A keleti országok újkori története I.

Szerkesztő

Fordító

Grafikus

Lektor

Budapest

'I. M. Rejsznyer: A keleti országok újkori története I. ' összes példány

Kiadó:	Művelt Nép Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1955
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	592 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal. Melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A keleti országok története az európai kapitalizmus megszilárdulása idején
Az angol polgári forradalmtól a francia-porosz háborúig és a párizsi kommünig
Bevezetés	9
Két irányzat küzdelme a keleti országok gazdasági és politikai életében, a 17-18. században	12
A keleti országok és az európai hatalmak	14
A keleti országok mint az úgynevezett eredeti tőkefelhalmozás forrásai	16
Monopolkereskedelmi társaságok	20
A 17-18. század kereskedelmi háborúi és e háborúk következményei	21
A világpiac megteremtése	24
A francia burzsoázia gyarmatpolitikája	25
Az angol burzsoázia gyarmati hódításai és az angol-orosz vetélkedés	27
A keleti gyarmati országok átalakítása fogyasztói piaccá és nyersanyagforrássá	30
A gyenge, de függetlenségüket még nem egészen elveszített országok gyarmati kizsákmányolása	34
Népi mozgalmak és felülről jövő reformok	36
Marx és Engels a keleti országok nemzeti-felszabadító mozgalmairól az ipari kapitalizmus időszakában	38
A keleti országok az angol és a francia polgári forradalom közötti időszakban
Törökország (az Ozmán birodalom)
A társadalmi rendszer és az parasztság helyzete	44
Az államszervezet, a hadsereg	50
Az Ozmán Birodalom hanyatlása	52
Törökország a 18. század elején; harca Oroszország ellen	59
Az 1730-31. évi sztambuli felkelés	62
Törökország újabb gúzsbakötése (az 1740. évi kapituláció)	64
Az Ozmán Birodalom bomlása a 18. század végén	66
Arab országok
Az arab országok kereskedelmi rendszere	73
Az arab népek harca a török elnyomás ellen	78
Perzsia
A Szefevida-birodalom, lakossága és határai	83
Nomád törzsek és a nomád felsőréteg szerepe	84
A földviszonyok és a parasztság helyzete	86
A feudális osztály a Szefevida-birodalomban; a kereskedők	89
Gazdasági hanyatlás	92
Az utolsó Szefevidák belpolitikája	93
Perzsia az afgán támadás előtt	95
Az afgánok meghódítják Perzsiát	98
Iszfahán ostroma (1722. március-október)	99
Afgán uralom Perzsiában	100
I. Péter perzsiai hadjárata és a törökök betörése Perzsiába	101
Az afgánok kiűzése; Nadir kán felemelkedése	103
Háború Törökország ellen (1730-1736)	105
A vezetők gyűlése a Mugani-pusztán, Nadirt sahhá választják	106
Nadir sah hódító hadjáratai Afgánisztán, India és Közép-Ázsia ellen (1737-1741)	108
Nadir sah birodalmának bomlása	109
A kukázusi vidékek és Perzsia Nadir birodalmának széthullását követő időben	112
Afgánisztán
Az ország és lakossága	115
Az afgán nomádok társadalmi-gazdasági rendszere	116
Az afgánok áttérnek a megtelepült életmódra: a feudális viszonyok kialakulása	118
Az afgánok függetlenségi harca	123
Nadir sah elfoglalja Afgánisztánt	127
Az afgán állam megalakulása	128
Ahmed sah hódításai	130
Az afgánok Indiában	131
Afgánisztán kapcsolatai Perzsiával és Buharával	132
A Durrani-birodalom meggyengülése	134
India
Az európaiak gyarmati behatolása	137
A Mogul birodalom	140
Társadalmi-gazdasági eltolódások Indiában	143
India gazdasági hanyatlása és az osztályellentétek kiéleződése	146
A katonai-hűbéri rendszer válsága	147
Sah-Dzsehan fiainak trónviszálya (1658)	150
Aurangzeb belpolitikája (1658-1707)	151
Mogulellenes felkelések	153
Aurangzeb hódító hadjáratainak kudarca; a Mogul Birodalom széthullásának kezdete	156
A marathik társadalmi rendszere, felkelésük a mogulok ellen	158
Sivadzsi (1627-1680) és politikája	160
Sivadzsi hódító hadjáratai	162
A marathik feudális pártviszályai (1680-1707); a Mogul Birodalom további bomlása	163
A Marathi-birodalom megalakulása a pesvák vezetése alatt	166
