1.062.349

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A keresztény tökéletesség gyakorlása I-III.

Rodriguez Alfonz S. J. nyomán minden rendű és nemű keresztény hivek lelki olvasmányául szabadon átdolgozta Tóth Mike Jézus Társaságának tagja/A kalocsai főegyházmegyei hatóság jóváhagyásával

Szerző
Szerkesztő
Kalocsa
Kiadó: Jurcsó Antal Könyvnyomdája
Kiadás helye: Kalocsa
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 1.954 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Gyűjteménybe való példány.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Rodrigueznek először 1609-ben spanyol nyelven kiadott e könyve jóformán az egész művelt világ hitbuzgalmi irodalmában tekintélyes helyet foglal el; de megjelent annam, arabs, örmény, chinai,... Tovább

Előszó

Rodrigueznek először 1609-ben spanyol nyelven kiadott e könyve jóformán az egész művelt világ hitbuzgalmi irodalmában tekintélyes helyet foglal el; de megjelent annam, arabs, örmény, chinai, ujgörög, s ind-tamul nyelven is.
Magyarul első kötete 1688-ban jelent meg. Illyés András erdélyi püspök fordításában ily cím alatt: "A Keresztyeni Josagos-Cselekedeteknek es a tekelletessegeknek gyakorlatossága, Mely a Jesus Tarsasagbeli Tisztelendő Rodericus Alfonsus Spanyól POap által Spanyólúl megirattatott; annak-utánna külömb-féle nyelvekre; Mostan pedig Olaszból, és Deákbópl, szorgalmatosson megmagyaráztatott... Első Resze. Nagyszombat, 1688." (II. r. 1701. III. r. 1708.)
Természetes, hogy ez fordítás már nagyon elavult.
Nekem úgy látszik, mintha Rodriquez művének valami kivonatát is láttam volna magyarul a 19-ik század elejéről; de nem tudok már ráakadni.
Rodriguez művének újabb fordítását Kubinszky Mihály kalocsai kanonok adta ki 1874-től 1877-ig. E kiadásnak két első kötetét Jáky Ferencz oslii lelkész fordította, a harmadik kötetet alulirott. - Ez a kiadás 1900-ban teljesen elfogyott. Vissza

Tartalom

I. kötet
Lelkünk üdvössége ügyének nagyrabecsülése és szeretete
A lelki dolgokat nagyra kell becsülnünk9
A hő vágyakodásról az erény és a tökéletesség után13
A vágyakodás lelki előmenetelünk után, legalkalmatosabb eszköz és előkészület Isten kegyelmeinek elnyerésére17
A vágyakodás nagyobb tökéletesség után, jó jel21
Aki nem halad előre, visszahanyatlik25
Az erényességben való előhaladás jó eszköze az, ha talán az elért jóra nem gondolunk, hanem csak arra, amink még hiányzik30
Mindig a legmagasabb célt tartsuk szemünk előtt37
A csekélységeket nem szabad elhanyagolnunk44
Még egy ok, miért kell a csekélységeket nagyra tartanunk49
Buzgóságod csöppet se csökkenjen, semmi hibát se kövess el szándékosan55
Néhány más ösztönző ok az erényes előhaladásra és a tökéletességre58
Az állhatatosságról az erényességben, és annak segítőeszközeiről63
Közönséges foglalkozásaink tökéletessége
A mi előhaladásunk az erényességben, és tökéletességünk abban áll, hogy jól teljesítsük közönséges kötelességeinket71
A tökéletességre az a körülmény buzdíthat bennünket, hogy könnyen elérhető74
Miben áll cselekedeteink jósága és tökéletessége. Nehány eszköz azok jó végéséhez77
Munkáink végzéséhez még egy eszköz, az t.i.: végezzük minden egyes munkánkat úgy, mintha ez volna az egyedüli, amit tennünk kell83
Munkáink jó végzésének más eszköze az, hogy bármely munkánkat úgy végezzük, mintha az volna életünk utolsó cselekedete86
