A kereszténység védelme 1-5.

Tartalom

1. kötet
Első értekezés.
A vallási kétely.
A kérdés állása. A vallási kétely okai. Téves felfogások a tudományról. A természet nem ismerése és az emberi szellem szükségletei. Kedvetlenség, közömbösség,
tudatlanság. Az indifferentismus, mint a kereszténység első
ellensége. Erkölcsi tévelygés, mely maga után vonja az
értelmit. Az igazi bölcselet és az álbölcselet. A kételgő
sorsa. Jegyzetek 7
Második értekezés.
Az igazság országai.
Az igazság lényege; ez a lélek tápja. A kétely ellenkezik a lélek lényegével és rendeltetésével; az egy beteges tünemény. Az emberi ismeret bizonyos, de korlátolt ismeret. A tapasztalati tudományok határa. A lelki
tudomány, elvei és törvényei. Gondolatszabadság. A sensualismus és materialismus; ismeret-elmélete; benső ellenmondása. Isten az észtudomány célja. Ennek korlátai az
igazság fensőbb országára utalnak. A kinyilatkoztatás.
Hit és tudás. Kétféle Isten-ismeret, háromféle emberi élet.
A hit és ész. Naturalismus és rationalismus; föltevéseik
és eredményeik. A vallás a történelemben. A vallás tanulmányozásának kötelessége és módszere. Jegyzetek . 53
Harmadik értekezés.
Isten létezése és lénye.
Az Isten-tudat emberi természetünkben rejlik; ezt
bizonyítja minden nép és század története. Látszólagos
kivételek, Istent nem ismerő népek. Isten létezésének a
természetből vett bizonyítékai. Isten legfőbb oka minden
dolognak; a föld és az emberiség ideiglenesek. Isten a
mozgás első oka; ő a rend szerzője; a véletlen föltevésének tarthatatlansága; látszólagos célszerütlenség. A teremtés. Isten személyes forrása az igazságnak, maga a
legfőbb ész és igazság. Isten a forrása és oszlopa az erkölcsi rendnek. Isten létezését bizonyítja a lelkismeret.
Isten lénye fölismerhető, de megfoghatatlan. Hogyan ismerjük meg az Istent? Isten tulajdonságai. Az isteni gondviselés. Az ember Isten nélkül. Jegyzetek ... 99
Negyedik értekezés
A materialismus.
A materialismus és pantheismus közössége és különbség a kettő közt. A materialismus lényege és története. A dolgokat nem lehet az anyagból magyarázni, mert
ez maga is csupa titok. A parányokról szóló tan hemzseg a
benső ellenmondásoktól; nem fejti meg a lények sok- és
különféleségét. Az anyag rokonsága egy rendező hatalmat
tételez föl. A materialismus nem fejti meg a mozgás eredetét; még kevésbbé az organismusok benső célszerűségét. Egy célkitűző értelmet kénytelenek vagyunk elfogadni. A nemek egyformasága egy oly világtervre mutat, mely régibb a világnál. A felsőbb rendű lények nem származhattak alsóbb- és másnemüekből. Czolbe hypothesise. Egyedüli megfejtést az isteni teremtés nyújt. Jegyzetek. . . 155
Ötödik értekezés.
A pantheismus.
A materialismus viszonya a pantheismushoz. Az utóbbinak lényege a mindenegyről szóló tan. A világi dolgok nem pusztán egy lény tüneményei, hanem különböző lények. A véges összegből sohasem lesz egy Végtelen; a szükségképiből és öntudatlanból sohasem lesz szabad és öntudatos lény. A pantheismus nem fejti meg a lények individuatióját. A pantheismus ellenkezik az öntudat tényeivel;
tagadja a szabadságot, az erényt és bűnt, megszünteti a
jó és rosz közötti különbséget. E rendszer erkölcsi következményei. Absolut tudományt igényelni ellenkezik az emberi lélek természetével; eredeti ellentét a gondolás és
lét között. Absolut ész a pantheismus értelmében nincs.
Az állag és végtelen meghatározása hamis; a véges nem
korlátja a Végtelennek. A szentírás elbeszélése a teremtésről egyedül fejti meg a világproblémát. Jegyzetek . 216
Hatodik értekezés.
Az ember. I.
Az emberről szóló tan fontossága; pantheista és materialista felfogás. A materialis elmélet; a lélek a test produktuma volna; azért a halál után nincs élet, nincs
szabad akarat; ember és állat közt nincs semmi qualitativ különbség; nincsenek általános érvényű erkölcsi és jogi alapelvek. A materialismus költészete ; az anyag iránti
kegyelete; a materialismus halhatatlansági tana. A materialismus okai. Egyoldalú és kizárólagos foglalkozás az anyaggal; egy relatív érvényű módszer általános, tehát
hamis alkalmazása; a logikai gondolkodás hiánya. A materialismus elméletét az élet materialis iránya szüli. A
materialismus bizonyítása zavart fogalmakon, hamis következtetéseken alapszik. Ami benne igaz, mint a test befolyása a lélekre, azt már nagyon régen ismerték és méltaták. A gyermek- és öregkor, álom, ájulás, téboly. A
materialismus képtelen megfejteni az öntudat tüneményeit
és mivoltát. A materialismus következményei. Jegyzetek. 245
Hetedik értekezés.
