tájékoztat. A magyar kiadás az 1996-os második angol változatot követi, a szükségnek látszó időszerű részletek megjelölésével. Mint az eredetiben, fekete-fehér, néha csak rajzolt, de annál jobban végiggondolt illusztrációk kísérik az egyes részleteket. Közöttük találjuk azokat a térképeket, amelyek a kínai kultúra és szomszédai múltját veszik számba; időszerű továbbgondolásuk azonban mind a könyv szövegére jellemző, mind pedig alkalmas az olvasó ilyesfajta meggondolkoztatására.
A régebbi, kínai és egyéb nyelvekből készült magyar kiadványok az 1981-ben megjelent MTA-előírások alapján az úgynevezett népszerű átírást követik. A világ legújabb írott szövegei azonban a Kínában szokásos pekingi átírást (pinyint) használják. Ezt alkalmazza a Világatlasz legújabb kiadása is; noha ez a különféle kiadványokban számos zavart okoz - a pekingi átírás esetenként a magyar kiejtéstől messze áll -, mégiscsak ez az a kínai átírás, amit már a nemzetközi politikai szervezetek is elfogadtak, köztük az ENSZ és az UNESCO is. Ha a magyar olvasó egyeztetni akarná e könyv adatait a Kínát követő kiadványok részleteivel, támaszkodjék olyan adatokra, amelyeket a kínai kiadványok is alkalmaznak idegen nyelvű megjelenés esetén. A legtöbb alkalommal a jobb kiadványokban úgyis megtalálható a táblázat, ahonnan mindenki, aki akar, hitelesen tájékozódhat a helyes kiejtésről.
Joggal várhatja el a magyar olvasó, hogy a kínai mitikus éa valódi történelem eseményein kívül az újabb kor eseményeiről is hitelesen tájékoztassák. Meg kell mondanunk, hogy az utolsó néhány évtized tudnivalóiról olvasmányaira és tudományos ismereteire is támaszkodnia kell, de a közelmúlt évezred megítélésében a saját józan eszét is elő kell vennie, még a sinológiában nagyra becsült szerző és könyve után is. A tudós író, akit tanítványai és kollégái is nagyra becsülnek, nem történész, és ezért a kultúra, a régészet és gazdaságtörténet adataiban általában járatosabb, mint a modern történelmi eseményeket illetően. Mindig megadja azonban azokat az adatokat, amelyek alapján az olvasó maga ítélheti meg a modern történelmi események jelentőségét és körülményeit. Az is elképzelhető, hogy a modern kor történészei vagy a Kínai Népköztársaság kutatói valamely részletkérdést másként ítélnek meg, mint a szerző, de a könyv szövege vigyáz rá, hogy ne vezessen félre, és nyitva hagyja a még nyitott kérdéseket.
Örülhetünk, hogy ez a könyv most magyarul is megjelenik. Kína múltjához fűződő kapcsolatát a szerző, a fordító és a lektor Kína-kutató, sinológus múltja is igyekszik megalapozni, s hitünk szerint ugyancsak ez utóbbi körülmények biztosítják mind a hiteles, biztos fordítást, mind a gördülékeny stílus kérdéseit. Vissza

Tartalom

A lektor előszava15
Az idegen nevek és kifejezések átírásáról16
Bevezetés19
A föld és az emberek20
A han kínaiak22
A Kínában élő (nem han) kisebbségek26
Életmódok és kultúrák29
A magasan fejlett mezőgazdasággal rendelkező, letelepedett, döntően földműveléssel foglalkozónépek
A sztyeppeöv állattenyésztő nomádjai
A Himalája térségében és annak határvidékein élő hegyi népek
Dél-Kína és Délkelet-Ázsia kevert kultúrái
A Közép-Ázsiai oázisok letelepedett népei és kereskedői
Az Eurázsiai kontinens főbb kereskedelmi útvonalai
A kínai világ történelmi fejlődésének vázlata34
Ókor
Az első központosított állam megalapítása, hanyatlása és a kínai középkor
A mandarin-állam és annak restaurációja a mongol megszállást követően
A mandzsuk birodalma
A jelenkori Kína
A kínai civilizáció általános jellemvonásai39
Az archaikus monarchiától a központosított államig
Az archaikus monarchia49
A neolit kori előzmények49
A xia-dinasztia
Az archaikus monarchia
Shang-Yin: Az első bronzkori dinasztia
