A kérdésalakzatok retorikája és stilisztikája

Tartalom

I. BEVEZETÉS
1. Az értekezés tárgya 11
2. Az értekezés célja 12
3. Az értekezés módszerei 14
4. Az alakzatok fogalmának és felosztásának rövid értelmezése a tudománytörténet fényében 21
5. A kérdésalakzatok téma tudománytörténeti háttere 38
6. A kérdésalakzatok téma szakirodalmi tárgyalásának tanulságai 40
II. A KÉRDÉS ÉS A KÉRDEZÉS 43
1. A valódi és a formális kérdés fogalma 43
2. A valódi és a formális kérdés több nyelvtudmányi ágban 43
3. A valódi és a formális kérdés összehasonlítása 51
3.1. A valódi és a formális kérdés összhasonlítása a létrehozó szándék és a szerep alapján 51
3.2. A valódi és a formális kérdés szétválasztása beszédhelyzet szerint 52
3.3. A valódi és a formális kérdés szétválasztásának nehézségei 55
4. A kérdezés és a válaszadás - a kérdés és a válasz 57
III. A KÉRDÉSALAKZATOK HAGYOMÁNYOS FELFOGÁSÁTÓL A PRAGMATIKAI
SZEMLÉLETŰ FUNKCIONÁLIS RETORIKAI-STILISZTIKAI ÉRTELMEZÉSÉIG 59
1. A kérdésalakzatok fajtái 59
2. A kérdésalakzatok helye az alakzatok rendszerében 59
3. A kérdésalakzatok szerepe és hatása 60
4. A kérdésalakzatok tipológiai szempontjai és rendszerei 62
5. A kérdésalakzatok megfeleltetése más kifejezési módokkal 67
IV. A KÉRDÉSALAKZATOK JELLEMZÉSE 69
A. EGYELEMŰ KÉRDÉSALAKZATOK 69
1. AZ INTERROGÁCIÓ - FELSZÓLÍTÁS, MEGÁLLAPÍTÁS, ÓHAJTÁS VAGY
FELKIÁLTÁS ÉRTÉKŰ KÉRDÉS 69
1. AZ ALAKZAT RÖVID TUDOMÁNYTÖRTÉNETE 69
1.1. Az interrogáció a retorikákban és a stilisztikákban 69
1.1.1. A vizsgált alakzattípus elnevezése és helye a retorikai-stilisztikai rendszerekben 69
1.1.2. A valódi kérdés és az interrogáció szembeállítása 75
1.1.3. Az interrogáció sajátos lényege a szakirodalomban 77
1.1.4. Az interrogáció akusztikuma 88
1.1.5. Az interrogáció nyelvi jelei 89
1.1.6. Az interrogáció típusai a tudománytörténetben 90
1.1.7. Az interrogációnak tulajdonított szerep és hatás 95
1.1.8. Az interrogáció használata 105
1.1.9. Az interrogáció rokonítása más alakzattal 109
1.2. Az interrogáció mint ítélet a modem logikában 112
1.3. Az interrogáció mint esztétikai értéktöbblet vagy mint kvázi-kérdés az irodalomtudományban 113
1.4. Az interrogáció mint funkciófordulás vagy mint a mintanorma eleme a pragmatikákban 117
1.5. Az interrogáció fogalmi tisztázatlanságának jelei a szakirodalomban 118
2. AZ INTERROGÁCIÓ FUNKCIONÁLIS ÉS PRAGMATIKAI SZEMLÉLETŰ ÉRTELMEZÉSE 123
2.1. Az interrogáció szerkezete 123
2.2. Az interrogáció akusztikuma 123
2.3. Az interrogáció szintaktikai jellemzői 124
2.3.1. Grammatikai személyjelölői 124
2.3.2. Mód- és igeidő-használata 125
2.3.3. Szórendje 125
2.4. Az interrogáció lexikai jelölői 125
2.4.1. Pragmatikai partikulái 125
2.4.2. Pragmatikai szerepű redundáns kötőszói 129
2.4.3. Mondatszintű tagadó- és kérdőszói 129
2.4.4. Nem mondatszintű tagadószói 130
2.4.5. Faktivitást jelző szavai 130
