A kecskeméti Református Gróf Tisza István reálgimnázium értesítője az 1933.-34. iskolai évről

Előszó

Részlet:

Iskolánk múltja.
1. Az iskola rövid története. Kecskemét város levéltárában a város számadási jegyzőkönyvében található a következő feljegyzés az 1599-ik évről: „Az Mestört György Deákot fogattuk meg várasul sz. Dömötör nap után való Csütörtökön..." Ez adat szerint akkor már szervezett iskolája volt eklézsiánknak, amelyhez akkor a város lakosságának nagyobb része tartozott. E körülmény magyarázza meg, hogy 1599-ben Búzás Mihály lelkész „ab tumultus bellicos" a török- és németdúlásoktól zaklatott Tolnáról híveinek és a virágzó főiskolának egy részével menekülve Kecskemétet találta alkalmasnak megtelepedésre. Bizonyos, hogy az 1563-ik év után, mikor is az egyház levéltárában őrzött egyezség-levél szerint „az pápista Körösztyénök egygyesöttek a Luther Körösztyénökkel az Város képiben" és a két egyház hivatalosan ketté vált, az új egyház a közös templom helyett fatemplomot épített, a reformáció elveihez híven iskoláját is megszervezte. Ez iskolában 1597-ben Veresmarti Mihály is tanított. Hamarosan anynyira fejlődött, hogy a menekülő tolnai gimnázium is beleilleszkedett deákjaival. Az alapítás évéül tehát elfogadhatjuk az 1564-ik évet. Az iskolafokozatát illetőleg valószínűleg megfelelt az akkori középfokú 6-7 osztályú iskolának melyben, mint a pápai gimnáziumban s általában a protestáns iskolákban, Trotzendorf Bálint rendszere szerint latint, görögöt, retorikát, dialektikát, poétikát, logikát, számtant, földrajzot tanítottak. Egyik városi számadási jegyzőkönyv, mely az 1654-ik évről való, énekes diákokról tartalmaz feljegyzést: „az Énekes Deákoknak attunk den 76." Az iskola színvonalára jellemző az a körülmény is, hogy jeles készültségű, külföldi iskolákat megjárt tudós férfiakat alkalmazhatott tanerőkül, akiket tekintélyes gyülekezetek választottak el lelkészekül. Vissza