A kémiai elnevezés és helyesírás alapjai

Szerző

Fábián Pál

Fodorné Csányi Piroska

Horányi György

Nyitrai József

Szerkesztő

Erdey-Grúz Tibor

Budapest

'Fábián Pál: A kémiai elnevezés és helyesírás alapjai ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	332 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-1126-6
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályait a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok Osztálya dolgoztatta ki és hagyta jóvá a Művelődésügyi Minisztériummal, a Nehézipari Minisztériummal és a Magyar Szabványügyi Hivatallal egyetértésben (megjelent az Akadémiai Kiadónál 1972-ben). E munka elvégzését az tette szükségessé, hogy a kémiai tudományok gyors fejlődése következtében a kémiai elnevezések egységes rendszerének hiánya az utóbbi évtizedekben mind nagyobb zavarokat okozott. Régen ismert vegyületeknek több nevük alakult ki, és az újonnan felfedezett, illetve előállított vegyületeket is többé-kevésbé önkényesen nevezték el. Egyre nagyobb igény merült fel a kémikusok között egy egységes, nemzetközi elnevezési rendszerre, amelyben minden vegyületnek csak egy neve van, és a név alapján a vegyület képletét egyértelműen fel lehet írni.

Tartalom

Bevezetés	9
A magyar kémiai elnevezések helyesírásának szabályai	11
A vegyületnevek tagolása	11
A szervetlen vegyületek nevének tagolása	11
A szerves vegyületek nevének tagolása	13
A szerkezetre utaló előtagok	16
A különírás és az egybeírás	17
Az idegen prefixumok	17
A kémiai szaknyelv összetett szavai	17
Az -ó, -ő képzős előtagú alakulatok	20
A számnévi jelzők	21
Az anyagnévi jelzős alakulatok	21
Melléknévi jelzős alakulatok	22
Számok, görög betűk és szerkezetre utaló előtagok	22
A mértékegységek (egységek) nevének és jelének írása	22
A névelő és a ragok (toldalékok)	23
Az elválasztás	24
Az elemek és a szervetlen vegyületek elnevezésének szabályai	25
Az elemek és az elemi részecskék neve és jele	25
Az elemcsoportok gyűjtőneve	25
A tömegszám, a rendszám, az atomok száma, az iontöltés és az oxidációs szám jelölése	26
Az allotrop módosulatok elnevezése	26
Az elemi részecskék neve és jele	27
A vegyületek képlete	27
A képletek fajtáinak írásmódja	27
Az elektropozitív és az elektronegatív összetevők sorrendje a képletben	28
A nemfémek egymás közötti vegyületeinek képlete	28
Az atomok és atomcsoportok számának jelölése	29
Az addíciós vegyületek képlete	29
A szerkezetre utaló előtagok	29
A koordinációs (komplex) vegyületek képlete	29
A vegyületek elnevezése	30
A szisztematikus nevek	31
A triviális nevek	44
Az elemek neve, jele, rendszáma és a nevükből képzett csoportnevek	47
Néhány fontosabb ionok és csoportok neve	50
Szervetlen vegyületnevek példatára	53
A szerves vegyületek elnevezési szabályai	89
Nevezéktani alapfogalmak	89
Szénhidrogének	91
Alapvető heterociklusos vegyületek	105
Szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént, halogént és ként tartalmazó jellemző csoportok	110
Csoportnevek jegyzéke	173
Szerves vegyületnevek példatára	184
Szerves vegyületek névmutatója	279
A fizikai-kémiai definíciók és jelölések	291
A fizikai mennyiségek	291
A mértékegységek és jelölésük	292
Az SI-alapegységek és az SI-kiegészítőegységek definíciója	293
Egyéb mértékegységek	294
A fontosabb fizikai és kémiai mennyiségek neve és jele	300
A távolság, az idő és a belőlük származtatott mennyiségek	300
A tömeg és a belőle származtatott mennyiségek	300
A molekuláris és a velük kapcsolatos mennyiségek	301
A termodinamikai és a velük kapcsolatos mennyiségek	301
Kémiai reakciókkal kapcsolatos mennyiségek	302
Elektromos és mágneses mennyiségek	302
Elektrokémiai mennyiségek	303
A fényre és az elektromágneses sugárzásra vonatkozó mennyiségek	303
Magfizikai mennyiségek	304
Magyarázat	304
A matematikai jelek és a számok írásmódja	307
Számok, fizikai mennyiségek és mértékegységek szorzásának és osztásának jelölése	308
Tárgymutató	311