2.4.6. Birtoklást kifejező igéi 130
2.4.7. Kérdő névmásai 130
2.5. Sajátos frazeologizmusok a rögzült interrogációk 140
2.5.1. A szerkezet relatíve állandó 140
2.5.2. Már a szófordulat is sztereotip 141
2.5.3. A teljes mondat frazeologizálódott 143
2.6. Az interrogáció mint művelet és annak az eredménye 144
2.6.1. Virtuális igemódváltás az interrogáció implicit jelentésében 145
2.6.2. Virtuális mondatfajtaváltás az interrogáció implicit jelentésében 145
2.6.3. Virtuális modalitásváltás az interrogáció implicit jelentésében 147
2.6.4. Virtuális logikaiminőség-váltás az interrogáció implicit jelentésében 147
2.7. Az interrogáció szövegbeli működése 151
2.7.1. Az interrogáció implicit konnotatív érzelmi pragmatikus jelentése 151
2.7.2. A nézőpont konstrukciós szerepe és nyelvi lenyomata az interrogációban 153
2.7.3. Az interrogáció szövegbeli helye 157
2.7.4. Az interrogáció használata á különböző szövegtípusokban 161
2.8. Az interrogáció típusai 165
2.8.1. Szintaktikai-szemantikai szerveződésük fokozatai szerint 165
2.8.2. Az interakciós viszony jellege alapján 166
2.8.3. Az értelmezés szempontjából 166
2.8.4. A frazémává válás fázisai szerint 166
2.9. Az interrogáció értelmezése, befogadása 167
2.10. Az interrogáció szerepe és hatása 169
2.11. Az interrogációban bennfoglalt alakzattal teremtett komplex alakzat 173
2.11.1. Nem szükségszerű, de gyakori bennfoglalt alakzatok az interrogációban 173
2.11.2. Ritkábban bennfoglalt alakzatok az interrogációban 174
2.12. Az interrogáció társulása kérdésalakzatokkal 175
2.12.1. Interrogációsor 175
2.12.2. interrogációlánc 176
2.12.3. Más kérdésalakzat társulása interrogációval 177
2.13. Kérdésalakzatok átértékelődése átmeneti tartománnyá 177
2.14. Az interrogációval rokonítható és szembeállítható-alakzatok 178
2.15. Összefoglalás 179
2. A KÉRDŐ DUBITÁCIÓ - TANÁCSTALANSÁGI, TŰNŐDŐ KÉRDÉS 181
1. AZ ALAKZAT RÖVID TUDOMÁNYTÖRTÉNETE 181
1.1. Az alakzat elnevezése és helye a retorikai-stilisztikai rendszerekben 181
1.2. A dubitáció sajátos lényege a szakirodalomban 185
1.3. A kétely megfogalmazásának specifikumai 191
1.4. A dubitáció nyelvi jelei 192
1.5. A dubitáció keletkezésének magyarázata 192
1.6. A kétely megfogalmazásának címzettje 193
1.7. A dubitációnak tulajdonított szerep és hatás 195
1.8. A dubitáció típusai a tudománytörténetben 197
1.9. A dubitáció használata meghatározott szöveghelyen és -típusban 200
1.10. A dubitáció rokonítása más alakzattal 200
1.11 A dubitáció fogalmi tisztázatlanságának jelei a szakirodalomban 201
2. A KÉRDŐ DUBITÁCIÓ FUNKCIONÁLIS ÉS PRAGMATIKAI SZEMLÉLETŰ ÉRTELMEZÉSE 202
2.1. A dubitáció szerkezete 202
2.2. A dubitáció akusztikuma 203
2.3. A dubitáció szintaktikai jellemzői 203
2.3.1. Mondatfajtái 203
2.3.2. Kérdő szerepű partikulái 204
2.3.3. Kérdő névmásai 205
2.3.4. Sztereotip fordulatai 206
2.3.5. Kérdőszó-nélkülisége 206
2.3.6. Választó kötőszói 207