Ha jól akarod dolgaidat végezni, csak a mai napra legyen gondod93
Meg kell azt szoknunk, hogy minden egyes munkánkat jól végezzük97
A tiszta szándék dolgainkban
Dolgainkban kerülnünk kell a dicséret- és tiszteletvágyat105
Miben áll a tiszteletvágy gonoszsága108
A tiszteletvágy káros voltáról111
A tiszteletvágy kísértésének mindenki ki van téve115
Néhány eszköz a tiszteletvágy ellen119
Milyen szándékkal kell dolgainkat végeznünnk127
Nem a külső foglalkozások okozzák szórakozottságunkat, és csekély előhaladásunkat, hanem a mi hanyagságunk130
Mily előnyös munkáinknak végzése jó szándékból133
A jó szándékról azoknál, kik mások üdvéről gondoskodnak139
Nehány jel annak a megismerésére, milyen szándékkal végezzük munkáinkat145
Naponkint tisztább szándékra kell törekednünk149
A tökéletesség három fokáról, amelyen a szándék kiváló tisztaságához, és Isten tökéletes szeretetéhez juthatunk156
Az imádságról
Az imádság értékéről165
Az imádság szükséges nekünk168
Az elmélkedő imádságról174
Bele kell mélyednünk az elmélkedés tárgyába, hogy hasznunk legyen belőle181
Az elmélkedésnek más előnyei186
Miképen járjunk el az elmélkedő imádságnál190
Felelünk azoknak, kik arról panaszkodnak, hogy nem tudnak elmélkedni195
Fontos megjegyzések ahhoz, hogy imádságunkat jól végezzük200
Hogyan kell azt értenünk, hogy az imádságnál főképpen azt kell szívünkre vennünk, amire legnagyobb szükségünk van, és hogy addig kell abban megállapodnunk, míg megnyerjük207
Segítőeszközök ahhoz, hogy elmélkedésünkben ugyanazon tárgynál üdvös eredménnyel hosszabbal időzhessünk217
Nehány segítőeszköz az isteni titkok alapos megfontolásánál227
Mindig hatalmunkban áll a jó elmélkedés232
Nehány jó fogás239
A szórakozás okai és ellenszerei249
Néhány segítőeszköz az elmélkedés figyelmes és kellő elvégzéséhez255
Vígasztalás a szórakozásnál261
Üdvös, néha rendkívüli és több időt is szentelni az elmélkedő imádságnak263
Mily hasznot kellene a lelkigyakorlatokból merítenünk270
Nehány megjegyzés azon célból, hogy a lelkigyakorlatok mennél nagyobb hasznunkra váljanak275
A lelki olvasmány279
Istennek mindenütt való jelenlétéről
Gondoljunk Isten jelenlétére293
Hogyan kell Isten jelenlétére gondolnunk299
Az akaratnak szerepe Isten jelenlétének megfontolásánál304
Isten jelenlétének gondolata a gyakorlatban309
Az említett gyakorlat nagy előnyössége312
A lelkiismeret-vizsgálatról
A lelkiismeret-vizsgálatnak fontossága317
Eljárás a rendszeres lelkiismeret-vizsgálatnál321
Erényes előmenetelünk lelkiismeretünknek vizsgálatától függ326
A részletes lelkiismeret-vizsgálatnak tárgya329
A leszokásnál a külső hibák legyenek az elsők333
Egy legyen lelkiismeret-vizsgálatunk tárgya337
Néhány erény elemeire bontva és fokozatokra osztva, tekintettel a részletes lelkiismeret-vizsgálatra340
Az alázatosságról340
A felebaráti szeretetről342
Az önmegtagadásról343
A mértékletességről344
A türelemről345
A tisztaságról345
Mindennapi munkáink tökéletes végzéséről346
A megnyugvásról Isten rendelésein347
Lelkiismeret-vizsgálatunk tárgyát könnyedén ne változtassuk349
Miképen végezzük a részletes lelkiismeret-vizsgálatot355
A lelkiismeret-vizsgálat leglényegesebb része359
Akaratunk megegyezése Isten akaratával
Két alapelv367
Minden Istentől jön373
Üdvös eredménye akaratunk megegyezésének Isten akaratával379
A megnyugvás Isten akaratán földi boldogságunk tényezője384