Nadir sah hódító hadjárata	168
Afgán hódítások Indiában	170
Afgán-marathi harc Indiáért; a pánipati ütközet 1761. január 14-én	172
Angol-francia küzdelem Indiáért	175
Bengália meghódítása, a Keletindiai Társaság territoriális hatalommá lesz	178
Az angolok eredeti felhalmozása Indiában	180
Mir-Kaszim felkelése és a buxari ütközet (1764)	182
Clive második kormányzósága (1765-1767)	183
A Keletindiai Társaság válsága, az 1773. évi törvénycikk	184
Warren Hastings	185
A Keletindiai Társaság háborúi (1774-1784)	187
Fox törvényjavaslata és Pitt törvénye (1784)	189
Indonézia
Indonézia a 17. század közepén	191
Mataram és Bantam szultanátusok	194
Indonézia egyéb vidékeinek viszonyai	196
Az 1667. évi bongayi egyezmény	197
Trunudzsaja felkelése Mataramban	198
A németalföldi uralom megalapítása Bantamban	200
Szurapati felkelése	201
A holland gyarmati rendszer és annak következményei	203
A kínai lakosság könyörtelen elpusztítása és a kínai-jávai felkelés	206
A németalföldi Keletindiai Társaság hanyatlása	208
Mataram felosztása	209
A negyedik angol-holland háború	211
Kína
Terület és lakosság	213
A feudális Kína agrárszervezete, városai, kereskedelme	214
A Ming-állam a 17. század közepén	217
A kínai-mandzsú háború	217
A nagy parasztháború	219
A mandzsuk betörése Észak-Kínába; a parasztfelkelés eltiprása	220
Jangcsou és Nanking eleste	221
A mandzsuellenes népi mozgalom kezdete a délvidéken	223
A mandzsuellenes harc új fellendülése	226
Cseng Cseng-kung; harc a partvidékért a Tajvanért	227
A mandzsuk bel- és külpolitikája a Kína leigázásáért folytatott háború alatt	229
A falu és az agrárszervezet	230
A városok, a céhes ipar és a manufaktúrák	233
A kereskedelem a 17. század végén és a 18. században	234
A Csing-birodalom államszervezete	236
Mandzsuria: a Csing-dinasztia magánbirtoka	238
Kapcsolatok Oroszországgal	239
Kapcsolatok a nyugateurópai országokkal	243
Külső háborúk és hódítások	244
A mandzsuellenes titkos társaságok megalakulása és tevékenysége	245
Harc az ideológiai arcvonalon	247
A 18. század népi felkelései	248
Mongólia
Halha-Mongólia függetlenségi harca és veresége	251
A dzsungár kánság függetlenségi harca és veresége	252
Mongólia a mandzsu iga alatt	254
A Csing-dinasztia és a mongol feudális osztály	255
A Csing-dinasztia és Mongólia fegyveres erői	257
A mandzsuk átszervezik az aratok elnyomatásának és kizsákmányoltatásának gépezetét	258
A Csing-dinasztia és az arat-jobbágyok osztálya	260
A lámaizmus a feudális urak ideológiája	263
Az urgai huthtuk: a mandzsu hódítók segítői	265
Oroszország és Mongólia	267
Korea
Korea a mandzsu dinasztia vazallusa lesz	274
Korea (Csoszon) társadalmi-gazdasági rendszere és államszervezete	276
A feudális klikkek harca	284
A feudális rendszer válsága és a felülről jövő reformkísérletek	285
Japán
Japán a 17. század elején	288
"Az ország elzárása"	290
A Tokugava-rendszer és politikája	294
A parasztság helyzete	294
A városok, a kereskedő burzsoázia és a kézművesek	296
A buddhista papság; a mikádó	299
A feudális uralkodó osztály	299
A feudális gazdaság válsága	303
Parasztfelkelések	304
A KELETI ORSZÁGOK A FRANCIA POLGÁRI FORRADALOMTÓL A FRANCIA-POROSZ HÁBORÚIG ÉS A PÁRIZSI KOMMÜNIG
Törökország
Törökország a francia polgári forradalom előestéjén	309
A keleti kérdés keletkezése	310
III. Szelimm reformjai	311
A francia hadak betörése Egyiptomba	314
Feudális lázongások Törökországban	315
A szerb nép függetlenségi harca	316
Törökország belépése az Oroszország elleni háborúba; III. Szelimet megfosztják trónjától	318
Musztafa Bajraktar pasa	319
Háború Oroszország ellen; a bukaresti béke	320
A második szerb felkelés	321
A görög felkelés	322
A janicsárhadtest feloszlatása	324
Angol-francia-orosz beavatkozás a görög kérdésbe	326
Az 1828-1829. évi orosz-török háború; a drinápolyi béke	326
Mohamed-Ali a szultán ellen fordul	328