Az ember. II.
Az élet, életelv és organismus fogalmainak kifejtése.
A lélek, a lelki elvek különfélesége, tenyészeti, érző és
értelmi lélek. Hogy az organismust megfejthessük, el kell
fogadnunk egy lelki elvet, vagy életelvet; a szerves és
szervetlen testek közötti különbség. Az érzés egy egyszerű, anyagtalan elvre utal. Az ember mint eszes lény; miben különbözik testileg az állattól ? Az eszes és az érzéki működés közti különbség. Az eszes lélek, mint az eszmék, az öntudat, a szabadság és a haladás princípiuma. Az eszes lélek a halál után is élhet, mert önmagában is
él és működik. A lélek halhatatlanságának bizonyítékai,
annak eszméjéből és az embernek utána való sovárgásából. boldogság utáni vágyából és a kiegyenlítés szükségességéből merítve. Az erény nem lehet az ember egyedüli célja. A test föltámadásának lehetősége és megfelelősége. E tan fontossága. Jegyzetek 296
Nyolcadik értekezés.
Isten és az ember.
Az Isten-eszme, annak általánossága és szükségessége. Önmaga bizonyítja, hogy Istentől ered. Az istentagadás ellenkezik az emberi természettel. A vallás mint az Isten-eszme nyilvánulata. Ez kölcsönös viszonyt hoz
létre Isten és az ember közt. Az imádság, mint a vallás kifejezése. A vallás az emberiség egyik törvénye. A monotheismus a vallás eredeti alakja. Az Isten-eszme eltorzitásai . 420
Kilencedik értekezés.
A vallás alapja és lényege.
Az ember és Isten közössége a vallásban. Isten a teremtő, azért minden teremtménynek ura; a teremtmény
az ő tulajdona; ennek föladata az, hogy Istennek szolgáljon. Isten fönn is tartja a teremtményt, azért a vallás mindig kötelessége az embernek. Isten a célja minden
teremtménynek ; azért ha boldogságra van hivatva, egyszersmind a religióra is van hivatva. A természet vallásos szemlélete. Természetistenités, a pogányság eredete.
A vallás kifejezése, az imádság. Az imádás örökké tart;
ebben áll az ember nagysága. A kérő, hálaadó és engesztelő ima. Religio és áldozás. A külső szertartás és központja, az áldozat. Az imádság az erkölcsi élet forrása. Vallás és erkölcs, ezek viszonya. A vallás a polgári társadalomban. A vallás minden irányban tökélyesbiti az embert 441

2. kötet
Tizedik értekezés.
Hit és titok.
A hit a fensőbb ismeret princípiuma. A hit fogalma;
miben különbözik a tudástól. Bizonyosság, melyet a hit
nyújt. A hit jelentősége az élet minden terén. Az isteni hit.
Ez az alapja minden vallásnak és műveltségnek. A hitre
szüksége van az embernek. - A titok. Isten lénye titok.
Mindenütt titokkal találkozunk. A titok észfölötti, de nem
észellenes. A titok szükségképi jellege a kinyilatkoztatásnak. Megfoghatatlan, de nem érthetetlen. A titok és az emberi ész. A hit okozata. Jegyzetek. 3
Tizenegyedik értekezés.
A kinyilatkoztatás szükséges volta.
A vallás az ember absolut kötelessége. A vallás eszméje az emberiség történetében nem valósult meg. A pogány hitregék és befolyásuk az erkölcsökre. Általános
kételgés, kétségbesés, babonaság. A philosophia tehetetlensége ezen állapottal szemközt. Az a nép vallásához csatlakozik. Eredményeinek silánysága és bizonytalansága.
Ezt a keveset is eltorzítja a tévely. A népre semmi befolyása. A jövő bölcselete és a jelen szükséglete. A tudományos búvárkodás igen kevés emberre nézve lehetséges;
a vallási igazság minden ember közkincse. A búvárkodás
eredményei csak az élet utóján mutatkoznak, pedig az
embernek mindig szüksége van a vallási igazságra. A tudományos búvárkodás igazságot és tévelyt összekever; pedig az embernek tiszta, minden kételyt kizáró igazság
kell. Az emberiséget csak a tekintély útján lehet oktatni;
a bölcseletnek nincs ily tekintélye, azért nem is lehet a
népek tanítómestere. Az emberiség nevelője az isteni tekintély. A természetes vallás és a cultus. A természetes vallásnak nincsenek kiengesztelő eszközei. A küzdelemben
csak a hit nyújt erőt . . . . . . .47
Tizenkettedik értekezés.
