A kegyelem teológiája

Tartalom

I. Bevezetés 15
1.1. Kegyelemtan a dogmatikában 15
1.2. A kegyelem előzetes fogalma 16
1.2.1. A „kegyelemszerű" megtapasztalása az emberi létezésben 17
1.2.1.1. A hatalmat gyakorló megkegyelmező aktusa 17
1.2.1.2. A szép tapasztalata 17
1.2.1.3. A „konveniencia" tapasztalatok 17
1.2.1.4. A személyes kapcsolatok, a találkozás kegy elemszerű mozzanatai 18
1.3. A kegyelemről szóló beszéd lehetősége
a mai tapasztalati horizonton 19
1.3.1. Abszolút autonómiára törekvés és az önigazolás kényszere 19
1.3.2. Teljesítménykényszer és a mások előtti önigazolás 20
1.3.3. A megtisztulás és a megújulás nehézségei 20
1.3.4. A szabadság öncélúsága és meghatározatlansága 21
1.3.5. A szabadság apóriája és feloldásának lehetőségi feltétele 21
II. A kegyelemtan bibliai alapjai 25
1. Az Ószövetség tanúsága Isten kegyelméről 25
1.1. Az Ószövetség szóhasználata L 25
1.2. Isten nagy tettei 28
1.2.1. A teremtés 28
1.2.2. Az áldás 29
1.2.3. A kiválasztás 29
1.2.4. A szövetségkötések 30
1.2.5. A törvény 30
1.2.6. ítélet és irgalom 31
1.2.7. Nagyszerű ígéretek 32
1.3. Összefoglalás 33
2. Az Újszövetség tanúsága a kegyelemről 34
2.1. Isten kegyelme a szinoptikus evangéliumok tanúságtételében 34
2.1.1. Isten uralmának valósulása mint a kegyelem eseménye 34
2.1.2. Jézus magatartása a bűnnel és a bűnös emberrel szemben 35
2.1.3. Jézus viszonya a farizeusokhoz: a kegyelem és a gőgös szív 36
2.2. A kegyelem valósága Szent János írásaiban 37
2.2.1. A kegyelem mint élet 37
2.2.2. A kegyelem: részesedés a Szentháromság életében 39
2.2.3. A Szentháromság életében való részesedés megvalósulásának útja... 39
2.3. Szent Pál apostol Isten kegyelméről szóló „evangéliuma" 40
2.3.1. Pál apostol beszédmódja a kegyelemről 40
2.3.2. A krisztológiai szempont 41
2.3.3. Az egzisztenciális szempont 41
2.3.4. Az ekkléziológiai szempont 43
2.3.5. A Rómaiakhoz írt levél kegyelemtana 44
2.3.5.1. Isten igazsága, igazságossága 44
2.3.5.2. Ádám és Krisztus, a bűn elhatalmasodása és a kegyelem túláradása .. 47
2.3.5.3. A törvény és a bűn 48
2.3.5.4. A bűn uralma alatt álló ember helyzete 49
2.3.5.5. A hitbeli megigazultság kegyelmi ajándékai 50
2.4. Deutero-páli levelek 52
2.5. A Péter-levelek 53
2.6. Jakab levele 54
3. Kiválasztás, előrerendelés, elvetés és Isten egyetemes üdvözítő akarata 55
3.1. A kiválasztás 55
3.2. Az előrerendelés 58
3.3. Az elvetés 62
III. Teológia- és dogmatörténeti kibontakozás 65
1. A kegyelem megközelítése a keleti tradícióban 65
1.1. A 2-3. század kegyelemtani reflexiójának szellemi környezete 65
1.2. Az apostoli atyák és apologéták tanúsága 66
1.3. A keleti kegyelemértelmezés kontextusa 68
1.3.1. Isten transzcendenciája - az ember átistenítése 68
1.3.2. A kegyelem a Szentháromság üdvözítő cselekvése - az ember átistenítése 69
1.3.3. Az isteni kegyelem és az emberi szabadság együttműködése 71
1.4. Antignosztikus kegyelemértelmezés Szent Iréneusznál 71
1.5. Origenész kegyelemértelmezése 73
1.6. Összefoglalás 74
2. A kegyelem megközelítése a nyugati tradícióban 74
2.1. Tertullianus: a kegyelem és a természet megkülönböztetése 74
2.2. Pelágiusz: a kegyelem redukciója 76
2.2.1. Pelágiusz tanításának szellemtörténeti háttere 76
2.2.2. A kegyelem különböző fajtái 77
2.2.3. Összefoglalás 79
2.3. Szent Ágoston kegyelemtana 80
2.3.1. Tapasztalati, antropológiai és biblikus háttér 80
2.3.2. Az eredeti állapot 83
2.3.3. Az első bűn és következményei 85
2.3.4. Apeccatum originale tanításának kidolgozása a Pelágiusszal folytatott vitában 86
2.3.5. A kegyelem feltétlen szükségessége, ingyenessége 89
2.3.6. A kegyelem: a Szentháromság bennünk lakása 90
2.3.7. A keresztség: az áteredő bűn eltörlése 90
2.3.8. A kezdet, az előrehaladás és a beteljesedés 91
