A keresztény tradíció közös öröksége: magyar és lengyel szentek a kultúrában és irodalomban

Előszó

A dicső magyar és a lengyel nép gazdag történelmének ragyogó és borúsabb évszázadait követően a 201 l-es év újabb bizonyítékát adta e két testvéri nemzet európai nagyságának. Az Európa Tanács soros elnöki tisztét az év első felében Magyarország töltötte be, majd júliusban az elnöki stafétát Orbán Viktor miniszterelnök úr átadta lengyel kollégájának egy tízliteres tokaji szamorodnival töltött tölgyfahordó kíséretében. A lengyel kormányfő, Donald Tusk stílusosan egy díszkarddal viszonozta az ajándékot, utalva a két nép barátságát megörökítő versre: „Magyar, lengyel két jó barát, együtt harcol s issza borát".
A gazdasági és pénzügyi világválsággal nehezített helyzetben a két egymást követő és egymásra épülő EU-elnökség egy sor válságkezelő mechanizmussal és stratégiai döntéssel bizonyította, hogy a legnehezebb helyzetben is méltóképpen képviseli az összeurópai érdekeket és értékrendet. E politikai éleslátás és helyzetfelismerő képesség nagyban az évszázadok alatt felgyülemlett kulturális és politikai tapasztalat, a dicső elődök, Szent István, Szent László, Nagy Lajos, Nagy Kázmér, Szent Hedvig, Báthory István királyok szellemisége által mutatott irányvonal helyességének kiteljesedése.
Az évszázados tapasztalat nem csupán adottság, hanem jelentős kötelezettség is egyben. Meg kell felelnünk őseinknek, és példát kell mutatnunk az utánunk jövő nemzedékeknek. Tudnunk kell, honnan jöttünk, ismerni kell gyökereinket, hogy tudjuk, merre tartunk, milyen jövőt építünk. Vissza