Az észszerű hit útja.
Az ember tartozik tudomást szerezni a kinyilatkoztatás létezéséről. E kötelesség a lélek szükségletén és történelmi tényeken alapszik. Krisztus és az apostolok
szintén vizsgálatra hivnak föl. A kereszténység hitelreméltóságának evindentiája. Ez a tanúk vallomására van épitve. Szemle a tanúk fölött. A kereszténység belső criteriumai. Az evangeliomi és a bölcseleti erkölcstan. A hit egyik actusa az észnek és szabadságnak. Az akarat befolyása a hitre. A jó erkölcs a hit föltétele. Isten tekintélye a hit motívuma, a malaszt pedig működő elve. Előkészület a hit elfogadására. Hogyan lesz valaki hívövé? Jegyzetek 108
Tizenharmadik értekezés.
Csodák és jövendölések.
A kinyilatkoztatás - eszme és történelem egyszersmind; annak telje az Ige emberrélevésében. A csoda és jövendölés mint a kinyilatkoztatás ténye és criteriuma. A
csoda lehetősége; ez kitűnik általában Istennek a teremtményekhez való viszonyából. A népek meggyőződése, az imádságban kifejezve. A csoda közelebbi meghatározása;
az tulajdonkép nem is megszüntetése a természet törvényének. A csoda szükséges volta. Bizonyító ereje, fölismerhetösége. - A jövendölés. Mantika és alvajárás. A
prophetia és mantika közötti megkülönböztető jelek. A pogány jósdák. A csoda-bizonyiték a Krisztus utáni századok számára. 146
Tizen-negyedik értekezés.
Az evangeliomi történet hitelreméltósága.
Kinyilatkoztatás és történelem. A kereszténység a
történelem fordulópontja. A kereszténység hatásai értelmi,
erkölcsi és társadalmi tekintetben. Ennek forrása nem lehet más, mint Krisztus történelmi valósága. Az evangeli-
omi tények a latin, görög és héber történetíróknál. Tacitus, Suetonius, Plinius, Flavius József, a Talmud. Az evangeliomok hamisittatlanságát és hitelességét bizonyítja
azok nyilvános jellege, cime, a cultus alatti használata, a
szentatyák és az egyház tanúsága és a martyrok vére.
Ugyanezt bizonyítják a belső okok. Azok előadásának
tágyilagossága. Azok belső egysége. Jézus alakjának új
szerűsége és magasztossága. Az evangeliomi történet egybevág a chronologiával, a régiségtudománynyal és a földrajzzal. A mythoszi föltevés. Annak hamis elvei. A mytliosz meghatározása és jellege. Azt nem lehet az evangeliomokra alkalmazni. A. mythoszok régibbek mint a történelem, helyi és nemzeti jellegűek. Az evangeliomok látszólagos ellenmondásai. Azok is hitelreméltóságukat bizonyítják. Az apokryph evangeliomok . . . . .196
Tizenötödik értekezés.
Az evangeliomi történet istenisége.
Az evangeliomi történetben előforduló isteni tettek
jelentősége. Krisztus csodáira hivatkozik, mint isteni küldetésének bizonyítékaira. Azok a legbensőbb összefüggésben állnak beszédeivel és a saját személyével. A csoda
symbolikája. Annak valóságát maga Krisztus bizonyítja,
meg a szem- és fültanúk. A csodák körülményei bizonyítják azok természetfölötti jellegét. Azok nem lehetnek titkos természeti erők okozatai. A delejesség és Krisztus
csodái. Zsidók és pogányok szemben a csodákkal. Az isteni tettek motívumai. A föltámadás csodája. A föltámadás valódisága. Krisztus föltámadásának tanúi. Az egyház
nagy csodája. Jegyzetek 252
Tizenhatodik értekezés.
Jövendőlés, teljesülés.
Izrael népe. Jellege, jelentősége és helyzete a világtörténelemben. A theokratia és a prófétai hivatal. Messiásvárás a zsidóknál; ez kitűnik az evangeliomokból és az
egykorú zsidó írókból. A Messiás eszméjének eltorzitása.
Annak elterjedése a pogányok közt. A Messiás alakja a
prófétáknál; a proto-evangeliom ; a pátriárkák. Mózes,
Dávid, Izaiás, Jeremiás, Aggeus, Zacharias, Malachiás. A
názáreti Jézusban minden jövendölés beteljesedett. Saját
nyilatkozatai. Őrá vallának az időbeli meghatározások és
a Messiás tulajdonságai. A jövendölések csak őbenne teljesülhettek. Izrael állapota Krisztus után. János az utolsó próféta és Krisztus első hirdetője. Miért vetek el a zsidók Krisztust ? Hogyan üldözték a prófétákat. A farizeusok gyűlölete. Testi várakozásaik. Krisztus az új szövetség prófétája. Jövendölései önmagának, tanítványainak,
Izraelnek és az egyháznak jövőjéről. Jövendöléseinek jellege. Azok teljesülése. Azok bizonyító ereje a jelenre vonatkozólag. Jegyzetek 296
Tizenhetedik értekezés.