A jóslás és az áldozatok
A fejedelemség kora58
Az archaikus monarchia hanyatlása58
A Zhou-kor első néhány évszázada
A hagyományos kronológia
A fejedelemségek megerősödése59
Az előkelőségek társadalma az I. e. 9-7. században
A monarchia hanyatlása
A központosított állam kialakulása65
A változások felgyorsulása65
Változások a politikai hatalomban
Változások a hadviselésben
Gazdasági fellendülés és technikai újítások
Társadalmi megrázkódtatások
A császárság megalapítása77
A központosított állam megalapítása
Az új állam sajátosságai
A kínai ókor szellemi öröksége81
Az i. e. 10-6 század hagyományai81
A klasszikusok
A "megkésett" klasszikus hagyományok
A morális és politikai gondolkodás kezdete83
Konfuciusz, az írástudók patrónusa
Mozi, a prédikáló szerzetesek iskolájának megalapítója
Az i. e. 4-3. század szellemi irányzatai85
Az állam teoretikusai
A vallási gyakorlatoktól a filozófiai rendszerig: a taoisták
Menciusz
Xunzi
A szofisták és az "öt elem" iskolája
Az irodalom
Az első központosított állam kialakulása, felemelkedése és hanyatlása
Bevezető97
A hódító birodalom98
A Qin Birodalomtól a Han Birodalomig98
Kína egyesítése és az első hódítási kísérletek
A Qin-dinasztia bukása és a Han-dinasztia kezdete
A legisa intézmények tovább élése
Az adománybitrtokok csökkentése és a császári családhoz tartozó előkelőségek hatalmának visszaszorítása
A Han Birodalom terjeszkedése Ázsiában106
Mongólia és Közép-Ázsia
Mandzsúria és Korea
Az északi hadseregek megszervezése
A Han-seregek előrenyomulása a trópusi területek felé
Az első kitörés Délkelet-Ászia és az Indiai-óceán térségébe
A hódítások okai és következményei115
Gazdaság és politika115
A kereskedelem és a terjeszkedés
Az ajándékozás politikája és a selyemkereskedelem
A barbárok elkínaiasodása és beolvadáűsa a birodalomra
Gazdaság és társadalom120
A technológiai fejlődés és a gazdasági fellendülés
A vagyonos kereskedők és a hivatalnok-nagybirtokosok
Szabadság vagy ellenőrzött gazdaság?
A hivatalnok-nagybirtokos osztály felemelkedése és a politikai intézményrendszer válsága126
Az udvari intrikák és a trónfosztás
A helyreállított birodalom új hatalmának bázisai
A kereskedelemi kapcsolatok fejlődése az 1-2. században
Az új dinasztia története megalakulásától 184-ig, a sárgaturbánosok felkeléséig
A sárgaturbános forradalmárok
A birodalmon marakodó katonák
A Han-kori civilizáció132
Az "öt elem" skolasztikus filozófiája
A szerteágazó hagyományok
Az ezoterikus értelmezések terjedése
A skolasztikus filozófia és kor szellemiségének összefüggései
Az iskolák közötti versengés, szemben álló irányzatok
A klasszikus tanulmányok fénykora és a szellemi újjászületés a Han-kor végén
Egy újfajta történetírás kialakulása az udvari irodalom
Az udvari irodalom
A kínai középkor
Bevezető143
Barbárok és előkelőségek145
Általános jellemzők
A katonai diktatúrától az anarchiáig (190-317)147
A három királyság kora: Az Észak-Kínai-Wei királyság
Shu-Han és Wu állama (Sichuan és a Jangce-völgy)
A polgárháború és a sinizáldott zsoldosok felkelse
Az előkelőségek uralma a Jangce völgyében
A keleti Jin-dinasztia
A déli Song-dinasztia
A déli Qi-dinasztia
A Liang-dinasztia
A Chen-dinasztia
A sinizálódott barbárok államai Észak-Kínában153
Az öt barbár törzs tizenhat királysága (4. század)
A tuboák (tagbacsok) felemelkedése és az északi Wei Birodalom megalakulása
Ellentétek Észak-Kínában; felbomlás és felosztás (537-577)
A kínai befolyás és a külkapcsolatok160
Dél-Kína, Délkelet-Ázsia és az indiai-óceán térsége
Mandzsúria, Korea és Japán
Mongolóia és Közép-Ázsia
A középkori civilizáció165
Metafizika, esztétika és költészet166
A legista nominalizmustól az ontológiai vizsgálódásokig
