Előszó
Tisztelt Olvasó! Többször tapasztaltam Kecskemét ismertségét itthon, Magyarországon, de külföldön járva is, különösen a külföldi magyarok között. Először azt gondoltam, épületeink, termékeink adják...
Tovább
Előszó
Tisztelt Olvasó! Többször tapasztaltam Kecskemét ismertségét itthon, Magyarországon, de külföldön járva is, különösen a külföldi magyarok között. Először azt gondoltam, épületeink, termékeink adják az alapját ennek az ismertségnek. Később azonban rájöttem, hogy iskoláink, az itt végzettek viszik messze földre városunk hírét.
Nem is lehet ezen csodálkozni, ha belegondolunk, hogy 1564 a kecskeméti református iskola alapításának éve. Több mint 450 év telt el, majd félezer tanév pergett le azóta. Persze, az alapítás idején még az írás, olvasás oktatása állt a középpontban.
Ám gyorsan ment a továbblépés. Különösen, amikor 1599-ben az akkoriban nagyon híres tolnai református iskola menekülni kényszerült. Kecskemétre jött a diákság nagy része Búzás Mihály lelkész és az ottani tanítók, tanárok vezetésével. Itt telepedtek le véglegesen. Átköltözésük emlékét a Tolnai és a Búzás Mihály utca neve napjainkban is őrzi. Ettől kezdve, az 1600-as évek fordulójától már nem csak az írás és olvasás, hanem a prédikátor (lelkész) képzés is megindult a kálvinista hitben lévők számára. A 19. század folyamán a korábbinál is gyorsabb fejlődésnek indult a bölcsész- és jogászképzés területén a kecskeméti református felsőoktatás. Pest-Buda közelsége, elszívó hatása nyomon követhető, mégis, ebben az időszakban született meg - és maradt fenn egészen az 1948-as államosításig - a Jogakadémia. Büszkék lehetünk arra is, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem a Kecskeméten 1855-ig működő Református Teológiában látja, vallja elődjét.
A Duna-Tisza közi homokon, a Kecskemét környéki pusztákon az elmúlt évszázadokban nem csupán a szőlő és gyümölcs gyökeredzett - a tudományok is. A most kezünkbe kerülő, gazdagon illusztrált kötet tanulmányaiban nyomon követhetjük a parasztpolgári réteg törekvését a tudás, a kultúra fejlesztésére. Igaz, hogy a város lakói egyszerű házakban éltek, de az iskoláknak, a kultúrának valódi palotákat építettek, amint azt egyik beszédében Kada Elek polgármester megfogalmazta.
Vissza