Krisztus szava és műve.
Krisztus tanúbizonysága önmaga felől. Istenségét bizonyítja tanítványai, a nép, a világi és egyházi hatóság előtt. Bizonyításának jelentősége a körülményekből. Jézus
terve. Mikép vág össze Jézus szava és műve. Péter Rómában. Róma vallási, erkölcsi és politikai állapota. A pogányok vádolják a keresztényeket. A föladat nagysága.
Aránytalanság az eszköz és cél közt. A pogányság harca
a kereszténység ellen. Természetes magyarázati kísérletek. Az üldözések. A vértanúk. Bizonyságuk értéke. Az izlam és a kereszténység elterjedése. Következtetések . 349
Tizennyolcadik értekezés.
Jézus Krisztus személye.
Krisztus és a kereszténység. Az ő külső megjelenése. Élete igazán emberi. A legegyszerűbb külső alatt egy világmozgató hatalom. Az ő alázatossága, szelídsége,
szeretete. Összhang tanitmánya és élete közt. Életének
motívumai. Nem vakbuzgóság, nem stoicismus. Egész külseje emberfölötti kép. V,iszonya Istenhez. Imádsága. Jézus mindenoldalú tökélye. Ő az absolut mintakép. Jézus és
Sokrates. Jézus terve. Kortársak Ítélete Jézusról. Tervét
hogyan valósítja meg. Fönséges nyugodtsága szóban és
tettben. Nem fél a tévedéstől. Ártatlan. Ennek bizonyítékai. Fönnakadás és annak megoldása. Jézus élete egy értelmi és erkölcsi csoda. Isten megjelenése a földön.
Jegyzetek . . . . . . . . . .397

3. kötet
Első értekezés.
A keresztény vallás rendszere.
A lélek és erő bizonyítéka. Az emberiség kérdése
és felelete. A kereszténység felelete. A Gondviselés. Mit
mond a kereszténység és mit a bölcselet ? A halál a kereszténységben és a pogányságban. A halhatatlanság a pogányok és a rationalisták előtt; az örök élet Krisztusban. A baj és a rosz a világon. Megfejtési kísérletek: dualismus, pantheismus, praeexistentianismus, rationalismus. A kereszténység mikép oldja meg a kérdést ? A fájdalom. Az erkölcsi tehetetlenség és a malaszt. Ennek hatásai. Az ima. A malaszt lényegének közelebbi határozmányai. Krisztus és a keresztények. A kinyilatkoztatott
Háromság mint az immanens Háromság megjelenése. A
kereszténység lényege. Ez az absolut vallás. Azért ez
elégíti ki az emberi természetet. A keresztény erkölcs
elve. Az isteni erények. A beteljesülés. Jegyzetek . 3
Második értekezés.
A Három- egy Isten.
A Háromság titkának benső összefüggése a megtestesülés és az oltári szentség titkával. Jelentősége az elvont deismussal és pantheismussal szemben. Viszonya
az észhez. Az egyház hite. A közelebbi dogmatikai határozmányok. A szentírás tana. A Logos az ó és új szövetségben. A szentatyák tana. Az eretnekség hármas
töredéke. Tévedésök oka. A harc jelentősége. A titok
és az ész. Ellenvetések. Az eszmélkedés joga, kiinduló
pontja és határai. A hármas folyamat analógiája az emberi lélekben. A lényegi (immanens) Háromság viszonya a kinyilatkoztatott Háromsághoz. A Háromság az egyház
cultusában és életében. Jegyzetek . ... . .73
Harmadik értekezés.
Az angyalok teremtése.
A világ az ész és a hit fénysugaránál. A teremtés
eszméje. Annak jelentősége. A szentírás és a szentatyák
tana. A teremtés mint az Absolut kizárólagos ténye. A
világteremtés oka. Szabadság a világteremtésben. A világ időbelisége. Az optimismus tévedése. Isten külső működésének viszonya az ő belső működéséhez. A világ
célja. Az angyal-világ. Mit mond a szentírás? Az ész
követeli, hogy tiszta szellemek létezzenek. E tan valláserkölcsi jelentősége. Az angyalokról szóló tan ellenségei. Az őrangyalok 142
Negyedik értekezés.
A hexaemeron.
