A kémia és vívmányai I-II.

Szerző

Dr. Buzágh Aladár

Dr. Erdély Sándor

Budapest

'Dr. Buzágh Aladár: A kémia és vívmányai I-II. ' összes példány

Kiadó:	A Királyi Magyar Természettudományi Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1940
Kötés típusa:	Félbőr, vászon
Oldalszám:	821 oldal
Sorozatcím:	A természet világa
Kötetszám:	5-6
Nyelv:	Magyar
Méret:	27 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Az I. kötet 2 színes, 18 fekete-fehér műmellékletet és 130 szövegközti képet; a II. kötet 4 színes, 24 fekete-fehér műmellékletet és 104 szövegközti képet tartalmaz. A kapcsolódó személyek és titulusaik felsorolása a fülszövegben található. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

ATOMOK, MOLEKULÁK ÉS A KÖZÖTTÜK MŰKÖDŐ ERŐK.
1. A MOLEKULÁK ÉS ATOMOK FIZIKAI ÉS KÉMIAI SZEMPONTBÓL NÉZVE.

A) Bevezetés. Volt valamikor olyan korszak, midőn úgy látszott, hogy a természettudományok világában a kémia birodalma merőben független birodalom. Még a fizikától is függetlennek látszott, noha mindkettő az anyagok tulajdonságaival és az azokon végbemenő jelenségekkel foglalkozik. A fizika és kémia birodalmát a kémia részéről olyan „birodalmi titkok" választották el, melyek lehetetlenné tették az idegenből való átjárást. A vegyrokonság, más néven affinitás, vagyis azoknak az erőknek összesége, melyek a kémiai átalakulásoknál a leglényegesebb szerepet játszák, talány volt a fizikus számára. Ezeket az erőket nem sikerült a fizikából ismeretes tételek egyikével sem magyaráznia. De rejtélyes tényezők sem hiányoztak. Rejtély volt például az, hogy miért tűnik el a fémeknek - fizikus szemmel nézve - minden fém-tulajdonsága, mikor azokat savakban oldjuk. A galván elemek elektromosságszolgáltató képessége, avagy a kémiai vegyérték jelensége is ebbe a csoportba tartozott.
Idők múlásával azonban változott a helyzet. Kiderült, hogy a kémiai átalakulások sok tekintetben alá vannak rendelve bizonyos, korábban tisztán fizikainak mondott törvényszerűségnek. Az energia-megmaradás és az energia-átalakulás törvénye (a termodinamika e két föltétele) például még a legrejtélyesebb kémiai folyamatokra is teljes mértékben érvényes. A fizikusok a kémiai birodalom mind több és több „titkának" nyitjára jöttek rá. Számos és számtalan esetben pedig a kémikusok egyenesen kénytelenek voltak segítségül hívni a fizikusokat, hogy egyes kémiai jelenségcsoportok törvényszerűségét megérthessék és általánosíthassák. A fizikusok megállták helyüket, de közreműködésüknek nagy volt az ára : már ott tartunk, hogy a kémia és fizika birodalmának határai nemcsak hogy elmosódtak, hanem a kémia hatalmas, korábban önálló területei merőben fizikusfennhatóság alá kerültek. Vissza

Fülszöveg

Írta: Dr. Bodnár János, egyetemi ny. r. tanár, Dr. Czakó Miklós, okl. vegyészmérnök, Dr. Doby Géza, egyetemi ny. r. tanár, Dr. Erdey-Grúz Tibor, egyetemi m. tanár, Hollub János, min. tanácsos, Dr. Keresztes Tibor, felsőipariskolai tanár, Márkus Jenő, felsőipariskolai igazgató, Millner Tivadar, az egyesült izzólámpa és villamossági r. t. kutatóosztályának mérnöke, Dr. Schulek Elemér, egyetemi m. tanár, Dr. Sólyom-Barna Zoltán, műegyetemi m. tanár, Dr. Sümegi László, székesfővárosi műszaki főtanácsos, Dr. Száhlender Lajos, műegyetemi m. tanár, Dr. Szarvas Pál, egyetemi tanársegéd, Dr. Szebellédy László, egyetemi ny. rk. tanár, Dr. Széki Tibor, egyetemi ny. r. tanár, Dr. Tangl Harald, egyetemi m. tanár, Dr. Varga József, m. kir. iparügyi miniszter, Dr. Vásárhelyi János, egyetemi m. tanár, Dr. Vásony Lajos, műegyetemi m. tanár, Vavrinecz Gábor, okt. vegyészmérnök, Dr. Vermes Miklós, főgimnáziumi tanár, Dr. Verő József, műegyetemi m. tanár, Dr. Zechmeister László, egyetemi ny. r. tanár.... Tovább

