Bevezetés | 13 |
Történeti áttekintés: A klasszikus kémia kiépülése | 19 |
R. Boyle | 19 |
A XVII. századi kísérlet a mechanikus materialista természetelmélet és a kémia összehangolására | 19 |
Boyle elemfogalma | 23 |
Lomonoszov | 27 |
Lomonoszov törekvései a kémia elméleti megalapozására | 27 |
Lomonoszov anyagszerkezeti nézetei | 32 |
Lomonoszov anyagszerkezeti nézeteinek néháyn következményei | 34 |
Az anyagmegmaradás elve Lomonoszov munkásságában | 36 |
A. L. Lavoisier | 39 |
A kémia megoldatlan problémái a XVIII. század második felében. Lavoisier filozófiai és tudománymódszertani elvei | 39 |
Az empirikus felfedezés folyamata és a tény elméleti értéke. Lavoisier és az oxigén felfedezése | 45 |
Az atomizmus a kémiai gondolkodás történetében | 49 |
Az atomista filozófia szerepe a XVIII. században a kémiai elemek felismerése előtt | 51 |
A klasszikus kémiai atomelmélet kialakulása | 53 |
A daltoni atomhipotézis és kialakulásának körülményei | 53 |
A daltoni atomhipotézis keletkezése | 53 |
Atomizmus és dinamizmus | 55 |
A relatív atomosság | 59 |
A kémiai atomelmélet válsága | 60 |
A válság szakaszai | 60 |
A válság filozófiai-tudománymódszertani okai | 61 |
A válság szaktudományi okai | 64 |
A válság megoldódása | 67 |
A tudományos törvény problémái Mengyelejev és L. Meyer munkásságában | 69 |
A periódusos törvény felfedezése | 69 |
A törvényfogalom eltérő felfogása L. Meyer és Mengyelejev munkásságában | 74 |
A szerves kémiai elmélet fejlődése a klasszikus szerkezetelmélet kialakulásáig | 80 |
A típuselmélet kritikája, Kekule és Couper | 80 |
A. M. Butlerov | 89 |
A tudományos hipotézisek közötti döntés sajátosságai: az "etilhidrogén - metil izomeria" | 93 |
Az ipari kutatási igények szerepéről az alaptudományi kutatás strukturálásában: vita a benzolformulákról | 96 |
A kémiai szerkezetelméletek fejlődésének fő korszakairól és tendenciáiról a XX. században | 101 |
A klasszikus szerkezetelmélet fogalmi megalapozásának néhány problémája | 101 |
Az atom-, molekula- és vegyértékfogalom | 101 |
Fizika és kémia kapcsolata a XIX. században | 104 |
A kémiai szerkezetelmélet modern fizikai megalapozása | 107 |
A Kossel-Lewis-elméletről | 107 |
Az elektroneltolódás- és a mezomériaelmélet | 110 |
A szerkezeti kémia modern kvantumelméleti megalapozása | 114 |
A kvantumkémia fejlődését kísérő filozófiai-tudományelméleti reflexiókról | 115 |
A mozgásformák elmélete | 115 |
Néhány ontológiai, ismeretelméleti és tudományelméleti problémáról | 118 |
Néhány kötéselméleti fogalom vizsgálata | 128 |
Egységes-e fogalomrendszerünk? | 128 |
Az elektronra ható erő jellemzése és a rész-egész problémája | 131 |
A vegyértékfogalom és az elektronspin kapcsolatáról | 137 |
A rezonenciaelméletről | 142 |
A "hibridizáció" fogalmáról | 148 |
Még egyszer a vegyértékfogalom interpretálásáról | 149 |
A kémiai elemek fogalmi megalapozásának néhány további problémája | 153 |
A minőség és a mennyiség matematikai modellezéséről a szerkezeti kémiában | 153 |
A fogalmak kvantitatív jellemzése és a klasszikus kémia | 153 |
A kvantitativitás korlátai. Struktúrák jellemzése egzakt nem kvantitatív fogalmakkal | 155 |
Analógiák a kémiai elméletekben | 157 |
Az analógiákról általában | 157 |
Kvantumelméleti fogalmak interpretációjának néhány további problámája a kémiában | 161 |
A mikroobjektumok kettős természete | 165 |
Irodalom | 173 |
Általános irodalmi összefoglaló | 178 |