A teremtésre vonatkozó bibliai elbeszélés. Annak
jelentősége és lényeges tartalma. A bibliai elbeszélés,
meg a természettudomány. Világosság lehetett a napot
megelőzőleg is. A megfejtés alapelvei. A tudomány eredményei és a hypothesisek. A földképződésre vonatkozó elméletek. A teremtés „napjai." A képződés hat korszaka. Állati élet nem létezett a növényi élet előtt. Ellenvetések és föltevések. A mózesi elbeszélés forrása. A népek hagyományai. Visszatekintés . . . .170
Ötödik értekezés.
Az emberiség egy pártól származása.
Mit tanit a szentírás és az egyház ? E tan fontossága. Az ellentétes hypothesisek. Faj és elfajzás. A fajok elfajzásai. Bizonyítékok. Az egyedek hasonlósága
testi és lelki tekintetben. A vad népek. Minden ember
egytől származhatott. Ellenvetések és azok cáfolata. Ellenbizonyitékok. Valószínű, hogy minden ember egy pártól származott. Elhatározó befolyások. Példák és hasonlóságok. A szellemi és erkölcsi állapot lényeges tényező. Nyelvtörzsek és néptörzsek. A nyelvzavar összefügg a szellemi bukással. A nyelvtudomány megerősíti
a biblia hitelét. Mit mond a biblia nemünk eredetéről.
A népek rokonsága. Amerika 202
Jegyzetek az ötödik értekezéshez.
1. Az emberi nem kora 252
2. A vízözön . . 279
Hatodik értekezés.
Az ember ősállapota és a paradicsom.
Az ősállapot és a megváltás. Mit tanit a szentírás
és az egyház az első emberről ? Az ember csak meglett
korában jelenhetett meg a földön. Az anyagelviség föltevései. Az u. n. természetes emberi állapot. A haladásra vonatkozó elmélet. Az első emberről szóló hagyományok.
Ezek megerősítik a szentírást. A pantheismus révedezése.
Megoldás. Az eredeti szent és igazolt állapot. Az ebben
rejlő momentumok fejtegetése. A paradicsom. Az ősállapot természetfölötti jellege. Mit tanítanak a protestánsok és jansenisták ? A természet és a malaszt rendje a szentírás és az egyház szerint. A természet és malaszt közelebbi meghatározása. Az észelviség és a pantheismus ellentéteit a katol. dogma egyezteti ki. Jegyzetek . . 284
Hetedik értekezés.
Az ember bukása és az eredő bűn.
Mit mond a biblia ? Az első bűn reális történet.
Ellenvetések. A próba szükséges volta és minősége. A
sátáni kígyó. A sátán. A sátánra és a rosz lényegére
vonatkozó tan összefüggése. A rationalismus és pantheismus ellenmondásai a sátánról. A bűn mily fokozatosan haladt a kísértéssel. A kígyó, Éva és Ádám büntetése.
Ádám bűne átmegy utódaira. A biblia és a népek hitregéi. A bölcselet mikép értelmezi a rosz eredetét. A pelagianok, rationalisták, praeexistentianisták és pantheisták
megfejtési kísérletei. Sz. Ágoston és aquinoi Tamás. A
reformátorok mit tanítanak az eredő bűnről? A katolikus
hitágazat. Az eredő bűn részletesebb meghatározása. A
nemi egységen alapuló solidaritas. A meg nem keresztelt
kisdedek sorsa a másvilágon. Bűn és megváltás . 338
Nyolcadik értekezés.
A Fiú emberélevése.
Krisztus és a kereszténység. Az egyház hite. A
dogma közelebbi határozmányai. Doketák, nestoriánok,
monophysiták, monotheleták, adoptianisták. A dogma következményei. A titok legmélyebb alapja. A régibb és újabb nestorianismus ellenmondásai. Megoldás. A titok
analogiai. Athanáz és Ágoston symboluma. A megtestesülés a szeretet müve és méltó Istenhez. Ez a vallási probléma megfejtése. A pantheismus hogyan párologtatja
el e titkot? A megtestesülés nem más, mint a megváltás és a világbefejezés titka. Krisztus az Isten legfőbb megdicsőitése. Krisztus az emberiség feje. Incarnatio és
humanitas. Krisztus az angyalok feje. Krisztus az öszszet teremtett világ feje. Jegyzetek . , . . 399
Kilencedik értekezés.
Az Isten anyja.
Mit tartanak a protestánsok Mária felől ? Az egyház
hite. Következmények. Mária szűz és bűntelen. Szeplőtelen fogantatása. Mária az új szövetség papnője, prófétája, királynéja. Krisztus mystikus testének is anyja.
Közbenjárónk. Isten előre kijelölte őt. Közreműködése
a megváltásnál. Mária hite és szeretete. A szent szűz
tisztelete az egyházban. Könyörgésének hatása. Mária
és az eretnekség. Mária és a szentatyák. Mária tisztelete az egyházban, Dante és a sz. szűz. . 452
Tizedik értekezés.
Krisztus mint főpap.