Individualizmus, szabadság, esztétika és költészet
A taoista társaságok
A buddhista Kína171
A buddhizmus megjelenése Kínában
Az alkalmazkodás időszaka
A kínai buddhizmus virágkora
Vallás, társadalom és valláspolitika
A zarándokutak
A buddhista fordítások és a kínai buddhista irodalom
A buddhizmus hatása a kínai világra
A középkortól a kínai "reneszánszig"
Az előkelőségek birodalma189
Az 581 és 683 közötti korszak politikatörténete
A Tang Birodalom politikai és gazdasági intézményei191
A nagy közmunkák
A közigazgatási rendszer
A jogi itnézmények
A mezőgazdasággal kapcsolatos rendelkezeések
A hadsereg
A 7. század nagy hódításai
Az eseménytörténet
A 684 és 755 közötti korszak politikatörténete205
Wu és Wei császárnék
A Tang-dinasztia aranykora
Az An Lushan-féle felkelés (755-763)
Átmenet a középkorból a modern korba208
A felkelés következményei208
A hódítások vége
Változások az adórendszerben és a társadalom átalakulása
A rizstermelés fellendülésének első nagy korszaka
A birodalom felbomlása211
A politikai fejlemények
A hatalom új formája
A területek önállósága és a gazdasági terjeszkedés a 10. században
Következtetés216
Egy új világ hajnala
Nyitás a világ felé és visszatérés a klasszikus hagyományokhoiz218
A középkori kultúra aranykora218
A történetírás és a költészet
A Kínai buddhizmus fénykora
Idegen hatások223
Az iráni civilizáció hatása
Kína és az iszlám a 7-9. században
A Tang.-kori civilizáció elterjedése228
A kínai kultúra hatása Japánban
A "nacionalista reakció" és a visszatérés a kínai hagyományok gyökereihez230
A "régi stílus" mozgalma
A buddhizmus üldöztetése és a buddhista egyház hanyatlása
A kínai "reneszánsz"
Bevezető237
Az új világ239
A történelmi események és a politikai intézmények
Eseménytörténet
Az új állam
A reformmozgalom
A hadsereg245
A sorozástól a zsoldoshadseregekig
A tűzfegyverek
Az új társadalom248
Egy befektetésekből élő társadalmi osztály
A mezőgazdaság problémái
A városok terjeszkedése
Egy mozgékonyabb társadalom
A gazdasági fellendülés253
Az élelmiszer-termelés növekedése
A kézműipar és a kereskedelem fellendülése
A kereskedőállam
A pénzgazdaság fejlődése
Terjeszkedés a tengeren
A kínai "reneszánsz" korának civilizációja261
A szellemi megújulás háttere
A művelt és a népi rétegek kultúrája
A fametszés és a nyomtatás
Tudomány és filozófia266
A Song-kori irodalma és a tudományok fejlődése
A régészettudomány kezdetei
Új irányzatok a történetírásban
Összefoglalás274
A sinizálódott birodalmaktól a mongol hódításig
Bevezető: A nomádok és hegylakók a 10-14. században277
A nomád lovasok három generációja
A sinizálódott birodalmak279
A Kitaj (Liao) birodalom
A nyugati Xia állam: Az állattenyésztők és kereskedők birodalma
A Dzsürcsi (Jin) Birodalom
A mongol invázió és hódítás 284
A mongol kormányzati rendszer288
A kizsákmányoláson alapuló mongol kormányzati rendszer bevezetése
A faji megkülönböztetés
Az adórendszer és Kína kifosztása
Felkelések és az ellenállás a megszállókkal szemben
Kelet-Ázsia kapcsolatai a keresztény világgal és az iszlám államokkal293
Követek és kereskedők a keresztény világból
Kínai kolóniák az eurázsiai kontinensen
Irodalom, tudomány és vallás a mongol uralom idején
Az önkényuralom és eunuchok országlása
Bevezető305
Újjáépítés, terjeszkedés306
A Mongol Birodalom felbomlása és a Ming-dinasztia megalapítása306
A Kínai területek felszabadítása
Az agrárgazdaság helyreállítása
A lakosság ellenőrzése
Központosító törekvések
Hódító törekvések311
Mongólia, mandzsúria és vietnam
A nagy tengeri expedíciók
A bezárkózás kezdetei
Politikai, gazdasági és társadalmi változások318
Változások a politikában318
Az eunuchok és a titkosrendőrség
A főváros átköltöztetése