2.3.7. A feltételesség jelzései 207
2.3.8. Módosítószói és árnyaló partikulái 207
2.3.9. A létige a dubitációban 208
2.4 A dubitáció mint művelet és annak az eredménye 208
2.5. A dubitáció szemantikai és pragmatikai jegyei 209
2.5.1. A dubitáció típusai jelentéstartalma S7erint 209
2.5.2. A dubitáció típusai jelentésvonatkozás alapján 209
2.5.3. A dubitáció típusai a beszélő szándéka alapján 210
2.5.4. A dubitáció típusai a közölni kívánt jelentés kifejtettségének fokozatai szerint 213
2.5.5. A dubitáció típusai a tanácstalanság idővonatkozása szerint 214
2.6. A dubitáció létrejöttének indítékai 214
2.7. A dubitáció szövegbeli működése 216
2.7.1. A dubitáció működése szövegbeli helyének megfelelően 216
2.7.2. A nézőpont konstrukciós szerepe és nyelvi lenyomata a dubitációban 218
2.7.3. A dubitáció használata a különböző szövegtípusokban 224
2.8. A dubitáció szerepe és hatása 229
2.9. A dubitációban bennfoglalt alakzattal teremtett komplex alakzat 229
2.9.1. A dubitációban gyakran bennfoglalt alakzatok 229
2.9.2. A dubitációban ritkábban bennfoglalt alakzatok 231
2.10. A dubitáció társulása kérdésalakzatokkal 232
2.10.1. Dubitációsor 232
2.10.2. Dubitációlánc 233
2.10.3. Dubitációsor és -lánc egybefonódása 233
2.10.4. Más kérdésalakzat társulása dubitációval 234
2.11. Kérdésalakzatok átértékelődése átmeneti tartománnyá 235
2.12. A dubitációval rokonítható vagy szembeállítható alakzatok 237
2.13. Összefoglalás 237
3. A KÉRDŐ KOMMUNIKÁCIÓ - TANÁCSKÉRÉS ÉS TANAKODÁS 239
1. AZ ALAKZAT RÖVID TUDOMÁNYTÖRTÉNETE 239
1.1. Az alakzat elnevezése és helye a retorikai-stilisztikai rendszerekben 239
1.2. A kommunikáció alakzatával tanácskozásra felszólítottak 240
1.3. A kommunikáció alakzatának sajátos lényege a szakirodalomban 243
1.4. A kommunikáció alakzatának konszituációhoz és szövegtípushoz kötődése 246
1.5. A kommunikáció alakzatának tulajdonított szerep és hatás 247
1.6. A kommunikáció rokonítása más alakzattal 248
1.7. A kommunikáció fogalmi tisztázatlanságának jelei a szakirodalomban 250
2. A KÉRDŐ KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIONÁLIS ÉS PRAGMATIKAI SZEMLÉLETŰ ÉRTELMEZÉSE 250
2.1. A kommunikáció alakzatának szerkezete 250
2.2. A kommunikáció alakzatának nyelvi jele 251
2.3. A kommunikáció alakzata mint művelet és annak az eredménye 251
2.4. A kommunikáció alakzatának szövegbeli működése 251
2.4.1. A kommunikáció alakzatának idővonatkozása 251
2.4.2. A kommunikáció alakzatának működése szövegbeli helyének megfelelően 252
2.4.3. A nézőpont konstrukcionális szerepe, nyelvi lenyomata a kommunikációban 253
2.4.4. A kommunikáció alakzatának használata a különböző szövegtípusokban 255
2.5. A kommunikáció alakzatának szerepe és hatása 257
2.6. A kommunikációban bennfoglalt alakzattal teremtett komplex alakzat 257
2.7. Más kérdésalakzatok társulása a kommunikáció alakzatával 257