Csak Istenben leljük az igaz megnyugvást és békét389
A megnyugvás Isten akaratán lelki békéhez vezet396
Más előnyei a megnyugvásnak Isten akaratán400
Arról, ami e megnyugvásunkat könnyűvé és kellemessé teszi405
Istennek atyai és különös gondviselése fölöttünk411
Az Istenbe helyezett tökéletes bizodalomnak néhány példája a szentírásból418
A megnyugvás kiváló alkalmai431
Megnyugvás Isten akaratán a szellemi tehetségek tekintetében437
Megnyugvás Isten akaratán betegség alkalmánál448
Betegség idején minden bizodalmunkat Istenbe helyezzük454
Nehány példa459
Megnyugvás Isten akaratán az élet és halál tekintetében463
Hogyan és miért szabad halálunkat kívánnunk468
A mondottakhoz nehény példa479
Megnyugvás Isten akaratán általános csapások idején484
A nagy csapásoknál gondoljunk bűneinkre489
Megnyugvás Isten akaratán a lelki szárazság idején497
Megnyugtatása azoknak, kik az imádság alatt gyakran szárazságot tapasztalnak504
Megnyugvás Isten akaratán a természetfölötti adományok tekintetében510
Az önmegtagadásról
Az imádság s az önmegtagadás egymást elősegítik519
Miben áll az önmegtagadás, és mily szükséges az nekünk531
Isten legnagyobb bűntetése, ha az embert saját vágyainak és szenvedélyeinek átengedi538
A bizalmatlanság önmagunk iránt önmegtagadásra és önsanyargatásra serkent bennünket542
Erényes előmenetelünk és tökéletességünk az önmegtagadástól függ546
Az önmegtagadás nem követel és nem tanusít gyűlöletet magunk iránt, hanem valódi szerretetet552
Aki önmagát nem tagadja meg, nemcsak keresztény, de emberhez méltó életet sem él556
Csekélyebb a kellemetlenség az önmegtagadás gyakorlásánál, mint annak elhanyagolásánál560
Hogyan kell az önmegtagadást gyakorolnunk565
Az önmegtagadás az egyes esetekben571
Önmegtagadás a megengedett, és a parancsolt dolgokban576
Uralkodó szenvedélyünkre kell önmegtagadásunkat irányoznunk583
Kisebb dolgokban sem szabad az önmegtagadást elhanyagolnunk586
Kisebb dolgokban az önmegtagadás gyakorlásának megvetése veszedelmes591
Tárgyunkra vonatkozó fontos három megjegyzés596
Bármennyire haladtunk is elő az erényességben, szükségünk van az önmegtagadás gyakorlására605
Két eszköz, mely az önmegtagadás gyakorlását könnyűvé és kellemessé teszi, tudniillik: Isten kegyelme, s a szeretet iránta611
Még egy eszköz, mely nekünk az önmegtagadás gyakorlását könnyűvé és kellemessé teszi: az örök jutalom reménye617
Az önmegtagadásra hathatóan ösztönözhet bennünket a szenvedő Üdvözítő példája622
Az önmegtagadás fokai625
II. kötet
A szerénységről és hallgatagságról
A szerénység szükségességéről, mások tekintetében5
Saját tökéletességünk tekintetében is szükséges a szerénység10
Csalódnak azok, akik ilyen külső dolgokat semmibe sem vesznek15
A hallgatagság szerfölött fontos segítőeszköze az imádságnak25
A hallgatagság kiváló segítőeszköze a tökéletességnek29
A szerény és hallgatag embernek élet épen nem komor34
Ovatosság a beszédben36
A megszólalásról48
Ne hallgassuk a megszólásokat53
A hazugság minden nemét kerülnünk kell59
A gyermekeskedésektől és tréfáktól tartózkodnunk kellene64
Társalkodásunk Istenre vonatkozzék, és nehány segítőeszköz ahhoz68
Az egyháziak társalgása a világiakkal72
Az alázatosság kitűnő volta és szükségessége79
Az alázatosság alapja a többi erényeknek84
Részletes kimutatása annak, hogy az alázatosság alapja az erényeknek89