A társadalmi és gazdasági átalakulás320
A katonacsaládok problémája
A kézműves családok fokozatos eltűnése
Társadalmi zavarok
Változások a gazdaságban
Fenyegetés a határokon túlról325
A keleti mongolok hadjáratai
A kalóztevékenység325
A modern Kína kezdetei: a Ming-dinasztia válsága és bukása 330
A városok újjászületése331
A nagykereskedelem és a kézműipar felvirágzása
A technológia fejlődés
A városok új kereskedői társadalma
Az utolsó ötven év válsága334
Pénzügyi válság
Politikai válság
A népfelkelések
A mandzsu fenyegetés
A Ming-kor szellemi élete340
Bevezető340
A filozófia, a tudományok és az irodalom341
A gondolatrendszerek fejlődése
A gyakorlati tudás forradalma
A városi irodalom
A modern Európa és Kína kapcsolatainak kezdete349
Az első katolikus misszionáriusok érkezése Kelet-Ázsiába
A párbeszéd nehézségei
A leghíresebb megtértek
Kölcsönös hatások
Általános összegzés a kései Ming-kor történetéhez355
A tekintélyelvű gyámkodás kora
Bevezető359
Kína meghódítása és a mandzsuk birodalmának megalapítása360
A mandzsuk felemelkedése360
A kezdeti időszak
A hódítók berendezkedése Kínában
Késedelem és nehézségek362
A Déli Ming-dinasztia ellenállása
A kalóztámadások újjáéledése
A három "hűbéres" herceg felkelése (1674-1681)
A felvilágosult önkényurak366
A morális rend uralma366
A művelt rétegek megnyerése
Egy "konfuciánus" birodalom
A világ legnagyobb kiterjedésű birodalma368
Mongólia, Közép-Ázsia és Tibet: Háború, vallás és diplomácia
Az "új területek" megteremtése
Egy szárazföldi, kozmopolita birodalom
A jólét korszaka372
A mezőgazdasági technológiák fejlődésének csúcspontja
Az ipari méreteket öltő kézművesség és a kereskedelem látványos fellendülése
A demográfiai robbanás és a kolonizáció376
Határkonfliktusok376
Az első összetűzések az orosz gyarmatbirodalommal Kelet-Ázsiában
A meghódított népcsoportok felkelései
A vietnami kalózok
A politikai és társadalmi zavarok379
A korrupció terjedése és az első parasztfelkelések
A politikai rendszer visszásságai
A szellemi élet a 17. század közepétől a 18. század végéig382
A 17. század filozófusai382
A szellemi irányzatok folytonossága a 17. században
Az abszolutizmus kritikája és az első kultjúrtörténeti kutatások
Egy új tudományág, a szociológia
Gu Yanwu: a tudományos alapokon nyugvó történelemkritika és a filológia megalkotója
Visszatérés a konkrétumokhoz; a megújuló oktatás
Politika, társadalom és szellemi élet a felvilágosult önkényurak idején387
A morális rend
A művészetet támogató császárok és gazdag kereskedők
A szövegkritikai irányzat fellendülése és a 18. század filozófusai393
A kritikai tanulmányok iskolájának kialakulása
Dai Zhen: tudós és filozófus
A történelemfilozófia
A jezsuita szerzetesek Kínában és Kína hatása Európára396
A jezsuiták tevékenysége Kínában és hatásuk a Kínai világra
A kínai civilizáció vívmányainak átvétele és az európai reakciók
A hanyatlástól a hatalomátvételig
Bevezető405
A nagy visszaesés406
A hanyatlás belső okai406
Csempészet és kalózkodás408
A kereskedelem mérleg hiánya
Az első ópiumháború
Pénzügyi problémák
Kína és Nyugat412
A társadalmi robbanás és következményei415
A Nagy Egyenlőség Mennyei Birodalma416
A forradalmi hagyományok
A Taiping felkelés kiszélesedése és összeomlása
Egyéb felkelések a 19. század második felében421
A "fáklyavivők" mozgalma
A kolonizált népek felkelései
A következmények423
A mezőgazdaság helyreállításának elsődleges fontossága
A kereskedelemre kivetett illetékek megnövekedése
Változások a politikában
Az ellentmondások kialakulása
A modernizáció kudarca és Kína felosztása az idegen hatlamak között428
A modernizáció nehézségei
Az iparosítás korai kísérletei
A kudarc okai
Szabadpiac vagy államilag irányított gazdaság?
