A kentaur természetrajza (dedikált példány)

Fülszöveg

Mit szólna a kedves olvasó, ha egy nap a tükörbe pillantana és egy kentaur nézne vissza rá? Nos, éppen ez történt tudós szerzőnkkel, aki nem vesztette el lélekjelenlétét és az etológia legmodernebb eszközeinek felhasználásával gyors megfigyeléseket végzett. Itt olvasható az eredmény.
Hozzátesszük, hogy Georges Cuvier, az összehasonlító anatómia francia megalapítója az állati szervezetet zárt rendszernek tekintette és sokszor bizonyította, hogy az egyes szervek kölcsönösen meghatározzák egymás működését. Gyakran bűvölte el hallgatóit azzal, hogy megkövesedett csontokat tartalmazó kődarabokból egy régen kihalt élőlény csontvázának kilógó apró részlete alapján előre megmondta hogy pontosan milyen szerkezetű lesz a még láthatatlan rész, majd mindenki szeme láttára vésőjével kibontotta a csontokat és minden esetben igazolta állítását.
Nemcsak az állati szervezetre, hanem a szervezetek közösségére sőt még a kultúrára is alkalmazható a rendszerszemlélet. Mondd meg, hogyan viselkedik egy faj nősténye és megmondom milyen lehet a hímje. Írj le néhány szervezetet és megmondom milyen lehet a fajok közösségének többi tagja. mondj néhány jellegzetes kulturális szokást, technikát, viselkedést és nagy valószínűséggel ki tudom ezeket egészíteni. Az élő rendszerek részei, egyes komponensei között funkcionális harmónia van.
Alkalmazható ez a szemlélet a fantázia világára is. A biológia és a rendszerelmélet törvényszerűségeinek ismerete lehetővé teszi, hogy vegyünk egy különös lényt, például egy olyat, amelynek az egyik fele ember a másik fele pedig ló, és mondjuk meg, hogy ha tényleg élne, milyen lenne belülről. milyen belső szervei lennének? Hogyan szaporodna? milyen lenne a szexuális élete? (14 év alatti gyermekek csak a képeket nézegethetik!) Hogyan gondolkodna? Milyen lenne a kultúrája? A biológus író a kentaurra gondolt, de fantáziáját a biológia és a kultúra lehetséges mechanizmusainak korlátai közé szorította. A grafikusművésznek nem voltak ilyen kötöttségei, ő mindössze maga elé képzelte a mozgó, táncoló, heverő kentaurokat és lerajzolta őket.
Amikor a kentaur a tükör előtti embert nézte, neki is mindenféle eszébe jutott, az embernek persze viszont és ebből is sok furcsa, kacagni, nyihorászni, vihorászni, egyes esetekben vigyorogni való dolog kerekedett ki, amely nevetséges dolgok mögött persze igen komoly filozófiai és tudományos gondolatok húzódnak meg, de hát csak az igazán komoly dolgok mulatságosak, és lehet, hogy az a bizonyos tükör, amibe szerzőnk belenézett, nem is volt egyenes. Vissza