Főképen azoknak szükséges ez erény, akiknek állapotbeli kötelességük, másos lelki üdvösségén munkálkodni95
Az alázatosság első foka109
Az önismeretről, mint az alázatosság forrásáról, és főeszközéről112
Az önismeret kiváló eszköze, saját bűneink megfontolása116
Bátorságunkat és bizodalmunkat nem szabad elvesztenünk123
Az önismeret nagy haszna128
Az önismeret nem csüggeszt el, hanem új erőt kölcsönöz133
Az önismeret egyéb hasznai137
Az önismeret nagy fontossága egyáltalán141
Az alázatosság második foka148
Néhány közbeeső lépcső az alázatosság második fokához155
Negyedik lépcső az alázatosság második fokához163
Az alázatosságnak, mint minden erénynek tökéletessége cselekedetekben nyilvánul167
Az alázatosság második fokának tökéletessége171
Segítő eszközök az alázatosság második fokához176
Néhány tisztán emberi ok, mely az alázatosságra ösztönözhet bennünket182
Alázatosságra serkentő néhány más megfontolás185
Az emberek nagyrabecsülése kivivásához a legbiztosabb eszköz az erényre való törekvés, és az alázatosság192
Alázatosság nélkül nincs belső lelki béke197
Az alázatosság erénye megszerzésének leghathatósabb módja, annak gyakorlása206
Ne szóljunk olyasmit, ami dicséretünkre válik212
Az imádság segítsége az alázatosság második fokánál215
Részletes lelkiismeret-vizsgálat az alázatosság erényéről219
Hogyan egyeztethető össze az alázatosság a kellő tisztelettel229
Az alázatosság harmadik foka239
Miben áll az alázatosság harmadik foka249
Ugyanazon tárgynak további magyarázata253
Az alázatosság harmadik fokára ösztönző mélyebb ok258
Miképen tarthatják magukat a szentek és igazak a legnagyobb bűnösöknek265
Az alázatosság harmadik foka, a kísértések legyőzésének és az erények megszerzésének alkalmas eszköze274
Az alázatosság a nagylelkű bátorságnak alapja278
Az alázatosság harmadik fokának több más előnye287
Isten az alázatosakat kegyelmekkel árasztja el, és felmagasztalja293
Az alázatosság pótolja erényeink hiányát, s elhárítja Isten bűntetését298
A kísértésekről
Az életben mindnyájan kísértéseknek vagyunk alávetve311
Némelyek megtérésük kezdetén szenvednek kísértéseket, mások később317
Miért engedi ránk Isten a kísérteseket324
A kísértések más előnyei328
A kísértések gyarlóságunknak ismeretére vezetnek, és Istenhez késztetnek336
A kísértésekben az igazak megtisztulnak, s erényességök mélyebb gyökeret ver340
A kísértések ovatosabbakká és buzgóbbakká tehetnek bennünket348
A szentek, és Istennek hű szolgái örülnek a kísértések fölött, üdvös eredményük miatt353
A kísértések ellen szolgáló eszközök356
A gonosz szellem nem sokat árthat nekünk358
A kísértések ellen való küzdelemben bátorít bennünket Isten jelenléte, és szent ügye362
Isten nem engedi, hogy valaki erején felül szenvedjen kísértéseket366
A kísértések legyőzésének legjobb eszköze, bizalmatlanság önmagunk iránt és teljes bizodalom Istenben372
Az imádság hathatós eszköz a kísértések ellen375
Más eszközök a kísértések ellen379
A kísértésekről, melyek a jónak álarca alatt támadnak384
Hogyan kell viselkednünk a kísértéseknél a hit s a tisztaság ellen389
A kísértések különfélesége szerint, az ellentállás különböző eszközeihez is kell nyúlnunk399
Néhány üdvös figyelmeztetés a kísértések idejére402
A szomorúságról és vidámságról
A szomorúság káros hatása409
Örömmel kell Istennek szolgálnunk413