Oroszország beavatkozása az egyiptomi-török konfliktusba	329
A Hünkjar-Iszkeleszi-i egyezmény	329
II. Mahmud reformjai (1826-1839)	330
A külföldi tőke megerősíti törökországi pozícióit; a török ipar tönkretétele	332
A második egyiptomi-török konfliktus	333
Az 1839. évi gülhanei hatti serif; a Tanzimat kezdete	334
Az 1840. évi londoni egyezmény és Mohamed-Ali veresége	336
Az 1841. évi londoni egyezménye a tengerszorosokról	337
A Tanzimat kudarca	338
Az 1853-1856. évi keleti (krími) háború és következményei Törökországra	339
Az 1856. évi hatti humajun és a Tanzimat második időszaka	342
Az alkotmányos mozgalom kezdetei, az "új-ozmánok"	345
Arab országok
A külföldi tőke behatolása az arab országokba és ennek következményei	348
A francia seregek betörése Egyiptomba	352
Egyiptom Mohamed-Ali uralma alatt	355
Mohamed-Ali hódító háborúi	359
Szíria és Libanon Mohamed-Ali uralma alatt	361
A hatalmak beavatkozása az 1839-1841. évi egyiptomi válságba	364
A külföldi tőke gúzsbaköti Egyiptomot	366
Antifeudális mozgalom Szíriában és Libanonban	369
Az angol pozíciók megerősödése Arábiában és Irakban	372
Perzsia
A Kadzser-dinasztia uralomrajutása	374
Aga-Mohamed támadása Azerbajdzsán, Örményország és Gúrzia ellen	375
Grúzia csatlakozása Oroszországhoz	376
Perzsia társadalmi-gazdasági viszonyai a 18. század végén és a 19. század elején	377
Az államrendszer	379
Perzsia nemzetközi helyzete a 19. század első negyedében	381
Angol-francia küzdelem Perzsiában és az első orosz-perzsa háború	382
Az 1814. évi angol-perzsa szerződés	386
A második orosz-perzsa háború	386
Gribojedovot a teheráni orosz követség tagjaival együtt meggyilkolják (1829)	389
Felkelés dél-Perzsiában és Hurászánban; Herat 1833. évi ostroma	391
Herat ostroma 1837-1838-ban	392
Perzsia az angolok fogyasztói piacává válik	393
Az 1844-1852. évi babista-felkelések Perzsiában és Dél-Azerbajdzsánban	394
A délazerbajdzsáni babista-mozgalom	395
A babisták mázanderáni tevékenysége	396
Felkelés Sejh-Tabersziban; Bab és Aga-Mohamed-Ali kivégzése	397
Babista-felkelés Zendzsánban	399
A babista-felkelések jellege és mozgató erői; a vereség okai	400
Mirza-Tagi kán és reformja: Szalar felkelése Hurászánban	402
Angol-orosz vetélkedés, a második herati háború	404
Perzsia háborúi a turkmének ellen 1856-1861-ben	405
Afgánisztán
Feudális pártviszályok Afgánisztánban	407
Feudális zavargások és népi felkelések	409
Elphinstone követsége (1809)	411
A szadozájok dinasztiájának megdöntése	411
Afgánisztán önálló fejedelemségekre hullik szét	414
A szikhek behatolása és a vahabiták tevékenysége	416
Afgánisztán nemzetközi helyzete	417
Herat ostroma (1837. október-1838. augusztus); Burnes és Vitkevics afgánisztáni küldetése (1837)	418
Az 1838-1842. évi angol-afgán háború	420
A kábuli felkelés (1841. november)	422
Az angol-afgán háború befejezése	423
Az afgánok első hódításai az Ami-Darja balpartján	424
Afgánisztán nemzetközi kapcsolatai (1842-1870)	425
További afgán hódítások Dél-Turkesztánban	427
India
Háború Majszur ellen (1790-1792)	429
Cornwallis főkormányzósága (1786-1793)	430
Az állandó zamindarok rendszere	431
AZ 1799. évi háború; Majszur meghódítása	433
Wellesley annexiós és hódító politikája (1798-1805)	435
A marathi államok belső helyzete	436
A Keletindiai Társaság háborúja a marathi fejedelmek ellen (1803-1805)	437
India a Keletindiai Társaság uralma alatt	438
A Keletindiai Társaság monopóliumának megszüntetése	439
Az 1814-1827. évi háborúk	441
A rajotvari rendszer	442
Az ideiglenes zamindarok rendszere	443
A Keletindiai Társaság belpolitikája (1813-1828)	444
India fogyasztói piaccá és nyersanyagforrásá válik	447
Az indiai vahabiták	448
A Keletindiai Társaság mint kereskedelmi szervezet megszüntetése	449
Az angol hódítás és az indiai kultúra	450
Ram Mohan Roj (1772-1833)	451
Bentinck kormányzása (1828-1835)	452
Pendzsab Randzsit Szing uralma alatt	454
