A kegyelemről és a szabad elhatározásról

Tartalom

Bevezetés 5
A fordításról 31
Válogatott bibliográfia 34
Szent Bernát életének és korának néhány eseménye 37
A két mű szerkezeti vázlata 43
I. A kegyelemről és a szabad elhatározásról
Prologus 45
Más az akaratbéli egyetértés és a természetes
Késztetés 50
Az akaratlagos egyetértés meghatározása 50
A érzék meghatározása 52
A természetes késztetés meghatározása 52
Az egyetértés meghatározása 53
Az akarat meghatározása 53
Saját akaratának egyetértése nélkül az ésszel bíró teremtmény nem válhat sem igazzá, sem
gonosszá 54
Az akarat csak másik akarattá változhat 57
A bűntől való szabadságról 58
A nyomorúságtól való szabadságról 59
A kényszertől való szabadságról 59
A háromféle szabadságról 60
Azt mondja, hogy három szabadság van: az első a természeté, a második a kegyelemé, a
harmadik az életé, illetve a dicsőségé 60
A Megváltó mind a három szabadsággal rendelkezett 64
A kényszertől való szabadság megvan az ésszel bíró teremtményben, legyen az akár
jó, akár rossz 65
Mi az ítélkezés, a megfontolás és a tetszés? 68
A testi élvezet sincs nyomorúság nélkül 74
Levonja a következtetést 75
Akik felemelkednek a szemlélődésre, a tetszés szabadságát élvezik 75
Az igazak nem kis mértékben élvezik a megfontolás szabadságát 77
Az elhatározás szabadságáról 77
Különbséget tesz szabad, rossz és jó akarat közt 81
A jó akarat tökéletességéről: háromféle jó van benne 83
Vajon Adám a Paradicsomban rendelkezett ezzel hármas szabadsággal? 86
Mind a két szabadságnak két fokozata van 86
Jóllehet az ember nem képes arra, hogy ne vétkezzen, mégsem vesztette el a szabad
elhatározást 87
Feltárja, hogy a tárgyalt három szabadságban a Teremtő képmása és hasonlatossága foglaltatik benne 92
A szabad elhatározást hasonlónak nevezi az örökkévalósághoz 97
Szépen megkülönbözteti az ésszel bíró teremtmények fokozatait 97
A szabad megfontolást és a szabad tetszést a hasonlóságnak, míg a szabad elhatározást Isten 99
képmásának tulajdonítja 100
A rossz akarat a kínok közt is kitart, nem akarván a büntetést; ez igazságos dolog 101
Sem Isten, sem az ördög nincs híján a szabad elhatározásnak 110
Isten senkit sem ítél méltónak az üdvösségre, csak azt, akiről úgy találja: maga is akarja azt 111
A panaszkodó Apostol mondása, hogy fogolyként a bűn törvénye viszi magával 113
Vétkesnek mondja Péter akaratát, amely arra irányult, hogy inkább hazudjon, mint
hogy meghaljon 116
Azt mondja, hogy Péter nem volt kényszerítve, hanem egyetértett tulajdon akaratával: azzal, amelyikkel félt a haláltól 118
A szabad akarattal szembeni kettős - passzív és aktív - kényszerről 119
A szabad elhatározás a test és a szellem között helyezkedik el 120
Isten felosztotta ajándékait: érdemekre és jutalmakra 123
Isten tevékenységének három fajtája: az első 'által de nélkül', a második 'annak ellenére',
a harmadik 'vele együtt' 125
Mit érdemelnek az egyes teremtmények? 126
A jó gondolkodás Istentől van, de nem nélkülünk; ugyanígy az egyetértés és a tevékenység is 128
Jó akarat nélkül sem az egyetértést, sem a művet nem viszi végbe 129
Isten háromféle munkálkodásáról, amelyek közül az első a teremtés, a második az újjáformálás, a harmadik a beteljesítés 131
Aki önmagát igazítja meg, Isten igazságosságáról nem vesz tudomást 133
A szándékról, az érzésről és az emlékezetről 135
Az a koszorú, amit Pál vár, Isten, és nem Pál igazságosságának koszorúja 137
II. Hogyan szeressük Istent?
Prologus 139
Mely érdeme miatt kell Istent szeretni? 142
Honnét származnak a gránátalmák? 152
Milyen mértékben kell Istent szeretni? 168
Nem jutalom nélkül szeretjük Istent 170
A szeretet első foka, amikor az ember önmagát saját maga miatt szereti 181
A szeretet második foka, amikor az ember Istent saját maga miatt szereti 185
A szeretet harmadik foka, amikor az ember Istent Isten miatt szereti 186
A szeretet negyedik foka, amikor az ember saját magát Isten miatt szereti 188
A feltámadás előtt nem is képesek rá 195
A következő levél prologusa 202
Levél Cartusia szent testvéreihez a szeretetről 203

Témakörök