2.3.9. Megigazulás, hit és cselekedetek 91
2.3.10. A legyőzhetetlen kegyelem 93
2.3.11. Az előretudás és az előrerendelés fogalma 93
2.3.12. Az előrerendelés részlegessége 95
2.3.13. Az elvetés 96
2.3.14. Az előrerendelés ágostoni értelmezésének problematikája 96
3. A magisztérium első tanbeli döntései a kegyelemtani vitákban 97
3.1. A Karthágói szinódus 97
3.1.1. Előzmények 97
3.1.2. A Karthágói szinódus tanítása 99
3.2. Az Orange-i szinódus 101
3.2.1. Előzmények: az ún. szemipelagianizmus 101
3.2.2. Az Orange-i szinódus tanítása 102
3.3. Összefoglalás 104
4. Kegy elemtan a középkorban 105
4.1. Aquinói Szent Tamás kegyelemtana 105
4.1.1. Bevezető megjegyzések 105
4.1.2. Kontextus 106
4.1.3. A kegyelem szükségessége 107
4.1.4. Természet és kegyelem viszonya 108
4.1.5. A kegyelem lényege 109
4.1.6. A kegyelem felosztása 110
4.1.7. A kegyelem oka 111
4.1.8. A bűnös megigazulása 113
4.1.9. Az érdem 114
4.2. Duns Scotus 115
4.2.1. A kegyelem mint isteni és teremtményi szeretet 115
4.2.2. Az isteni elfogadás és szuverén hatalom 116
4.2.3. Hatástörténet, következmények 117
5. A reformáció kegy elemtana 118
5.1. Luther megigazulás- és kegy elemtana 118
5.1.1. Luther kegyelemfelfogása a „fordulat" előtt 118
5.1.2. Luther reformációs kegyelemtana 119
5.1.3. Megigazulás egyedül a kegyelemből 119
5.1.3.1. Az emberi természet teljes megromlottsága - a szolgaságra jutott akarat 121
5.1.3.2. Isten egyedüli cselekvése, a predesztináció 122
5.1.3.3. Lelki kísértés - üdvbizonyosság Krisztusban 122
5.2. Kálvin megigazulás- és kegyelemfelfogása 123
5.2.1. A kegyelem mint Krisztussal való közösség 123
5.2.2. A kegyelem mint a Szentlélek munkája 124
5.2.3. A szerető Isten kegyelme 125
5.2.4. A megigazult ember megszentelődése 125
6. A Trentói zsinat dekrétuma a megigazulásról 126
6.1. Előzetes hermeneutikai megjegyzések 126
6.2. A zsinat határozata az áteredő bűnről 128
6.3. A kegyelem szükségessége, szolgaság és szabadság 131
6.4. Megigazulás 132
6.5. Előkészülés a megigazulásra 133
6.6. A hit szerepe a megigazulásban 133
6.7. Az üdvbizonyosság 135
6.8. Az új ember 136
6.9. Az érdemek 136
7. A Tridentinum utáni korszak kegy elemfelfogása 138
7.1. Általános jellemzés 138
7.2. A szuárezianizmus vagy molinizmus 140
7.3. A molinista-tomista (baneziánus) vita 142
7.4. Heterodox ágostonos kegyelemteológia 144
7.4.1. A bajanizmus 144
7.4.2. Bajus kegyelemtanának rendszerezése és megalapozás Janseniusnál 146
7.5. Tanítóhivatali megnyilatkozások 148
7.5.1. A heterodox augusztinianizmus elítélése 148
7.5.2. Állásfoglalás a segítő kegyelemről folytatott vitákban 149
8. Megújulási kísérletek a 19. századi katolikus kegy elemtanban .. 150
8.1. Előzmények 150
8.2. Az újskolasztika 150
8.3. A tübingeni iskola 151
8.4. A magisztérium állásfoglalásai 152
9. Kegyelemértelmezések a 20. századi katolikus teológiában 153
9.1. Henri de Lubac: az ember természetfeletti finalizációja 153
9.2. Kari Rahner kegy elemfelfogása 154
9.2.1. A természet és a kegyelem viszonya 154
9.2.2. A kegyelem lényege: az isteni önközlés 157
9.3. Hans Urs von Balthasar kegyelemértelmezése 158
9.3.1. A természet és a természetfeletti viszonya 158
9.3.2. Trinitárius és drámai kegyelemértelmezés 159
10. Evangélikus-római katolikus Közös Nyilatkozat a megigazulás tanításáról 160
10.1. A dokumentum jelentősége 160
10.2. A Közös Nyilatkozat megszületésének előfeltételei 163
IV. Rendszerező reflexió 165
1. Bevezetés 165
1.1. A kegyelem fogalma 165
1.2. A rendszerező reflexió súlypontjai, felépítése 167
2. A természet és a természetfeletti (kegyelem) viszonya 168
2.1. Történeti előzmények 168
2.2. Az ember természetfeletti hivatása Krisztusban 171