Az elkövetett kisebb hibák ne zavarják vidám lelkületünket420
A szomorkodás okai424
Az imádság hathatós szer a szomorúság ellen430
A lanyhaság okozta szomorúságról, s a jó lelkiismeret-vizsgálatról433
Van dicséretes és szent szomorkodás is438
A véghetetlen javakról és kincsekről, melyeket Jézus Krisztusban bírunk
A véghetetlen javakról és kincsekről, melyeket Jézus Krisztusban bírunk449
Hasznos és Isten előtt kedves, ha Krisztus szenvedéséről elmélkedünk466
Mikép kell Jézus szenvedéséről elmélkedve önmagunkban részvétel keltenünk468
Krisztus Urunk szenvedéséről tartott elmélkedésünk más gyümölcse, bűneink őszinte bánata475
Isten szeretetének gerjedelméről482
Háladatosságunkról Isten iránt486
A csodálat s a remény gerjedelmeiről492
Krisztus élete- és szenvedéséről tartott elmélkedésünk legüdvösebb gyümölcse: Krisztus követése499
A szent áldozásról és szent miséről
Isten fölfoghatatlan szeretetéről, melyet a legfönségesebb Oltáriszentség szerzésében irántunk tanúsított507
Azon csodálatos dolgokról, amiket a hit tanít a legszentebb Oltáriszentségről516
Azon előkészületről, mellyel e szentséghez kell járulnunk526
A halálos és még a bocsánatos bűnöket is kerülve, a lehető legnagyobb lelki tisztasággal járuljunk a szent áldozáshoz531
Egy más magasabb fokú előkészületről az Oltáriszentség fölvételéhez535
Más ájtatos elmélkedések, előkészületül a szent áldozáshoz541
Mit tegyünk a szent áldozás után, és milyen legyen hálaadásunk546
A hálaadás más módja550
A szent áldozás üdvös hatásairól553
A gyakoribb áldozás hathatós eszköz a kísértések ellen és különösen a tisztaság ovószere556
A szent áldozás Krisztussal egyesít, és az ő szíve szerint alakít át minket560
A szent áldozás egy másik gyümölcse: önmagunk teljes átadása. Milyen legyen e tekintetben előkészületünk és hálaadásunk564
Honnan van az, hogy gyakori szent áldozásunk dacára, igen sokszor nem tapasztaljuk a szentség csodálatos hatását573
A szent mise-áldozatról580
Miképen kell a szent misén jelen lennünk593
Néhány példa tárgyunkhoz608
III. kötet
A szerzetes rendek és társulatok céljáról, s az eszközökről e cél eléréséhez
A szerzetes rendek és társulatok célja7
Mily dicső s érdemmel teljes a szíveket Istenhez téríteni13
A lelkek üdvének munkálása az egész rendet illeti21
Ha mások üdvén eredményesen akarunk működni, előbb önmagunknak kell az erényben szilárdaknak lennünk32
Mások előmenetelének gondja miatt nem szabad önmagunkat elhanyagolnunk, sőt annál inkább kell saját tökéletesítésünk körül szorgoskodnunk41
Attól is kell ovakodnunk, nehogy más irányban a kellő határon túlmenjünk, és a felebarátunkkal való foglalkozástól egészen visszavonuljunk, azon ürügy alatt, hogy saját lelkünk üdvéről gondoskodjunk55
Nehány ellenszer a félénkség orvoslására66
Az eredményes működés első eszközéről, az életszentségről74
Az üdvös működés második hathatós eszközéről, az imáról87
Az eredményes működés harmadik hatásos eszközéről, a buzgóságról96
A buzgóság igen hatásos eszköz arra, hogy felebarátunknak hasznára legyünk102
Három dologról, melyek buzgóságra ösztönözhetnek bennünket106
Ne tekintsünk soha a külső látszatra, hanem mindig csak a lelket tartsuk szem előtt110
Önmagunkban ne bízzunk, hanem helyezzük minden bizalmunkat Istenbe116
Az Istenben való bizalom hathatós eszköz arra, hogy tőle kegyelmeket nyerjünk126