A papi hivatal Krisztus hivatalainak központja. Az
áldozat. Isten igazságos volta és a bűn. Büntetés, engesztelés. A véres áldozatok. Emberáldozatok. Az áldozatok a zsidóknál. Azok typikus jelentősége. A meglakolást ember nem teljesítheti. A kiengesztelés az Istenember müve. Krisztus elégtételének határtalan becse. Önkényt vállalta magára a helyettesítő szenvedést. Az
Istenember és az emberiség. Testi és lelki szenvedés.
Az ő lakolása az emberiség elégtétele. Megváltás, megigazulás, megszentűlés. Krisztus áldozata a legfőbb, egyetlen, igazi, örök áldozat. Forrása minden malasztnak. Krisztus örök főpap. A megváltó áldozata és a megváltottak áldozata. A kereszt a megújúlt világban. A pogányság bukása. Bűn és irgalom 479

4. kötet
Tizenegyedik értekezés.
Krisztus mint próféta.
A prófétai hivatal mivolta. Az ismeretlen Isten. A
Krisztusban történt legfőbb kinyilatkoztatás. A kereszt.
Hogyan hirdeti Isten igazságos voltát. A kereszten nyilvánul a bűn lényege. A kereszt hirdeti Isten szeretetét. Isten a pogányságban, az ó és új szövetségben. Önfeláldozó szeretet. Krisztus az egyházban. Krisztus a mi példaképünk. Kereszténység és humanismus. A kereszténység erkölcstana. Krisztus az új élet szabálya és indoka.
Krisztus követése. A bölcselet mihasznasága. Krisztus
példaképiségének legmélyebb oka. Krisztus a mi biránk. 3
Tizenkettedik értekezés.
Krisztus mint király.
Krisztus királyi hivatalának jelentősége. Krisztus
az emberiség feje. Az ő működése a történelemben. Malasztja.. Ennek közelebbi meghatározása. Malaszt és szabad akarat. Az egyház. Krisztus országa és teste. Az
egyház kettős lényege. Lélek és test. Isten országa és
egy világbirodalom. A reformátorok láthatatlan egyháza.
Az egyházon kivűl nincs üdv. Igazi és hamis türelmesség.
A szentségek. Azok alapítása. Azok viszonya az emberi
természethez. Az ember fejlődése természetes és természetfölötti módon. Jegyzetek 49
Tizenharmadik értekezés.
A szentségek.
A keresztség. Gyermekek megkeresztelése. Ennek
igazolása és következményei. A bérmálás. A töredelem
szentsége. Ez a bocsánat Ítélőszéke. A bünbevallás isteni és természetes törvény. Gyónás és bánat. A gyónás erkölcsi és társadalmi következményei. Az ószövetségi gyónás. A búcsú. Az utolsó kenet. Az egyházi
rend. Általános és különös papság. E hivatalt nem a
község adja. A házasság mint természetes és szentségi
törvény. Polgári házasság. A házasság fölbonthatatlan.
Következményei. A szentségek miképen hatnak? Az egyházi hagyomány. A szentség látható elemei. A viz, olaj, kenyér és bor. Az elemek négyes száma. A szentségek
hét száma. A keresztény templomok. Jegyzetek. . . 102
Tizen-negyedik értekezés.
A legszentebb Oltáriszentség.
Ez és a többi szentségek. Az egyház határozatai.
Az Oltáriszentség megigérése. Képletes magyarázatról
szó sem lehet. A megrendelő szavak. Átlényegűlés. Következtetések. A hagyomány. E titok az ész előtt. Három kérdés. Az állag fogalma. A test lényege. A kiterjedés
nem lényege a testnek, hanem csak egyik sajátsága.
Krisztus jelenlétének módja. A lényeg átváltozása. Az
Oltáriszentség jelentősége. Az ember sovárgása Isten jelenléte után. Mikép volt jelen Isten Izraelben. Isten meg-
jelenése az incarnatióban. Mikép van jelen a szentségben? Szükséges-e abban jelen lennie? E szentség koronája Isten minden müvének. Az Oltáriszentség mint áldo-
zat. A szentségi áldozat congruentiája. A szent mise. Áldozat és áldozati élet. A cultus és a világ központja. Az „örök imádás." Közösség Istennel. A megdicsőülés. Mystikus élet az egyházban. Jegyzetek 172
Tizenötödik értekezés.
Menny és pokol.
A malaszt és dicsőség. Krisztus a mi dicsőségünk záloga. A túlvilági élet természetfölötti jellege. A pogányság és a rationalismus túlvilága. Isten szemlélete. Miben
áll ez. Következményei. Örök élet. A rationalismus ellenvetései. Nincs végtelen haladás. Az üdvösség fokozatai. A túlvilági és a földi egyház. A szentek tisztelete és segélyülhivása. A pokol. A pokoli büntetések örökké tartanak. Mit mond a szentirás. Nem igaz, hogy lesz egy általános üdvözülés. A kat. hitágazat igazolása. Isten igazságos, irgalmas és bölcs. A gonosz nem semmisül meg. Nincs viszatérés. A büntetések nemei 250
Tizenhatodik értekezés.
