A képlékenység elmélete

Előszó

A képlékeny testek elmélete az utóbbi 30-35 évben egyre gyorsuló iramban fejlődött, ezzel párhuzamosan mind szélesebb körben nyert gyakorlati alkalmazást. Hazai szakembereink kivették ebből a fejlődésből részüket, de ennek az elméletnek csak egy-egy feladatkörét művelték, egymástól függetlenül, teljesen szervezetlenül. Dolgozataik jelentős része idegen nyelveken jelent meg. Teljesen hiányzott egy magyar nyelvű összefoglaló mű.
Nem csoda, ha ilyen körülmények között e tudományág magyar szaknyelvének fejlődése elmaradt magának a tudományágnak a fejlődése mögött. Valamelyest javult a helyzet Bezuhov könyve magyar fordításának megjelenésével.
Reméljük, hogy Szokolovszkij könyvének magyar fordítása nagy mértékben járul majd hozzá az említett hiányok megszüntetéséhez. A könyv egyéni, eredeti, sok olyat tartalmaz, amit a világirodalom belőle, vagy szerzőjének egyéb műveiből vett át. A felvetett kérdésekei nemcsak elvben oldja meg, hanem a megoldást a közvetlen gyakorlati felhasználásra végig, egészen a numerikus eredményekig kidolgozza. Ennek érdekében túlnyomó részt a Hencky-féle testet veszi alapul és mellőzi azokat az inkább elvi jelentőségű finomságokat, amelyeket a többi elmélet a matematikai nehézségek felfokozása árán igyekszik figyelembe venni.
A műszaki gyakorlatban tevékenykedő magyar olvasónak még szokatlan az a sok matematika, amit a könyvben talál. A könyv első átlapozásakor kapott kép sokkal riasztóbb, mint amilyennek a tüzetesebb áttanulmányozás során bizonyul. Az itt alkalmazott matematikai módszerek más területeken is előnyösen alkalmazhatók.
A fordítás nyelvezete az eredetihez simul. Talán még a kelleténél is jobban. Mentségül a kialakult magyar szaknyelv hiánya szolgál. Kérjük az olvasót, hogy ezt nézze el és kívánjuk, hogy a könyv alkotó tevékenységében jó segítséget nyújtson neki.
Budapest, 1953. szeptember 15.
Reuss Endre Vissza