Az idegen hatlamak térnyerése és ennek következményei434
Kína félgyarmati sorba süllyed
Kína bekerítése437
Gazdasági következmények
Pszichológia és politika
Összegzés442
Szellemi irányzatok a 19. században444
Megreformált konfucianizmus
Az ortodox ellenreakció és a megújuló reformmozgalom
Visszatérés az elfelejtett hagyományokhoz
A nyugati tudományok hatása Kínára450
Kína tragédiája
Bevezető: a borzasztó évek kezdete453
A zűrzavar időszaka455
A hagyományos kínai gazdaság és társadalom széthullása457
A kínai gazdaság összeomlása458
A háborús jóvátételek
A gazdasági hatalomátvétel
Elemi csapások
A népesség vándorlása és a társadalmi változások464
A tömeges kivándorlása
A hagyományos kínai társadalom felbomlása
A 20. század első felének eseményei471
Yuan Shiahi korszaka471
A régi rendszer eltűntése
A hadurak országlásának időszaka474
A belpolitikai és a külföldi jelenlét
Sun Wen (Szun Jat-Szen) erőfeszítései és Jiang Jieshi (Csang Kaj-Sek) győzelme
A nanjingi évtized476
A nacionalista rendszer alapjai és sajátosságai
Mandzsúri Japán megszállás és a vörös hadsereg megalakulása
A japán támadástól a Kínai Népköztársaság meglakaulásáig480
A Chongqingi időszak
A Polgárháború: 1946-1949
A filozófia és az irodlom fejlődése483
Japán hatása és az evolúciós elterjedése
A nyugati eszmék beáramlása
A Marxizmus győzelme
A történelemtudományok és az egzakt tudományok
Egy új fejezet Kína történelmében: a Kínai Népköztársaság
Bevezető493
A kommunista rendszer újszerű sajátosságai493
A szovjet-kínai szövetségtől a szakításig493
A szovjet modell
A "nagy ugrás"495
A Szovjetunióval való szakítástól a Mao Zedong haláláig498
A kiigazítás időszaka: 1960-1965
A nagy proletár kulturális forradalom és következményei
Mao Zedong halálától a kilencvenes évekig503
Zárszó
Általános időrendi áttekintés
Időrendi táblázat
Bibliográfia
Általános művek
Az egyes korszakok bibliográfiája
A Kínai ókor az I. e. 5. századig
A hadakozó fejedelemségek kora
A Qin- és a Han-kor
A kínai középkor (a Han-kor végétől a Sui-korig)
A Sui- és a Tang-dinasztia, valamint az öt dinasztia kora
A Song-dinasztia
A Liao-, Jin, Xixia- és a Yuan-dinasztia
A Ming-dinasztia
1644-től 1798-ig
A 19. század
A 20. század első fele
1949-től napjainkig
Magyarul megjelent művek578
Névmutató579
Tárgymutató595
Földrajzi nevek mutatója607
A könyvben szereplő műcímek mutatója619

Jacques Gernet

Jacques Gernet műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jacques Gernet könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem