A Kent család története 1-8.

Fülszöveg

A fattyú
A fattyú a nyolckötetes Kent család első könyve. A nagylélegzetű sorozat az amerikai történelem mintegy kétszáz évét öleli fel. A fattyú hőse Phillipe Charboneau - a későbbi Phillip Kent -, a Kent család megalapítója a franciaországi Auergne-ből indul. Erős akaratú, szenvedélyes anyja, Marie nagy jövőt szán neki, hiszen, mint kiderül, Kintland hercegének törvénytelen fia.
Phillipe és Marie Angliába utaznak, hogy érvényt szerezzenek jogaiknak. Phillipe szembesül féltestvérével, a sátáni Rogerrel, és szenvedélyes szerelembe esik a férfi leendő feleségével, Aliciával. A hercegi család semmitől sem riad vissza, hogy megszabaduljon a jöttment betolakodóktól, a fiúnak és anyjának menekülnie kell. Londonban Phillipe-et annyira magukkal ragadják Franklin eszméi, hogy úgy dönt, nem megy vissza Franciaországba, hanem Amerikába hajózik. Az utazás során anyja meghal, de az Újvilágban ott vár rá egy éppen születő ország, saját küldetésének felismerése és - az új szerelem.
A fattyúban két világ, a feudális Anglia és az amerikai gyarmatok független szelleme szembesül egymással.

A lázadók
A nyolckötetes Kent család története regénysorozat második könyve A lázadók. A főhős Philip Kentet - az egykori szépreményű francia fiút, aki számot vetett lehetőségeivel, és a formálódó Újvilágot választotta - az anyaország, Nagy-Britannia ellen harcoló amerikaiak soraiban, a függetlenségükért elszántan küzdő gyarmatok Washington tábornok vezette seregében látjuk viszont.
Ezzel párhuzamosan indul egy virginai ültetvényes fiáról, Judson Fletcherről szóló történet is. Ennek a többszörösen bibliai ihletésű "tékozló fiúnak" a sorsa fájdalmasan elgondolkodtató. Philip és Judson a könyv lapjain nem találkoznak, életük és szerelmeik azonban különös, már-már hihetetlen módon keresztezik egymást. A lázadók Washinton 1781. október yorktowni győzelméig ad képet a történelmi eseményekről, s a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezésétől, Franklin, Jefferson és Tom Paine alakjain keresztül többtucatnyi emberi sorsot vonultat fel, ugyanakkor a sorsfordító események hátterében megvillantja a fekete rabszolgák és az egyre nyugatabbra űzött indiánok vészterhes sorsát.

Útkeresők
Immár harmadik kötetéhez érkezett a Kent család történetének regényfolyama. Az anyaország elleni függetlenségi háború befejeződött. Nyugat felé terjeszkedve formálódnak az új gyarmatok, a kormány Louisiana megvásárlásáról tárgyal. A békekötések sem tesznek pontot az indiánokkal vívott elkerülhetetlen harc végére: az Egyesült Államok harmadik elnöke, Jefferson hivatalos, de titkos célú expedíciót küld a legendás Északnyugati-átjáró vidékére....
Új történelmi tabló keserves sorsú figurái az Útkeresők nemzedéke. Philip Kent azonban nem tartozik közéjük.
Az egykori országalapítók közül sokan már a hatalom birtokosai és haszonélvezői, és viharos konfliktusokba kerülnek gyermekeikkel. Az ifjú Abraham Kent és mostohatestvére, Elizabeth lebilincselő szerelmi története újfajta életsors a hatalmas kontinensen - a nyugat meghódításának mítosza bontakozik ki.
A tenger - mely annak idején a felejthetetlen Anne-t elnyelte - már az Útkeresők gyermekeinek következő nagy kihívása.

A fúria
Vajon mi a sorsa az Útkeresők gyermeklány hősének, a bámulatos túlélési képességgel rendelkező Amanda Kentnek most, hogy az erejét próbálgató nemzet és a Kent család történetének 1836-52 közötti történetéhez érkeztünk? Közösség és egyén új és új sorsfordító kérdésekkel néz szembe. A mára már legendássá vált erőd, az Alamo falai között a négyezer fős mexikói sereg támadását várja egy maroknyi kis amerikai csapat - a tét: meg tudják-e vetni a lábukat a még Mexikóhoz tartozó Texasban? Az Egyesült Államok katonai intervenciója később elkerülhetetlenül az Unióhoz csatolja a területet, de ezzel csak a legsúlyosabb gondok szaporodnak: az új államot az északi rabszolga-felszabadítók vagy a déli államok gyapotbárói kaparintják-e meg? A mélyben már ott készül a titánok harca - Észak és Dél fogcsikorgató polgárháborúja. Mindeközben a csendes-óceáni partvidék egy kis faluját pillanatok alatt növeszti nagyvárossá egy teljes kontinenst magával ragadó őrület: Kalifornia vízmosásaiban aranyra bukkantak. Térben a lehető legtávolabbra kerültünk a bostoni Kent-háztól, a kiadótól és nyomdától. Pedig a Nyugat meghódítása is lezárult; vezet-e vissza út a keleti partra, Philip Kent örökségéhez? John Jakes a sorozat negyedik kötetében az eddigi legváratlanabb fordulatokkal döbbenti meg az olvasót. Rég elfelejtett dolgok kelnek életre - az egyik Kentre teljes súlyával szakad rá a család múltja. Mire szánja el magát, mire képes ebben a helyzetben a regény egyik legfigyelemreméltóbb szereplője, " a fúria"?

Titánok
"1861. április 12-én hajnali fél ötkor egy ágyú lövedéke fényes csíkot hasított a csillagtalan égen, s fehér füstfelhőben robbant szét a Sumter erőd fölött." "...válaszul, én, Abraham Lincoln, az Egyesült Államok elnöke az alkotmány és a törvények adta jogomnál fogva úgy látom jónak, hogy fegyverbe szólítsam az Unió minden államának hadseregét... hogy leküzdjem a lázadók egyesülését, és érvényt szerezzek a törvénynek." A Sumterre leadott első lövés a Dél hadüzenete volt. Lincoln kiáltványa a kihívás elfogadása az Észak részére. Dél-Carolinával az élen 11 állam vált ki az Egyesült Államokból, és az Unió megőrzésére irányuló törekvés, az abolicionista gondolkodás és a föderáció ellenében megalapították az elszakadók, a szecesszionisták saját országát, az Amerikai Konföderált Államokat. Az amerikai polgárháború megosztotta a fiatal nemzetet. Több százezer halottat követelt, és temérdek szenvedéssel, nékülözéssel járt. Közösségeket, családokat és kapcsolatokat rombolt szét. Ismerősök, barátok, testvérek harcoltak egymás ellen. Hogy milyen bonyolultak a két országrész közti konfliktusok, azt a a Kent családfáját, hogy a múlt mélységes kútjában könnyebben megpillanthassuk a távoli ősöket - két sorsot helyez előtérbe. Egyikük tele illúziókkal, a másik felhalmozott keserűséggel. Egy katona és egy újságíró: fiatal déli és javakorabeli északi. Halálos ellenségek ők. Vagy mégis féltőn vigyáznak egymás életére? Apa és fia...

A harcosok
A Kent család történetének hatodik kötete az amerikai polgárháború befejezésének, a Lee tábornok appomattoxi fegyverletételét követő első "békeévek" időszaka: a fékezhetetlen fejlődés és elszabaduló alkotóenergia, illetve a háború okozta sebek, a mélyben lappangó elfojtott indulatok, a meg nem oldott konfliktusok ellentmondásos világa.
A harcosok egyfelől a haladás megéneklése - a legeslegújabb amerikai mítosz, a Union Pacific vasút építése feltartóztathatatlanul halad nyugat felé -, ugyanakkor négy komor férfi magányos és tétova küzdelme. Van-e lehetőség, hogy folytassák - netán újrakezdjék - életüket? Valamikor rokoni és baráti szálak fűzték össze őket, most azonban csak a merő véletlen folytán keresztezik egymás útját. Jeremiah Kent a háború keservei után a szerelemben kénytelen megvívni hátborzongató élethalálharcát, pokoljárása egy réges-régi családtag, Abraham különös sorsát idézi. És a többiek: vajon hová vezet Miohel Boyle megfutamodása, Gideon és családja elszegényedése és Louisnak az üzleti elitet megcélzó, fogcsikorgatóan elszánt harca?
Melyikük emelheti majd a feje fölé a család nagyszerű jelképes örökségét - Lefayette márki kardját?

A törvényszegők
Száz évvel azután, hogy a francia ifjú, Phillipe Gharboneau az Újvilágban megalapítja a Kent családot, egy késő leszármazottja Európa felé hajózik, hogy ismét Franciaország földjére tegye lábát: küldetésének s küzdelmének bemutatása a jól ismert művészvilágban éppolyan magával ragadó, mint a politikai forrongásban hánykolódó s mégis magabiztosan gyarapodó nagyvárosé - az események fölé magasodó nagyszerű Párizsé.
Az óceán túloldalán Amerika számára ez a száz év viszont a jubileumi születésnapot jelenti. A hatalmas nemzet szembenéz önmagával: meg tudja-e tartani önbecsülését az országon végigsöprő már-már kezelhetetlen korrupció, az erőszakhullám, a szegénység és a törvényszegők mindenféle különjátékai közepette. A válasz mintha Jephtha Kent három fiának sorsában összegződne: Gideon apja nyomdokain vívja harcát a legsötétebb bűnözés ellen; Mattnek még el kell dönteni, miképp érez a hazája iránt, Jeremiah pedig irdatlan távolságokat bejárva szinte hisztérikusan menekül egy rá nehezdő tragikus jóslat elől. Mindeközben megjelenik a Kentek új generációja, s közülük a szemünk előtt válik felnőtté egy figyelemre méltó hölgy, a legendás Amandára emlékeztető Eleanor Kent.

Amerikaiak
Bár szerte a világon olvasók milliói várják, hogy John Jakes átvezesse regénysorozatát a XX. századba, az Amerikaiakkal egyelőre a Kent család történetének befejező kötetéhez érkeztünk. Gideon Kent - aki egyre inkább a családalapító Philip méltó leszármazottja - továbbra is az események egyik első számú szereplője marad. Kétségbeesett küzdelme arra irányul, hogy gyermekei közül kijelölhesse a Kent család értékeinek valódi letéteményesét - az új családfőt. A három ifjú Kent az amerikai álom igencsak különböző ösvényein indul el. Eleanor, a színésznő keserves leckét kap abból, mit jelent egy idegent szeretni a szabadság és demokráció földjén. Will Kent embert próbáló utazást tesz a Nyugatra, s azután a Harward orvosi karát végzi, mielőtt meghozná súlyos döntését; mostohafivére, Carter viszont saját elképzelése szerint értelmezi az erkölcsi kérdéseket San Francisco politikai életében. A sorozat utolsó könyve lebilincselően izgalmas történet az emberi élet válaszútjáról. Vissza