A kémia és morphologia kapcsolata modifikált nukleoproteidekben

Előszó

Részlet:
A természettudományos kutatás első mozzanata talán a csodálkozás a természet jelenségein, a második a magyarázat keresése, majd a vizsgáló módszerek kiválasztása, végül a kísérleti adatok értelmezése, amit esetleg az új ismeretek hasznosítása követhet. Mindez időt, nyugalmat, türelmet és odaadást kíván. Fontos szempont, hogy felkeltsük a dolgok megismerésére irányuló kíváncsiságot, és a tudás megszerzésére tett erőfeszítés megbecsülésére neveljünk. A tudomány tehát a kutatás eredménye, melyben a causalitás elve érvényesül. A kutató alapvető igényét Vergilius fogalmazta meg: „Felix qui potuit rerum cognescere causas". Kutatni nehéz és a kutatás mesterségét tanulni kell. Enélkül amatőrök, netán dilettánsok maradunk. Ezért köszönettel tartozom néhai Csolnoky László professzornak és szeretett Mesteremnek, Romhányi György akadémikusnak, akiktől mindazt, amit imént mondtam, megkaptam. Két, szakmájában, módszertanában, érdeklődésében, gondolkodásában, logikájában ellentétes karakter, de a mellettük töltött évek meghatározók voltak, hogy ma e Janus arcú, a morphologiát és kémiát egyaránt, igaz csak a határterületet és a kismolekulák szintjét érintő székfoglalómat megtarthatom. Köszönetet mondok Tanítóimon túl valamennyi volt és jelenlegi Munkatársamnak, akik különböző módon, szinten és aktivitással támogattak, vettek részt munkámban. Nem utolsó sorban türelmes családomnak. A tudománytörténetbe visszapillantva megállapíthatjuk, hogy az új tudományos felismerések (nem szívesen használom felfedezéseknek), melyeknek hatásuk volt a medicinára, ami megváltoztatta azt, vagy magából az orvostudományból, vagy más, külső forrásból indultak ki. Az orvosi mikrobiológia, mely a múlt század második felében forradalmasította a klinikai orvoslást vagy századunk antibiotikumkutatása - mindkettő a medicinális eredetre példa, akárcsak az orvosi immunológia vagy anaesthesiologiai eljárások. Vissza