2.8. Kérdésalakzatok átértékelődése átmeneti tartománnyá 258
2.9. A kommunikáció alakzatával rokonítható és szembeállítható alakzatok 258
2.10. Összefoglalás 259
B. KÉTELEMŰ KÉRDÉSALAKZATOK 261
1. A KÉRDŐ SZUBJEKCIÓ - ELLENVETÉSRE ÉPÜLŐ KÉRDÉS-FELELET 261
1. AZ ALAKZAT RÖVID TUDOMÁNYTÖRTÉNETE 261
1.1. Az alakzat elnevezése és helye a retorikai-stilisztikai rendszerekben 261
1.2. A szubjekció sajátos lényege a szakirodalomban 264
1.3. A szubjekciónak tulajdonított szerep és hatás 272
1.4. A szubjekció típusai a tudománytörténetben 274
1.5. A nézőpont kijelölése a szubjekcióban 275
1.6. A szubjekció rokonítása más alakzattal 276
1.7. A szubjekció fogalmi tisztázatlanságának jelei a szakirodalomban 277
2. A KÉRDŐ SZUBJEKCIÓ FUNKCIONÁLIS ÉS PRAGMATIKAI SZEMLÉLETŰ ÉRTELMEZÉSE 278
2.1. A szubjekció szerkezete 278
2.2. A szubjekció mint művelet és annak az eredménye 279
2.3. A szubjekció típusai 279
2.4. A szubjekció szövegbeli működése 282
2.4.1. A szubjekció működése szövegbeli helyének megfelelően 282
2.4.2. A nézőpont konstrukciós szerepe és nyelvi lenyomata a szubjekcióban 283
2.4.3. A szubjekció használata a különböző szövegtípusokban 285
2.5. A szubjekció szerepe és hatása 287
2.6. A szubjekcióban bennfoglalt alakzatokkal teremtett komplex alakzatok 287
2.6.1. Kényszerből fakadó alakzattársulás a szubjekcióban 287
2.6.2. Nem szükségszerű alakzattársulás a szubjekcióban 288
2.7. A szubjekció társulása kérdésalakzatokkal 288
2.7.1. Kérdéssor a szubjekcióban 288
2.7.2. Szubjekciósor 289
2.7.3. Szubjekciólánc 289
2.7.4. Más kérdésalakzat társulása szubjekcióval 289
2.8. Kérdésalakzatok átértékelődése átmeneti tartománnyá 290
2.9. A szubjekcióval rokonítható és szembeállítható alakzatok 291
2.10. Összefoglalás 291
2. A KÉRDŐ RACIOCINÁCIÓ - KÉRDÉS-FELELET FORMÁJÚ MEGOKOLÁS, MAGYARÁZAT,
KÖVETKEZTETÉS
1. AZ ALAKZAT RÖVID TUDOMÁNYTÖRTÉNETE 293
1.1. A vizsgált alakzat elnevezése és helye a retorikai-stilisztikai rendszerekben 293
1.2. A raciocináció sajátos lényege a szakirodalomban 293
1.3. A raciocináció rokonítása más alakzattal 293
1.4. A raciocináció fogalmi tisztázatlanságának jelei a szakirodalomban 295
2. A KÉRDŐ RACIOCINÁCIÓ FUNKCIONÁLIS ÉS PRAGMATIKAI SZEMLÉLETŰ ÉRTELMEZÉSE 295
2.1. A raciocináció szerkezete 295
2.2. A raciocináció szintaktikai jellemzői 296
2.3. A raciocináció mint művelet és annak az eredménye 296
2.4. A raciocináció szövegbeli működése 297
2.4.1. Szemantikai struktúrája 297
2.4.2. A raciocináció működése szövegbeli helyének megfelelően 297
2.4.3. A nézőpont konstrukciós szerepe és nyelvi lenyomata a raciocinációban 300
2.4.4. A raciocináció használata a különböző szövegtípusokban 301
2.5. A raciocináció szerepe és hatása 305
2.6. A raciocinációban bennfoglalt alakzattal teremtett komplex alakzat 306
2.7. A raciocináció társulása kérdésalakzatokkal 307
2.7.1. Raciocinációsor 307
