A "kettős honfoglalás"/Hidak a Dunán

Fülszöveg

"Voltaképpen ennek a könyvnek alapmagatartását Pais Dezső egy mondatával jellemezhetjük, mert egy-egy feltevésének kifejtése után gyakran odatette a végére, hogy »más megoldás is elképzelhető«. Nos, itt az eddig elfogadott honfoglaláskép melletti »más megoldás lehetőségéről« lesz szó. Akarattal írtam »az elfogadott honfoglaláskép mellett«-et, és nem »szemben«-t. Ugyanis feltevésem első pontja - előadásaimkor is így szoktam mondani - az, hogy a honfoglalást illetően minden marad a régiben, minden régi tudásunk szilárd, az a különbség »mindössze«, hogy felismerésem szerint Árpád magyarjai itt már magyarokat találtak, s magam éppen azt kutatom, hogy mikor és hogyan kerültek ide a honfoglalás előtt magyar tömegek.
Nem írom le feltevésem kialakulásának menetét, több helyen megtettem ezt, s ez egyébként csak érdekesség. Az érvelésnél semmi ereje nincsen annak, hogy egy-egy felismerés miként alakult ki."

"A Hidak a Dunán azokat a török népeket szimbolizálják, amelyek a VI.-tól a XIV. századig a bulgár, a magyar és a román történelemben sorsformáló szerepet játszottak, beolvadásukkal e három nép államalkotó képességét, katonai erényeit gyarapították, és így a rájuk való emlékezés mintegy közösségi tudatot fejleszthet, érzelmi hidat verhet a három nép között.
Beszélnünk kell mondandóink könnyebb megértése céljából a török népek lovas nomád kultúrájának kialakulásáról, annak életteréről és arról, hogy kik a török népek.
Aki valaha a Keleti-Kárpátok ormairól napkelet felé tekintett, a végeláthatatlan, még feltöretlen, füves pusztaságot, a sztyeppét látta maga előtt, a lovas nomádok történelmének kezdeti színpadát. Ennek a hatalmas méretű színpadnak kulisszái Európa határán az északi erdőzónától le a sztyeppéig húzódó Urál hegység, az Urál folyó, a hatalmasan hömpölygő Volga és a Kaukázus." Vissza