Az első angol-szikh háború (1845-1846)	455
A második angol-szikh háború; Pendzsab annektálása (1848-1849)	457
Az angolok befejezik India meghódítását	458
Dalhousie kormányzása (1848-1856)	459
A tőkés viszonyok fejlődése Indiában és abrit uralom szerepe	462
A hindusztáni felkelés küszöbén	463
Az indiai angol hadsereg	464
A szipojok elégedetlensége	465
A felkelés kezdete (1857. május)	466
A felkelés további sikerei (1857. május-június)	467
A felkelés gyengeségei; Delhi ostroma	468
Delhi eleste és a további hadműveletek 1857 végén	469
Laknau bevétele és a középindiai hadműveletek	470
A feudális urak átpártolnak az angolokhoz; a felkelés vége	471
Az 1857-1859. évi felkelés jellege	471
A Keletindiai Társaság feloszlatása	473
Az angolok politikája az 1857-1859. évi felkelés után	473
Viktória királynő kiáltványa	474
Az indiai angol hadsereg újjászervezése	475
India a hatvanas években	476
Indonézia
Anglia elfoglalja Indonéziát	479
Indonézia angol uralom alatt	479
A holland uralom visszaállítása	481
Kísérletek új kizsákmányolási módszerekkel Indonéziában	483
Az 1825-1830. évi népi felkelés	485
A kötelező termékek rendszere	487
A Külső Birtokok	491
Kína
A tőkés hatalmak erőszakkal "megnyitják" Kínát	495
Macartney küldöttsége	496
Népi felkelések	496
A kínai angol-orosz ellentétek keletkezése	498
Az ópiumkérdés	499
Harc az ópiumcsempészet ellen	500
Az első angol-kínai háború (az "ópiumháború")	502
Az első, egyenlőtlen jogokon alapuló egyezmények	504
A Mandzsu Birodalom válsága	506
Hung hsziu-csüan vallásos szektája	508
A "Tajping Mennyei birodalom"	509
A tajping sereg hadjárata	510
A "Hármasság" felkelései	511
A Mandzsu Birodalom további válsága	512
Forradalmi átszervezés a tajping államban	512
A tajping-felkelés jellege	514
Polgárháború a Jangce mellett	516
Az elnyomott népek mozgalma	517
Kína és az európai tőkés országok az új háború küszöbén	518
Az 1856-1858. évi háború	519
Az 1858. évi tiencsini egyezmények	521
Az orosz-kínai ajguni és tiencsini egyezmény	522
A tajping állam feudális jellegű elfajulása és a külföldi intervenció	523
Az 1860. évi háború	525
Az angolok és franciák barbársága	526
A pekingi szerződések	527
Az 1861. évi államcsíny	528
Li hsziu-cseng győzelmei	529
Az 1862-1864. évi angol-francia-amerikai intervenció	530
A "Fáklyások"	532
A dungán-ujgur felkelések	533
Jakub-bég és a Dzseti-saar	534
A tőkés világ és a "megnyitott" Kína	535
A tiencsini események	536
Mongólia
A mandzsuk gazdaságpolitikája Mongóliában a 19. század közepéig	538
A Csing-dinasztia mongóliai gazdaságpolitikája a 19. század második felében	540
A mongóliai orosz kereskedelem	541
A mandzsu uralom és Mongólia gazdasági rendszere	543
A mandzsu uralom és az egyéni arat-gazdaság	544
Az állattenyésztés technikája	546
Oroszország és Mongólia	547
Korea
A társadalmi eszmék fejlődése a 18. század végén és a 19. század elején	550
Hon Gjon Ne lázadása (1811)	552
Korea a 19. száazd harmincas-hatvanas éveiben	553
Tevongun uralkodása	556
Japán
A városi szegények antifeudális akciói	560
A Tokugavák Japánja, kapcsolatai a külföldi hatalmakkal a 18. század végén és a 19. század elején	561
Az áru-pénzviszonyok fejlődése; a Tokugava-uralmat pusztulásra ítéli a történelem	563
A Tokugava-ellenzék megerősödése	566
A Tokugava-uralom politikai válsága	567
A külföldi beavatkozás és Japán erőszakos bekapcsolása a világ áruforgalmába	568
Perry expedíciója	569
Putyatyin expedíciója	570
Japán "megnyitása" és ennek következményei	571
Az egyenlőtlen szerződések és a belső küzdelem	573
Kísérletek a feudális ellenzékkel való megegyezésre	575
Idegenellenes megmozdulások, a hatalmak 1862-1864. évi intervenciója	576
A feudális urak egy része és a burzsoázia blokkot alakít a Tokugavák ellen	578
Az 1868. évi forradalom	581
Az új kormány politikája és osztályirányzata	582
A parasztság antifeudális harca (1866-1870)	583