2.7.2. Raciocinációlánc 307
2.7.3. Más kérdésalakzat társulása raciocinációval 308
2.8. Kérdésalakzatok átértékelődése átmeneti tartománnyá 308
2.9. A raciocinációval rokonítható vagy szembeállítható alakzatok 309
2.10. Összefoglalás 309
3. A KÉRDŐ SZERMOCINÁCIÓ - PÁRBESZÉDUTÁNZÁS 311
1. AZ ALAKZAT RÖVID TUDOMÁNYTÖRTÉNETE 311
1.1. Az alakzat elnevezése és helye a retorikai-stilisztikai rendszerekben 311
1.2. A szermocináció sajátos lényege 313
1.3. A szermocinációnak tulajdonított szerep és hatás 320
1.4. A szemiocináció típusai a tudománytörténetben 321
1.5. A szermocináció rokonítása más alakzattal 322
1.6. A szemnocináció összefüggése a szövegtípussal és a szöveghellyel 323
1.7. A szermocináció fogalmi tisztázatlanságának jelei a szakirodalomban 324
2. A KÉRDŐ SZERMOCINÁCIÓ FUNKCIONÁLIS ÉS PRAGMATIKAI SZEMLÉLETŰ ÉRTELMEZÉSE 325
2.1. A szermocináció szerkezete 325
2.2. A szemiocináció szintaktikai jellemzői 325
2.3. A szermocináció mint művelet és annak az eredménye 326
2.4. A szermocináció típusai 326
2.5. A szermocináció szövegbeli működése 329
2.5.1. A szermocináció működésének pragmatikai jellemzői 329
2.5.2. A nézőpont konstrukciós szerepe és nyelvi lenyomata a szermocinációban 330
2.5.3. A szermocináció használata a különböző szövegtípusokban 331
2.6. A szermocináció szerepe és hatása 336
2.7. A szermocinációban bennfoglalt alakzattal teremtett komplex alakzat 337
2.8. Szermocinációk társulása 338
2.9. A szemnocinációval rokonítható és szembeállítható alakzatok 338
2.10. Összefoglalás 339
4. AZ ÖNVIZSGÁLATRA KÉSZTETŐ KÉRDÉS 341
1. AZ ALAKZAT RÖVID TUDOMÁNYTÖRTÉNETE 341
1.1. Az alakzat elnevezése és helye a szakirodalomban 341
1.2. A vizsgált alakzattípus sajátos lényege a szakirodalomban 341
1.3. A vizsgált alakzattípusnak tulajdonított szerep és hatás 341
1.4. A vizsgált alakzattípus szövegbeli és szövegtípusbeli helye 342
1.5. A vizsgált alakzattípus rokonítása más alakzattal 341
1.6. A vizsgált alakzattípus fogalmi tisztázatlanságának jelei 342
2. AZ ÖNVIZSGÁLATRA KÉSZTETŐ KÉRDÉS FUNKCIONÁLIS ÉS PRAGMATIKAI SZEMLÉLETŰ ÉRTELMEZÉSE 342
2.1. Az önvizsgálatra késztető kérdés mint alakzat 342
2.2. Az önvizsgálatra késztető kérdés szerkezete 343
2.3. Az önvizsgálatra késztető kérdés mint művelet és annak az eredménye 344
2.4. Az önvizsgálatra késztető kérdés típusai 344
2.5. Az önvizsgálatra késztető kérdés szövegbeli működése 345
2.5.1. Működésének pragmatikai jellemzői 345
2.5.2. A nézőpont konstrukciós szerepe, nyelvi lenyomata az önvizsgálatra késztető kérdésben 346
2.5.3. Az önvizsgálatra késztető kérdés szövegbeli helye 347
2.5.4. Az önvizsgálatra késztető kérdés jelentése 347
2.5.5. Az önvizsgálatra késztető kérdés használata a különböző szövegtípusokban 348
2.6. Az önvizsgálatra késztető kérdés szerepe és hatása 349
2.7. Az önvizsgálatra késztető kérdés társulására kérdésalakzatokkal 349
