A kereszténység és korunk V. (töredék)

Tartalom

Előhang 5
Előszó
Az ötödik kötet tervezete 7
I. Fejezet
A hit.
A három világ s a megfelelő három látó szerv 11
A harmadik világ titokzatos homályai, melyekben csak a hit vezet 14
Isten minden életnek egyik elemévé tette a hitet, hogy annak megértésére és elfogadására az embert előkészitse 17
Mint a három világ, úgy a három látó-szerv sem ellentétes. Összhangjuk. 20
A hit, mikor a harmadik világba bevezet, nem fojtja el az emberi elmét: törvényeit tiszteletben tartja 24
Az egyház magatartása: sohasem áldozta föl a hitet az észnek, sem az észt a hitnek 32
II. fejezet
A hit ápolása.
A hit erény. Elemei 36
Gondos ápolást igényel 38
A hitet csak saját hibánkból vesztjük el, s visszaszerethetjük amikor akarjuk 40
Jól ápolva, életnek-halálnak isteni békét, derűt szerez 44
Sőt erőt, hősiességet 48
E jutalmakat csak nagy áron adja 50
A hitnek első és utolsó szava: a szeretet 55
III. fejezet.
Becsület és szentség.
A legszebb név: becsületes ember 58
Ezt a nevet csak az érdemli meg, aki megadja Istennek, amivel neki tartozik 60
A becsületesség nem elég: szentségre kell törekedni 62
A szentség nem nélkülözheti a becsületességet 66
A becsületesség és szentség egyesülése 67
IV. fejezet
Az imádság.
Az embernek legfőbb, Isten előtt is számot tevő ereje 70
Az isteni segély megnyerésének biztos eszköze. De feltételek alatt 72
Első ellenvetés: Isten fönsége és a természet törvényeinek változatlansága 76
Második ellenvetés: Az imádság megalázza az embert. Sőt inkább fölemeli 80
Az imádság bája és élvei 83
Azoknak mondhatatlan lehangoltsága, akik nem imádkoznak 85
Az egyéni ima abbahagyásának szomorú következményei: A házi imádság eltünése 86
S mi még aggasztóbb: a nemzeti ima elenyészte 90
Az egyéni, házi, nemzeti ima fölött az egyház imája. Szépsége és szüksége. A vasárnap 92
V. fejezet.
A gyónás. A gyónás isteni alapítása.
A gyónás életbeléptetéséhez két, emberileg valósíthatatlan dolog kellett: megteremteni a bűnbánatot és megteremteni a gyóntatót 99
Hogy a gyónást más alapította volna mint Jézus Krisztus, metafizikailag lehetetlen: ehhez járul a még nagyobb történeti lehetetlenség 105
A protestánsok hiú erőlködései, hogy kimutassák a kort, melyben a gyónást emberek találták volna ki 109
Az egyházatyák és hittudósok bizonyságai Luthertől és Kálvintól fel Jézus Krisztusig 112
Jézus Krisztusnak ünnepélyes alapító szavai 129
A bánat és Isten iránt való szeretet nem kerülik, óhajtják a gyónást 133
VI. fejezet.
A gyónás. (Folytatás.)
A gyónás isteni szerkezete.
A gyónás elve. Rendeltetése, hogy a rosszat a lélekből kiirtsa 136
Istenileg van alkalmazva és arányitva a rosszhoz, melyet ki kell pusztítania 139
Míg a lélek sebeit istenileg érinti s hizelgés nélkül gyógyítja meg, egyúttal megfelel legnemesebb szükségleteinknek 142
A vigasztalással világosságot hoz a léleknek. E világosság jellege 144
A világossággal meghozza a bocsánatot és a békét 147
A protestantizmusban sok lélek eped a gyónás után 148
VII. fejezet.
A gyónás. (Folytatás.)
A gyónás isteni termékenysége.
A gyónás hatalma a rossznak elfojtásában 153
E hatalom még szembeszökőbb a bukott lelkek szellemi és erkölcsi fölemelésében 156
Titkos de mély befolyása a keresztények közönséges életére 159
Nemcsak a keresztényt, hanem a papot is a gyónás teremti meg 162
A szent élet után előkészíti a szent halált 167
VIII. fejezet.
Az oltáriszentség. Az oltáriszentséget megteremtő első szó.
Az igéret szavainak tisztasága, szabatossága 171
Az alapításnak még tisztább, szabatosabb szavai 174
Sz. Máté, Sz. Márk és Sz. Lukács előadása, és Sz. Pál fontos tanúsága 176
E négy szöveg egyezése minden habozást kizár 177
Az emberiségre gyakorolt rendkivüli hatásuk 179
