A jogegyesítés - korunk követelménye | 29 |
A külkereskedelem jelentőségének növekedése | 29 |
Erőfeszítések a közjogi akadályok elhárítására | 31 |
A magánjogi-polgári jogi szabályozás különbözőségéből adódó bizonytalanság | 31 |
A különbözőség okai | 33 |
Erőfeszítések a nemzetközi kereskedelem jogának egységesítésére | 35 |
Az adásvétel | 36 |
A nemzetközi fizetések | 40 |
A választott bíráskodás | 42 |
A hajózás, a fuvarozás, az ipari tulajdon és a szerzői jogok védelme terén | 44 |
Az UNCITRAL feladata és tevékenysége | 48 |
A jogegyesítési tevékenység területei és módszerei | |
Szervezetek | 52 |
A jog és az általános feltételek egységesítésének összefüggése | 53 |
Direkt és indirekt jogegyesítés | 62 |
A regionális és univerzális törekvések kapcsolata | 70 |
A jogegyesítés igénye a KGST-ben | 73 |
Az Általános Szállítási Feltételek kialakulása, fejlődése | 77 |
Az általános feltételek a KGST megalakulása előtti időkben | 77 |
Az 1951. évi KGST Általános Egységes Kereskedelmi Feltételek | 79 |
Bilaterális általános feltételek a KGST-n kívüli szocialista országokkal | 80 |
Az 1958. évi ÁSZF | 81 |
Bilaterális kiegészítések, tartalmuk korlátai | 83 |
Az elszámolási rendszer továbbfejlesztése | 87 |
Az 1968. évi ÁSZF | 87 |
Típusfeltételek | 89 |
Bilaterális ÁSZF-ek a távolkeleti szocialista országokkal | 89 |
Kubai ÁSZF | 90 |
ÁSZF-ek Jugoszláviában | 90 |
A KGST Általános Szállítási Feltételek - Eredmények és feladatok | 93 |
Az ÁSZF, a nemzetközi vételre széles körben alkalmazott direkt, egységes normarendszer | 93 |
Az ÁSZF az eddigi legfeljettebb megoldás | |
Direkt és indirekt módszer komplex alkalmazása | 94 |
Vertikális egység | 94 |
Anyagi és eljárásjogi szabályozás összekapcsolása | 95 |
Külső egység | 96 |
Az általános jogi rendszer része | 96 |
A fejlesztés rövidtávú feladatai | 96 |
Vannak-e távolati feladatok? | 98 |
Általános feltétel vagy jogszabály? | 99 |
A jog és az általános feltétel viszonya | 99 |
Jog, amely a szállítási feltétel struktúráját követi | 101 |
A továbbfejlesztés feladatai | 102 |
Szállítási feltételek mint az ÁSZF kiegészítői | 103 |
Az Általános Szállítási Feltételek és a jogegyesítés | 105 |
Része-e az ÁSZF a jogegyesítési folyamatnak? | 105 |
Az ÁSZF sajátos vonásai - a szocialista gazdasági együttműködés | 107 |
A külkereskedelmi forgalom determináltsága (gazdaságpolitika, tervkonzultáció, termelési együttműködés, árucsereforgalmi államközi megállapodások) | 108 |
A polgári jogi szerződés determináltsága (alanyok, tárgy, határidő, ár), Determináltság és automatizmus, A Polgári jog sajátos szerepe | 114 |
Az ÁSZF-et jogegységesítésként való felfogás tagadása | 117 |
A megvalósítás szintjének különbözősége, a belső megoldások szerepe | 119 |
A jogegységesítés, mint kifejezés jogosultsága | 122 |
Az ÁSZF mint a világszerte folyó jogegységesítés része | 123 |
Az ÁSZF kapcsolata a belföldi jogokkal | 125 |
A belső joghoz való viszony jelentősége a továbbfejlesztésben | 125 |
A lex mercatoria nem államok feletti jog | 125 |
A nemzetközi elemek kohéziója | 126 |
A koherens szabályozás nem elkülönült normarendszer | 127 |
A belső joggal való kapcsolat (a nemzeti normarendszer része, visszautalás a nemzeti normarendszerre, az életviszonyok kapcsolata, kiindulási alap, együttes érvényesülés) | 131 |
Az ÁSZF értelmezése | 133 |
Speciális problémák felvetése | 133 |
Az értelmezés módszerei | 133 |
A jogtudomány szerepe | 136 |
A bírói gyakorlat | 137 |
Egységes fórumrendszer | 137 |
Az ÁSZF kidolgozói | 138 |
Ha az értelmezésnél más normarendszer szükséges... | 138 |
Direkt szabályozás és utaló normák az ÁSZF-ben | 141 |
Kombinált szabályozás | 141 |
A 110. paragrafus | 141 |
Az alkalmazás problémái | 143 |
A 68. paragrafus (3) bekezdése | 144 |
Más utaló szabályok az ÁSZF-ben | 145 |
A 110. paragrafustól való eltérés lehetősége | 146 |
Törekvés a direkt szabályozásra | 146 |
Az utaló norma sem ad mindig megoldást... | 149 |
Az ÁSZF mint nemzetközi szerződés | 151 |
Multilaterális nemzetközi kötelezettség-e az ÁSZF érvényben tartása? | 151 |
Az ajánlás meghozatalának jogkövetelményei | 152 |
A tagországok elfogadó nyilatkozatának hatálya | 154 |
A kötelezettség tartalma (fenntartások, interreláció az elfogadó nyilatkozatok között, módosítás, megszűnés) | 156 |
A bizonytalanság feloldásának lehetőségei | 160 |
Nem fontosság szerint | 161 |
Az ÁSZF normáinak jellege | 163 |
A megítélés bizonytalansága | 163 |
Az ÁSZF normáian jellege, a preambulum értelmezése | 163 |
Az ÁSZF normái jellegének további fejlődése. A diszpozitív normák fejlődésének tendenciái | 169 |
Az ÁSZF által szabályozott ügyletek köre | 173 |
Az alanyok köre, a külkereskedelmi monopólium korszerű értelmezése, államigazgatási szervezet mint alany | 173 |
Az áruk köre | 185 |
Az ügylettípusok köre. Az "áruszállítás" fogalma | 186 |
Az állami aktusok a polgári jogi szerződésekre | 191 |
Az állami és vállalati kötelezettségvállalás különbözősége | 191 |
A kötelezettségvállalások tartalmi kapcsolata. Az állami kötelezettségvállalás módosulásai, a módosulás hatálya | 192 |
Egyoldalú állami intézkedések | 196 |
A szerződés megkötése | 201 |
A szerződéskötés szerepe az adásvétel létrehozásában | 201 |
A szabályok jellege | 203 |
Az akaratmegegyezés szükségessége | 204 |
A szerződés létrehozása | 205 |
Írásbeliség | 205 |
Miben kell megállapodni? | 207 |
Ajánlati kötöttség | 211 |
Elkésett, eltérő ajánlatfelfogás | 215 |
Szerződéskötés előtti tárgyalások | 215 |
A szerződés tartalma | 217 |
Az eladó kötelezettségei | 217 |
Az áru minősége | 217 |
Az áru mennyisége | 224 |
Az áru átadása, tulajdonjog, paritás | 229 |
A vevő kötelezettségei (átvétel, fizetés, egyéb kötelezettségek) | 234 |
Felelősség a szerződésszegésért | 237 |
A szabályozás jellemzése | 237 |
Az eladó késedelmének jogkövetkezményei | 239 |
Kötbér | 239 |
Elállás | 242 |
Kártérítés | 244 |
A szabályozás rendszere | 245 |
A mennyiségi hiány. A minőségi hiba és jogkövetkezménye | 246 |
Javítás, csere | 246 |
Elállás | 247 |
Kötbér | 251 |
Kártérítés | 253 |
A jótállás | 257 |
A nemteljesítés | 261 |
A vevő szerződésszegésének jogkövetkezményei | 264 |
Az áru átvételének elmulasztása | 264 |
A fizetés elmulasztása | 265 |
Az egyéb követelmények megszegése esetén | 266 |
A felelősség alól mentesítő okok | 267 |
A továbbfejlesztés napirenden levő kérdései | 268 |
Kötbérfizetésre vonatkozó szabályok továbbfejlesztése | 270 |
A kártérítésre vonatkozó egységes normák létrehozása | 278 |
Az elállás egységes szabályozásának megteremtése | 291 |
A további fejlesztés | 296 |
A szerződésszegés szabályozásának rendszere | 296 |
A felelősség alól mentesítő okok hatóköre | 297 |
A jótállás és szavatosság egységben történő szabályozása | 298 |
Nem egységesített normák további egységesítése | 298 |
Szövegpontosítás | 298 |
Az ÁSZF hatása más nem egységes normák felelősségi rendszerére | 298 |
Az ÁSZF felelősségi rendszere és az 1964. évi hágai törvény, valamint az UNCITRAL-tervezet | 299 |
Az igények érvényesítése | 305 |
Az igények bejelentése | 305 |
A jogviták elbírálása | 308 |
Az elévülés | 313 |
Az Általános Szállítási Feltételek távlati továbbfejlesztése | 317 |
Az általános jogi rendszer fejlesztése mint az ÁSZF fejlesztése | 317 |
A kötelem növekvő részének direkt normákkal való szabályozása | |
A törvényre jellemző struktúra és szabályozástechnika összekapcsolasa általános feltételek kidolgozásával, elnevezés | |
A normák jellege, a diszpozivitás jövője | |
Eszközök és megoldások korszerűsítése | |
Az anyagi jog és eljárási jog további összekapcsolása | |
A nemzetközi kötelezettségvállalás formájának fejlesztése | |
Egységes joggyakorlat | 317 |
Külső hatások a fejlesztésben | |
A szabályozott életviszony sajátosságai | |
Nemzeti jogok | |
Más régiók jogegységesítési megoldásai | |
Univerzális jogegyesítési megoldások | 322 |
Függelék | 325 |