3. Isten egyetemes üdvözítő akarata 173
3.1. Alapfogalmak 173
3.2. A bűnös ember üdvözülésének lehetősége 175
3.3. A nem hívő ember üdvösségre jutása 176
3.3.1. A Szentírás és a Tanítóhivatal megnyilatkozásai 176
3.3.2. Teológiai modellek 179
3.4. A keresztség nélkül meghalt gyermek üdvözülésének kérdése 184
4. Az előrerendelés és az elvetés 185
4.1. Az előrerendelés 185
4.2. Az elvetés 186
4.3. Vitatott teológiai nézetek a predesztináció és a reprobáció indítékáról 188
4.4. Az előrerendelés kérdésének újabb megközelítései 190
4.4.1. A predesztinációs elméletek értékelése a Szentírás fényében 190
4.4.2. A predesztináció teológiai újraértelmezései 193
5. Isten és ember találkozásának titka: kegyelem és szabadság 196
5.1. A választásra redukált szabadságfogalom korlátai 196
5.2. A választási szabadság fogalmának filozófiai korrekciói 198
5.3. Egy átfogóbb szabadságfogalom teológiai vázlatai 200
5.3.1. A minőségi szabadság fogalma 200
5.3.2. A szabadság teológiai-trinitárius megközelítése 201
5.3.3. Az isteni kegyelem mint az emberi szabadság beteljesítője 204
6. Az eredeti és az áteredő bűn 206
6.1. A bűn miatt elidegenedett ember 206
6.2. Az önmagában meghasonlott ember 208
6.2.1. A halál 208
6.2.2. Rosszra való hajlam 211
6.2.3. A bűn uralmának tapasztalata 214
6.3. Az ember elidegenedett állapotának oka
a Szentírás tanítása szerint 215
6.3.1. A bűn eredete és egyetemessége az ószövetségi írásokban 215
6.3.2. A bűn egyetemessége és eredete az újszövetségi tanúságtétel szerint 217
6.4. Változások az eredeti és az áteredő bűn értelmezésében 220
6.5. Az eredeti bűn értelmezése 223
6.5.1. A bűn és az eredeti bűn mibenléte 223
6.5.2. Az eredeti bűn következményei 226
6.6. Az áteredő bűn értelmezése a katolikus teológiában 228
6.6.1. Az új skolasztikus megközelítés 229
6.6.2. Az áteredő bűn az evolúciós teremtésfelfogás látószögében 232
6.6.3. Az ember társadalmiságára épülő értelmezés 233
6.6.4. Az áteredő bűn kombinált magyarázata:
az utánzás- és a fejlődéselmélet összekapcsolása 236
6.6.5. Az áteredő bűn átfogó értelmezése 238
6.6.5.1. Az áteredő bűn ontikus szempontja 238
6.6.5.2. Az áteredő bűn történelmi és társadalmi jellege 239
6.6.5.3. Az áteredő bűn személyes jellege 240
6.6.5.4. Az áteredő bűn definíciója 241
6.6.6. Az áteredő bűn értelmezése krisztológiai távlatban 242
6.6.6.1. Minden ember egysége Krisztusban 242
6.6.6.2. Krisztus egyetlen közvetítői méltósága
és az emberek együttműködése az üdvösségben 243
7. Az eredeti igazság és szentség állapota 245
7.1. A teológiai értelmezés kérdései 245
7.2. Az eredeti állapot és az evolúció 246
7.3. A kezdet kegyelme 248
7.4. Az ember eredeti épsége 249
7.4.1. A halhatatlanság értelmezése 250
7.4.2. A konkupiszcenciától való mentesség 251
8. A kegyelem mint a bűnök megbocsátása - a megigazulás 253
8.1. Az egyetlen krisztusi üdvrend 253
8.2. A megigazulás: Isten cselekvése az emberben 254
8.3. Küzdelem a bűnnel és kitartás a kegyelemben - Az „egyszerre igaz és bűnös" katolikus jelentése 257
9. Az istengyermekség kegyelme 259
9.1. Részesedés Jézus fiúságában a Szentlélek által 259
9.2. Jézus Lelkének közlése 263
9.3. Közösség az Atyával a Fiú által a Szentlélekben 264
9.4. A személyes lét és a testvéri közösség kiteljesedése 265
9.5. Újjáteremtés, megszentelés és átistenítés 266
10. Az aktuális kegyelem 268
10.1. Fogalma, fajtái 268
10.2. A külső és a belső kegyelem kapcsolata 270
10.3. A karizmák 274
10.4. Növekedés a kegyelemben és az érdemben 276
11. A kegyelem tapasztalata 278
11.1. A tapasztalat fogalma 278
11.2. A vallási és transzcendentális tapasztalat
mint a kegyelem megtapasztalásának hordozója 279
11.3. A hitbeli tapasztalat a keresztény életben 281
Irodalom 285

Témakörök