A tisztitóhely és az utolsó dolgok.
A tisztitóhely a protestánsok szerint. Az egyház
határozatai. Mit mond a szentirás? Imádság a holtakért.
Az egyházi régiség. Mit tanit a protestantismus erre
nézve? A tisztitóhely kinjai. Világbirodalom és Isten országa. Az egyetemes itélet. A biró eljövetelének jelei. Különös és általános ítélet. A világitélet szükségessége.
A holtak föltámadása. A föltámadás szükségessége. Rationalista és materialista ellenvetések. A föltámadottak
állapota. A test megdicsőülése. Ellenvetések. Hasonlatok
a szentek életéből. Az új ég és új föld. A kárhozottak
állapota. Jegyzetek. . . . . . . . .303
Tizenhetedik értekezés.
Kereszténység és egyház.
Az egyház és a felekezetek. Az alaphitágazat. Krisztus egyháza csak egy. Az egyház a kereszténység concret megjelenése. A kereszténység isteniségének bizonyítékai egyszersmind az egyház isteniségét bizonyítják. Ki
az egyháztól elszakad, a kereszténységtől szakad el. Az
elszakadás eo ipso eretnekség. Az eretnekség forrása. A
biblia nem egyedüli szabálya a hitnek. Szentírás és hagyomány. Egyház nélkül sem biblia, sem hit. A szentírás értelmezése. Ez az egyházat illeti. Egyedül ez nyújt a hit
felől bizonyosságot. A prédikálás Krisztus és az egyház
által. Tekintély nélkül nincs egyház. Szabad vizsgálódás
és hit-kényszer. Tévedhetetlenség nélkül nincs az egyházban legfőbb tekintély. A tévedhetetlen tekintély az isteni bölcseség és szeretet müve. Jegyzetek 355
Tizennyolcadik értekezés.
Püspökség és elsőség, vagy pápaság.
Krisztus az egyház alapköve, általa pedig Péter. Az
egyházi hatalom terjedelme általában. Föladata. Az apostolok hatalma. Az apostolok utódai. A püspökség. Ennek hatalmát a primátus korlátozza. A püspökség és a primátus viszonya. Az elsőség alapítása. Péter az egyház alapja
és kulcsárja. Péter megerősíti az atyafiak hitét. Péter az
egész nyájnak pásztora. Az apostolok hatalma alá volt
rendelve Péternek. Péternek egyenesen Krisztus adá a
hatalmat, s nem az egyház. Az elsőség fönmaradása az
egyházban. A római püspök Péternek utódja az elsőségben. A hagyomány. Mit mond sz. Irén. Hogyan szoktak
a pápák és a hivek eljárni? Az elsőség kifejlődésének
törvénye. Annak lényege és fontossága. Az püspöki hatalom az összes egyház fölött. Az egyházi teljes hatalom.
Ez nem zárja ki a püspökök hatalmát. A gallicanismus.
A pápa és a zsinat. Fölebbezés a pápához. A pápai hatalom nem absolutismus. Miben áll az ? A pápa tekintélyének fontossága 434

5. kötet
Tizenkilencedik értekezés.
Az apostoli tanszék tévedhetetlensége.
Az egyház természetfölötti jellege. A tekintély az
egység elve az egyházban. Az egyházi tanitói hivatalt
Krisztus alapitá. A tanító és tanuló egyház. A tévedhetetlen tanitói hivatal legmélyebb alapja. Ihlettség és tévedhetetlenség. A pápa az egyház tévedhetetlen tanítója. A tévedhetetlen püspöki kar és a pápa kölcsönös
viszonya. A „személyes tévedhetetlenség" jelentősége.
Definitio „ex Cathedra." Mit mond a szentírás ? Hát a
szentatyák? Hogyan cselekszenek a zsinatok és pápák?
A püspökök igazi hitbirák. Pápa és zsinat. A zsinat
nem absolute, hanem relatíve szükséges. A Honorius
ügye. A primátus tévedhetetlenségét az egyház lényege
bizonyítja. Új-e a tévedhetetlenség hitágazata ? Leríni
Vince szabálya. A pápa tévedhetetlenségére és tévedhetőségére vonatkozó tan nem egyenlően jogosult theologiai vélemény. A tévedhetetlenség kimondásának fontossága.
Jegyzetek. . . . . . ... 3
Huszadik értekezés.
A katolikus egyház.
Az egyház ismertető jegyei. Az egy, szent, katolikus, apostoli egyház. A római egyház katolikus. Egy és apostoli. Az apostolság a római kat. egyházban. A
r. k. egyház szent. A csodatevő hatalom megmaradt a
r. k. egyházban. A prot. felekezeteknél mindezen ismertető jegyek hiányzanak. A prot. nemzeti vagy országos egyházak. A prot. missiók. Luther tanitmánya a szent
életről és a bűnre 1. E tan gyümölcsei. Az igazi és hamis reform. A charitas az egyházban. A kat. egyház minden ellentétet kiegyenlít. Macaulay nyilatkozata a
kat. egyházról. Jegyzetek 99
Huszon-egyedik értekezés.
Egyház és művelődés.
(Első rész).
Mit, tanusit, a történelem ? Az egyház és a tudomány. A kereszténység ki állotta a tudomány próbáját, ez kibékült vele; ő szülte a tudományt. Bizonyítás. A
kereszténységtől elszakadni mindig annyit tesz, mint hanyatlani. A haladás eszméje. Az észbeli tudományok megelőzik a tapasztalati tudományokat. Keresztény és arab
műveltség. Földrajzi, természet-, nyelv- és történettudomány az egyházban. A humanismus. A reformatio. Nemzetgazdászat az egyházban. Műveltség mindenkinek. Prédikáció és ima. Az egyház küzdelme a babonaság ellen.
A boszorkánypörök. A művészet, a kereszténységben.
Épitő és festő művészet, zene, költészet. A kereszténység és az erkölcs. A keresztény élet alapelvei. A szentek. A nyilvános keresztény morál. A jogeszme. Jegyzetek. . 161
Huszonkettedik értekezés.
Egyház és művelődés.
(Második rész).
A sajátképi katol. erények. Az alázatosság, engedelmesség, szűzeség. Krisztus és a szűzeség. A szűzeség és a nők. A nők az egyház történetében. A szűzeség és
a keresztény papság. A szűz papság és az egyház. Szűzeség és népjóllét. Szűzeség és házasság. A népesedés kérdése. Lelkismereti szabadság a szűz papság által. A
szűzeség és a szeretet. Pogányság, kereszténység és emberszeretet. Az ész és a hit embere. Az egyház története az irgalmasság története. A szegények keresztényi
gondozása és az újabb rendszerek. A munka hajdan és
most. A rabszolgaság. A szabad munka és az emancipatio. Az egyházi ténykedés és törvényhozás menete. Az egyház az új világban. A pogány bölcselet és törvénykezés elfogadá a ker. eszméket. Tápláló, tanító és katonai
intézmény az egyházban. Egyház és állam. A fejedelmi
hatalom és a népjog. Protestantismus és állami szabadság. Az egyház és a lelkismereti szabadság. Az egyház mint az állami fejlődés példaképe. A német-római birodalom. Keresztény és pogány állami élet. Kilátás a jövőbe.
Jegyzetek . .258
Huszonharmadik értekezés.
Kereszténység és pogányság.
A pogány vallások. Különféle vélemények azok felöl. Azok az eredeti igazság el torzításai. Innét hatalmuk. A nyelv, a fajok és a vallás fejlődése. A hitregék zagy vasága. Bábel és pünkösd. A legrégibb vallások legközelebb állnak az igazsághoz. Mit mond a szentirás a pogányságról. A pogányság igazi forrása a bűn. A pogányság természetistenités, természettisztelet és természetgyönyör. Az istenek elszaporodását. A symbolismus a pogányság kezdete. A fétis-imádás annak legalsó foka. A
pogányság két főjellemvonása a testi gyönyör és a kegyetlenség. Brahmaismus, buddhaismus. Confucius vallása. Egyptomi vallás. Zoroaster vallása. Babyloni és szemita
istenek. A görögök vallása. A rómaiak és germánok. A
pogányság viszonya a kereszténységhez. Mohamed vallása. A modern zsidóság. A kereszténység absolut vallás. Jegyzetek 393
Huszon-negyedik értekezés.
Az isteni világkormányzat és a kereszténység.
Mi az oka, hogy a kereszténység oly késő jelent
meg a világon? Az emberiségnek kétféle előkészítésre
volt szüksége. A benső előkészítés a sóvárgás és tisztulás. A külső előkészítés ledöntése három választó falnak. A világtörténelem Krisztust bizonyítja. A világtörténet
már világitélet. Azok sorsa, kik a kereszténység előtt és
azon kivül éltek és élnek. Az ember önmaga okozza
kárhozatát. Világ kezdete óta mindenki üdvözülhetett
volna. A Megváltóban való remény. Isten hármas kinyilatkoztatása. A természetes kinyilatkoztatás eszköze a lelkismeret és a természet megfigyelése, fiz ugyan magában nem elég, de előkészít, az üdvösségre. A positiv kinyilatkoztatás. Izrael föladata és rendeltetése a világtörténelemben. Az áldozat minden népnél. A kérdés megoldása. A kereszténység általánossága. 452

Témakörök