2.7.1. Önvizsgálatra késztető kérdéssor 349
2.7.2. Önvizsgálatra késztető kérdéslánc 350
2.7.3. Az önvizsgálatra késztető kérdés társulása más kérdésalakzattal 350
2.8. Kérdésalakzatok átértékelődése átmeneti tartománnyá 350
2.9. Az önvizsgálatra késztető kérdéssel rokonítható és szembeállítható alakzatok 351
2.10. Összefoglalás 351
C. HATÁRSÁVBA TARTOZÓ KÉRDÉSALAKZATOK 353
1. A KÉRŐ KÉRDÉS - FINOM FELSZÓLÍTÁS 353
1. AZ ALAKZAT RÖVID TUDOMÁNYTÖRTÉNETE 353
1.1. A vizsgált kérdésalakzat mint indirekt beszédaktus 353
1.2. A vizsgált kérdésalakzat akusztikuma 355
1.3. A vizsgált kérdésalakzat típusai a tudománytörténetben 355
1.4. A vizsgált kérdésalakzat használatának célja, kommunikációs színterei 356
1.5. A vizsgált kérdésalakzatban a nyelvi forma és a szituáció összefüggése 357
1.6. A direkt és az indirekt formák közti választás okai 361
1.7. A vizsgált kérdésalakzat befogadói értelmezése 362
1.8. A vizsgált kérdésalakzat fogalmi tisztázásának jelei 364
2. A KÉRŐ KÉRDÉS FUNKCIONÁLIS ÉS PRAGMATIKAI SZEMLÉLETŰ ÉRTELMEZÉSE 364
2.1. A kérő kérdés mint alakzat 364
2.2. A kérő kérdés szerkezete 364
2.3. A kérő kérdés akusztikuma 365
2.4. A kérő kérdésben az illokúciós beszédaktus szintaktikai jellemzői 365
2.5. A kérő kérdésben a felszólítást enyhítő lexikai elemek 366
2.6. A kérő kérdés mint művelet és annak az eredménye 366
2.7. A kérő kérdés típusai 367
2.7.1. A kérdés és a szóbeli válasz összefüggése alapján 367
2.7.2. A tisztelet fokozatai szerint 367
2.7.3. A konvencionalizálódás foka szerint 367
2.8. A kérő kérdés szövegbeli működése 368
2.8.1. A nézőpont konstrukciós szerepe és nyelvi lenyomata a kérő kérdésben 368
2.8.2. A kérő kérdés pragmatikus jelentései 368
2.8.3. A kérő kérdés használata a különböző szövegtípusokban 368
2.9. A kérő kérdés szerepe és hatása 369
2.10. A kérő kérdésben bennfoglalt alakzattal teremtett komplex alakzat 369
2.11. A kérő kérdéssel rokonítható és szembeállítható alakzat 369
2.12. Összefoglalás 369
2. AZ INTERROGÁCIÓ ÉS A FELKIÁLTÁS HATÁRSÁVJA 371
1. A felkiáltás értékében használatos interrogáció 371
2. A felkiáltás értékében használatos interrogációk típusai 371
2.1. Mennyiséget kifejező értékelők 372
2.2. Nagyságot kifejező értékelők 373
2.3. Minőséget kifejező értékelők 373
2.4. Fokozást kifejező értékelők 374
2.5. Negatív érzelmektől kísért cselekvést vagy a cselekvés módját értékelők 375
2.6. Tagadó jelentéssel hangsúlyozott cáfolást kifejezők 376
2.7. Több funkciós értékelők 377
3. A határsávba eső formák írásjelhasználata 378
V. A KÉRDÉSALAKZAT-RENDSZERSZER NYITOTTSÁGA ÉS EGYETEMESSÉGE 381
1. A kérdésalakzatok rendszerszerűsége 381
2. A kérdésalakzat-rendszer szűkítése 382
3. A kérdésalakzat-rendszer bővítése 385
4. A kérdésalakzat-rendszer egyetemes és nyelvspecifikus volta 387
Forrás 389
Szakirodalom 389
On the rhetoric and styllstics of interrogative figures 403

Témakörök