Dr. Csányi László: A kémiai reakciók lejátszódásának szabályai | |
Entalpia és entrópia | 297 |
Entrópiaszabályok | 299 |
A kötéserősség szabályai | 300 |
A reakciók lejátszódásának szabályai | 302 |
Az elemek és vegyületek jellemző sajátságai | |
Elemek és elemcsoportok | 307 |
A hidrogén | 307 |
A nemesgázok | 311 |
Nemfémes elemek | 312 |
Félfémek | 325 |
Másodfajú fémek | 327 |
Alkálifémek és alkáliföldfémek | 329 |
Az átmenetifémek | 331 |
Lantanoidák és aktinoidák | 334 |
Vegyületek sajátságai | 337 |
Hibridek | 337 |
Halodidok és pszeudohaloidok | 342 |
Oxidok | 347 |
Hidroxidok | 358 |
Szulfidok | 362 |
Nitridek | 366 |
Karbidok | 367 |
Fém-karbonilok | 369 |
Az oxosavak sói | 375 |
Az elemek és szervetlen vegyületeik előállítása | 381 |
Az elemek előállításának általános módszerei | 386 |
A vegyületek előállításának általános módszerei | 386 |
Szénvegyületek és átalakulásaik | 391 |
A szénvegyületek előfordulása | 391 |
A szénvegyüleek csoportosításai és nevezéktani elvei. A rendüség és az oxidáció fogalma | 392 |
A konfiguráció és a konformáció fogalma | 401 |
A geometriai izoméria fogalma | 404 |
Gyűrűs vegyületek konformciója | 405 |
Az optikai aktivitás | 408 |
A kovalens kötés alapállapotú polározottsága | 411 |
A szénvegyületek átalakulásainak leggyakoribb típusai | 411 |
Az aromás szerkezet jellemzői. Benzoid, nem benzoid és heteroaromás rendszerek | 424 |
Új tulajdonságok fellépése két funkciós csoport együttes jelenléte esetén | 435 |
Az elemek és vegyületek biológiai rendszerekben játszott szerepe | 451 |
Az elemek gyakorisága és geokémiai rendszere | 459 |
Oldatok és olvadékok kémiája | |
Oldás, oldhatóság | 474 |
Az oldószerelmélet | 477 |
Sav-bázis definíciók | 481 |
Az oldószerelmélet általnánosítása | 484 |
Az oldószerek kiegyenlítő (niveláló) és differenciáló hatása | 485 |
A nemvizes oldószerek sajátságai | 487 |
Nemvizes protonos oldószerek | 487 |
Nemprotonos oldószerek | 491 |
Olvadékban lejátszódó reakciók | 494 |
Oxidációs-redukciós reakciók | 498 |
Kolloid állapot és kolloid rendszerek | |
A kolloidika kialakulása, a kolloid állapot fogalma és meghatározása | 504 |
A kollid rendszerek főbb típusai és jellemzésük | 514 |
A határfelületi jelenségek és a durva diszperz rendszerek áttekintése | 517 |
A szubmikroszkópos és a durva diszkontinuitásu rendszerek csoportositása | 520 |
A kolloid rendszerekre vonatkozó alapfogalmak | 523 |
Dr. Császár József: Koordinációs kémia | |
A koordinációs vegyületek fogalma és típusai | 526 |
A koordinációs vegyületek nevezéktana | 528 |
A koordinációs vegyületek képződésének kimutatása | 530 |
Koordinációs szám, sztereokémiai viszonyok | 535 |
Izomériaviszonyok | 540 |
A koordinatív kötés elmélete | 542 |
Vegyértékkötés-elmélet | 544 |
Kristálytérelmélet (CF-elmélet) | 546 |
Molekulapálya módszer | 553 |
A koordinációs vegyületek stabilitása | 555 |
Mágneses sajátságok | 559 |
A koordinációs vegyületek elnyelési színképe | 561 |
A koordinációs vegyületek reakciói | 565 |
A koordinációs vegyüetek alkalmazásai | 571 |