Nem szabad elcsüggednünk, ha észrevesszük, hogy munkánknak mások üdve körül csekély az eredménye131
A szerzetes élet lényeges fogadalmairól, és annak előnyeiről
A szerzetes tökéletessége a szegénység, tisztaság, és engedelmesség fogadalmának pontos megtartásában áll143
Miért kötelezzük mi magunkat fogadalommal ama három dologra147
Más előnyei a fogadalmak kötelezettségének 150
Miért nevezik a szentek a szerzetes fogadalmak által Istennek tett önfeláldozást második keresztségnek és vértanuságnak155
A fogadalmak nem semmisítik meg a szabadságot, sőt ellenkezőleg tökéletesítik azt160
A szerzetes állapot nagy előnyeiről163
A szegénység fogadalmáról
A szegénység fogadalma, az evangéliumi tökéletességnek alapja181
A nagy jutalomról, melyben Isten a lelki szegényeket részesíti187
Nemcsak a másik világon, hanem már ezen is megjutalmazza Isten a lelki szegényeket191
Miben áll a lelki szegénység196
Azon szerzetesekről, akik a világban hagyván a nagy gazdagságokat, a rendben csekélységekben keresik gyönyörüket206
A szegénység három fokáról211
Nehány eszköz a lelki szegénység megnyeréséhez és fenntartásához214
Más eszköz a lelki szegénység megnyeréséhez és fenntartásához222
Mire és mennyire kötelezi a szerzetest a szegénység fogadalma227
Megmagyarázzuk, mikép vét az, aki valamit elfogad, vagy odaad, az elöljáró engedelme nélkül, habár azon tárgy nem is a házé233
Nehány különös esetről, melyek a szegénység fogadalmával ellenkeznek238
Felelet egy ellenvetésre, hogy e tárgynak magyarázata világosabb legyen243
Mikor halálos bűn a szegénység fogadalmának megsértése248
A tisztaságról
A tisztaság kitűnőségéről, és azon fokozatról, melyen ezen erény tökéletességére juthatunk255
A tisztaság megőrzéséhez szükséges az önmegtagadás, s az érzékeknek, különösen a szemeknek szorgos fékezése261
A tisztaság ügyében a legcsekélyebb dolgokat is nagyba kell venni264
Különösen a gyónásban nagyba kell vennünk mindazt, ami csak némiképen is illeti a tisztaság csorbítását269
A szeretet heves és veszedelmes szenvedély, s azért félünk kell tőle275
Nehány ovószer a tisztátalan gondolatok ellen281
A vezeklés s a testnek sanyargatása kitőnő szer az illetlen kísértések ellen285
Nehány más ovószerről az illetlen kísértések ellen294
Az isteni félelem a leglényegesebb ovószer az illetlen kísértések ellen298
Mily előnyöket nyújt az isteni félelem307
Az engedelmességről
Az engedelmesség erényének kitűnő becséről315
Az engedelmesség szükséges324
Az engedelmességnek első foka327
Az engedelmesség második foka335
Az engedelmesség harmadik foka341
A vak engedelmességről347
Az engedelmességről a lelki dolgokban356
Nehány példa az előbbi fejezetben mondott dolgok bizonyítására365
Honnét ered ítéletünknek ellenszegülése az engedelmességnél370
Három indítóok az engedelmességre, melyet az apostol említ fel383
A tökéletes engedelmesség megszerzésének kitűnő eszköze: Engedelmeskedjél az elöljárónak úgy, mintha csak maga Krisztus Urunk volna394
Egyéb jó következményekről, melyekben akkor részesülünk, ah az elöljárónak úgy engedelmeskedünk, mint Krisztusnak407
Mindazt, ami az engedelmességet s az elöljáró kellő tiszteletét csorbítja, úgy fogadja Isten, mint ellene elkövetett méltatlanságot411
Nem ellenkezik az engedelmességgel, ha valamit kellő módon terjesztünk elöljárónk elé418
A test szükségleteiről való túlságos aggódás428
Felelet a kifogásokra435