Tartalom

Atomok, molekulák és a közöttük működő erők	1
A molekulák és atomok fizikai és kémiai szempontból nézva. Írta: Dr. Gróh Gyula	1
Az elemek és vegyületek beosztása. Írta: Dr. Gróh Gyula	24
A kémiai átalakulások és a hőenergia. Írta: Dr. Gróh Gyula	36
A kémiai átalakulások és az elektromos engergia. Írta: Gróh Gyula	43
A kémiai átalakulások sebessége. Írta: Dr. Gróh Gyula	68
A kémiai egyensúly. Írta: Dr. Gróh Gyula	74
Az óriás molekulák birodalma. Írta: Dr. Buzágh Aladár	89
Radioktivitás, elemátalakítás és az atommag szerkezete. Írta: Dr. Hevesy György és Dr. Errdey-Grúz Tibor	105
Milyen az atom? Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	143
A röntgensugár a kémia szolgálatában. Írta: Dr. Náray-Szabó István	157
A szervetlen világ anyagai	173
Bevezetés. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	173
Az anyagok elkülönítése és tisztítása. Írta: Dr. Szebellédy László	177
A hidrogén és a nemes gázok. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	186
A halogén elemek. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	196
Az oxigén és az égés. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	206
A víz és a hidrogénhiperoxid. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	248
A természetes vizek, felhasználásuk és tísztításuk. Írta: Dr. Hunkár Béla	222
A kén és a rokon elemek. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	248
Akénsav. Írta: Dr. Erdey-Brúz Tibor	255
A nitrogén. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	263
A levegő nitrogénjének értékesítése: Írta: Dr. Lengyel Béla	273
Robbantó anyagok. Írta: Dr. Vajdafy Aladár	286
A foszfor. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	289
A foszfortartalmjú műtrágyák. Írta: Dr. Seidl Ottó	292
A Gyufa. Írta: Dr. Vajdafy Aladár	297
Az arzén és Antimon. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	300
A szén. Írta: Dr. Lengyel Béla	303
A szén mint energiaforrás. Írta: Dr. Erdély Sándor	325
A szilicíum és a szilikátok. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	335
A bór. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	339
Az üveg. Írta: Dr. Knapp Oszkár	340
A kerámia. Írta: Grofcsik János	352
A cement. Írta: Dr. Makray Imre	369
A szervetlen világ anyagai. (A fémek és vegyületeik.)..	1
A fémes elemekről általában. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	1
A fémek előállítása. Írta Dr. Czakó Miklós	7
Az ötvözetek. Írta Dr. Verő József	23
Az alkalifémek és vegyületeik. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	36
Az alkáli-földfémek és vegyületeik. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	52
Az aluminium. A többi földfémek és vegyületeik. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	62
A Cink, a kadmium és vegyületeik. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	67
Az ólom és vegyületei. Írta: Dr. Erdey-Gróz Tibor	71
Az ón és vegyületei. Írta: Dr. Erdey-Gróz Tibor	74
A réz és vegyületei. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	77
A higany és vegyületei. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	80
Az ezüst és vegyületei. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	84
A fényképezés és sokszorosítás. Írta: Dr. Vermes Miklós	86
Az elektromos világítás kémiai problémái. Írta: Millner Tivadar	98
A vas és a vele rokon elemek: Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	113
A nemesfémek. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	122
A ritka elemek. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	124
Az anyagok analízise. Írta: Dr. szebellédy László	132
A szerves világ anyagai	151
Bevezetés. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	151
A nyílt szénláncú szénhidrogének. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	156
A földgáz és a petroleum hasznosítása. Írta: Dr. Varga József	162
A világítógáz és vízgáz gyártása. Írta: Dr. Sümegi László	177
Az alkoholok. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	187
Erjedés, erjesztő szervezetek, erjesztő enzímek, erjedési iparok. Írta: Dr. Vásony Lajos	190
Az alkoholok oxidációs termékei. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	211
A szénhidrátok. Írta. Dr. Erdey-Grúz Tibor	217
A cukorgyártás. Írta: Vavrinecz Gábor	220
A cellulózeipar. Írta: Dr. Vermes Miklós	236
A keményítő: Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	245
Az éterek és észterek. Írta: Dr. Erdey-Grúz Tibor	248
Zsírok olajok, szappanok. Írta: Márkus Jenő	250
Benzolszármazékok, vagy aromás vegyületek. Írta: Dr. Széki Tibor	280
Szerves festékek. Írta: Dr. Széki tibor	285
A kaucsuk és gumi. Írta: Dr. Sólyom-Barna Zoltán	296
Vitaminok és hormonok. Írta: Dr. Zechmeister László	306
A gyógyszerekről. Írta: Dr. Schulek Elemér	316
A szag és a szagosító anyagok. Írta: Dr. Száhlender Lajos	343
A fehérjék. Írta: Dr. Szarvas Pál	347
A textilipar kémiája. Írta: Dr. Keresztes Tibor	356
A bőripar kémiája. Írta: Dr. Hollub János	366
Enzimek (fermentumok, erjesztők) Írta: Dr. Doby Géza	377
Az immunítástan kémiai vonatkozásai. Írta: Dr. Vásárhelyi János	389
A növényi élet kémiai folyamatai. Írta: Dr. Bodnár János	399
Az állati élet kémiai folyamatai. Írta: Dr. Tangl Harald	410
Név- és Tárgymutató	418