Az emberiség nemcsak hitt e titokban, de élt is vele: s midőn ez új táplálékot ette, átalakult 181
Bossuet az oltáriszentség előtt 183
IX. fejezet.
Az oltáriszentség. (Folytatás.)
Az oltáriszentséget megteremtő második szó.
Jézus KRisztus miért adta nekünk az oltáriszentséget, mint emléket? A feledés hatalma 185
Nemcsak a nagy eseményeket feledjük el, hanem azt is, ami szivünkhöz volt nőve 187
Mit meg nem tennénk, hogy fokozzuk emlékeink becsét 189
Jézus Krisztus, az oltáriszentséggel fölülmúlta minden vágyunkat 191
X. fejezet.
Az oltáriszentség. ( Folytatás.)
A valóságos jelenlét érthető megfoghatatlanságai.
Az oltáriszentség homályai és megfoghatatlanságai 193
Nincs bennök sem lehetetlenség, sem ellenmondás 195
A tudomány segélyével némi kis világitásba is állithatjuk 197
A Jézus Krisztust rejtő fátyol tanulmányozása 201
Hogyan van Jézus Krisztus e fátyol alatt? 202
Az oltáriszentség homálya a szerető szivet nem akadályozza, inkább elbájolja és vonzza 207
A szerető szivnek mégcsak nem is homályos az 208
XI. fejezet.
Az oltáriszentség. (folytatás.)
A szent asztal.
Az embernek készitett isteni eledel csodája 214
Mily dicső természetet tételez föl bennünk 219
Ez isteni eledelt mikép veheti át magába az ember 221
Mikép történik az áthasonulás 222
Mysterium fidei. Hitnek titkai 224
XII. fejezet.
Az utolsó kenet. A halál.
Gaetana története 229
XIII. fejezet.
A lelkek örök rendeltetése. - A menny.
A menny létezése bizonyos 269
Helye 271
Mikor kezdi a lélek ott Isten láthatását élvezni 275
A boldog szinről-szinre látás 278
Mi módon ölti fel majd lélek újra testét 279
Ellenvetés: Az örökkévalóság bizonyos hosszu, utóvégre megunjuk 281
A menny nemcsak látás, hanem társaság is lesz 284
A menny legfőbb java: Isten birása 286
XIV. fejezet.
A lelkek örök rendeltetése. (Folytatás.)
A tisztitóhely
A tisztitóhely hitágazata az emberi lélek mélyén gyökerezik 290
Istennek tulajdonságaival csodásan megegyez 295
A tisztitóhely hitágazatát a holtakért való ima tetőzi be 298
A lelkek álllapota a tisztitóhelyen 299
Mérhetetlen fájdalmaik 301
Örömeik is oly mélyek és kimeríthetetlenek 305
A tisztitóhely vége 307
XV. fejezet.
A lelkek örök rendeltetése. (Folytatás.)
A pokol.
A jónak és rossznak szükséges különbsége megköveteli az örök poklot 311
Az utolsó szó az Istené. Ebből is az örök pokol következik 312
Az örök pokol hite általános is 314
Jézus Krisztus világosan tanitotta 317
Miben áll az örök pokol és mit szenvednek ott? 320
I. Ellenvetés: Pillanatnyi bűn és örök büntetés közt nincs arány 323
II. Ellenvetés: Az örök poklot nem lehet megegyeztetni a végtelen szeretettel 327
Az irgalomnak egy sugara 329
XVI. fejezet.
A választottak kis és nagy száma. A világ vége.
A kisebbség vagy a többség üdvözül? Mit véljünk erről, ha Isten művét egészében tekintjük? 332
Mit, ha az emberiséget általában vesszük? 334
Mit, ha a katholikus egyházról van szó? 340
Faber atya tanítása a választottak igen nagy számáról a katholikus egyházban 343
Mikor telik be a választottak száma 350
Mikép tudódik ez ki. Az utolsó ítélet szépsége és szükségessége 353
Befejezés.
Az egyház és a jövő.
A világ forduló-ponton áll. Az egyháznak nincs mit félni tőle 359
A második ok, amiért az egyháznak a társadalmi átalakulásoktól nincs mit tartania 362
Ugyanennek harmadik oka 364
Az átalakulások részletesebb vizsgálata. A politikai átalakulás 368
A tudományos átalakulás 374
A nemzetgazdasági és társadalmi átalakulás 380
E hármas mozgalom képezi azt, mit a demokrácia diadalának neveznek. Minő veszélyek és minő győzelmek rejlenek ebben az egyházra nézve 383
Az egyház diadalát nemcsak barátai, hanem ellenségei is jósolják 387
Az egyház örök győzelmeinek legfőbb oka 390

Témakörök