A szabályok megtartásáról
Mily kegyelmet tanúsított Isten a szerzetesek iránt azzal, hogy oltalmukra szabályokat adott449
Tökéletességünk a szabályok megtartásában áll454
Habár szabályaink nem köteleznek vétek terhe alatt, mindazáltal híven kell azokat megtartanunk458
A szabályok könnyűsége nem szolgál megszegőjének mentségére461
A csekély dolgokban is veszedelmes a szabályoknak megvetése565
Nagy előnnyel jár a szabályok pontos megtartása a legcsekélyebb dolgokban is472
Nehány okról, melyek miatt a szabályokat meg szokták szegni477
Még nehány indítóok, mely a szabályok pontos megtartására ösztönözhet bennünket484
Az őszinteségről elöljáróink és lelkiatyáink iránt
Mily szükséges az, hogy az elöljárók előtt olyanoknak mutassuk magunkat, amilyenek vagyunk497
Mily nagy lelki nyugalmat és bő vigasztalást nyújt az őszinteség az előljárók és lelkiigzagatók iránt506
A kísértések ellen fölötte üdvös szer az őszinteség514
Senki se hanyagolja el kísértéseinek fölfedezését lelkiigazgatója előtt, azon ürügy alatt, hogy már úgyis tudja, mit fog ellenök tanácsolni521
Őszintén föl kell tárnunk a lelkiigazgató előtt azt is, ami különben jelentéktelen csekélységnek látszik524
Azon nehézségek s ellenvetések megoldása, melyek lelkiismeretünk teljes fölfedezésétől visszatarthatnának bennünket530
Még egy más felelet az előbb felhozott nehézségre543
A testvéri szeretetről
A testvéri szeretet kiválósága és becses volta551
Mily szükséges a testvéri szeretet, és mily eszközökkel tarhatjuk azt fönn562
A szentírásból merített nehány ok, mely a testvéri szeretetre kötelez576
Mily szoros egyességben kell élniök a szerzeteseknek581
Mit kíván tőlünk különösen a testvéri szeretet, és mily eszközök tartják fenn épségben586
A testvéri szeretet más két követelménye591
A szeretet követelménye, hogy testvérünkről mindenkor tisztelettel szóljunk597
Mily gondosan kell ovakodnunk oly kedvezőtlen nyilatkozatok elbeszélésétől, melyeket testvérünkről hallottunk602
Szelíd szó nagyban előmozdítja a szeretetet, a nyers beszéd ellenben lerontja azt607
Tartózkodnunk kell mindennemű csipkedéstől, mely testvérünket sértheti és felingerelheti611
Ne bocsájtkozzunk civódásba, se ellenkezésbe613
A testvéri szeretetnek kötelme szelíd modort követel a beszédben és viselkedésben620
Mit tegyünk, ha testvéreinkkel civódásba keveredtünk, vagy testvéreinket valamiképen megszomorítottuk625
Ha valami megharagít, három dologra kell ügyelnünk629
A barátkozás egyik rossz faja636
A káros barátság másik faja639
A rendetlen szeretetről a rokonok iránt
Mily nagy fontosságú az a szerzetesre, hogy rokonaihoz ne utazzék649
A szerzetesnek nemcsak a rokonok látogatását, hanem azok gyakori levelezését is kell kerülnie660
A szerzetesnek még azon ürügy alatt sem kellene szülőhelyére mennie, hogy ott prédikál, vagy egyéb üdvös cselekményt végez664
A szerzetesnek ovakodnia kell, nehogy bármikép is rokonainak ügyeibe keveredjék667
Néhány példa az eddig mondottakhoz671
A rokonokhoz való rendetlen ragaszkodásnak más veszedelmei és Krisztus Urunk erre vonatkozó ítélete675
A rendetlen szeretet a rokonok iránt néha a kegyelet s a kötelesség palástjába burkolódzik680

Rodriguez Alfonz S. J.

Rodriguez Alfonz S. J. műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Rodriguez Alfonz S. J. könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem