A kézirat és a korrektúra

Előszó

A nyomdai úton vagy más módon sokszorosított szöveg korunk társadalmi életének köznapi velejárója, s alig van foglalkozás vagy társadalmi kapcsolat, ahol nélkülözhető lenne. Könyv, folyóirat, újság, bulletinek, beszámolók, tárgyalási anyagok, tájékoztatók, híradások, ismertetők, brosúrák stb. stb. - a gondolat közlésének mind olyan formája, amelyet valaki megír, megszerkeszt, s azután valamilyen módon sokszorosítva jut el a címzettekhez.
Az az út, ami az első megfogalmazástól és leírástól a sokszorosított szövegig, a kiadványig vezet, hosszú, és a munkamegosztás sorozatán keresztül vezető láncolat. E tevékenységek egy része önállósult szakma, specializált foglalkozás. A kész terméktől visszafelé indulva: mindenesetre ilyen a nyomtatás és sokszorosítás. A műszaki eljárások komplexuma ez, amit meg kell tanulni, és önálló hivatásként kell folytatni. Közel ennyire önállósult foglalkozás a leírás, annak a kéziratnak az elkészítése, amit a sokszorosítóipar megtöbbszöröz, és kész termékként kibocsát. Ezt a mesterséget is tanulják és tanítják, de itt már kevésbé a technikai eljárások, mint inkább az írott szöveg rögzítésének a technológiája a döntő. Ebben már az írásmód, a helyesírás, a szövegrészek megformálása és az egész írás formai és tartalmi tagolása kerül előtérbe.
De mindenesetre meg kell fogalmazni a szöveget, s ez már csak tartalmilag önállósult szakma: írók, kutatók, újságírók, előadók és különféle beszámolók, tudósítások írására hivatottak fogalmazzák és szerkesztik a szöveget, mégpedig ki-ki a maga módján. Minden hivatásban megvannak a fogalmazás, a kifejezés tartalmi szabályai, akár költőről, akár újságíróról, párttitkárról, vállalati igazgatóról, kutatóról vagy minisztériumi előadóról van szó, hiszen azok ismerete hivatásuk lényegéhez tartozik. Nem ilyen kiművelt, tanított és megtanult szaktudás már az írásbafoglalás a megfogalmazás, a kéziratszerkesztés mestersége. Ezt rendszerint egyéni ízlés vagy egyes kollektívák szokása szerint művelik, sokszor nem is törődnek vele, emiatt a sokszorosítóknak is sok bajuk van ezzel, de a legnagyobb baj, hogy a címzett olvasó is sokszor a megértést zavaró szöveggel kerül szembe. Itt tehát szűk a keresztmetszet, a tömegesen sokszorosított szövegek kritikus pontja ez. Vissza