A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet és természetvédelmi problémái

Szerző

Szerkesztő

Miskolc

'Barati Sándor: A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet és természetvédelmi problémái ' összes példány

Kiadó:	Kelet és Közép Európai Biodiverzitás Munkacsoport
Kiadás helye:	Miskolc
Kiadás éve:	2002
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	108 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-202-381-1
Megjegyzés:	Színes fotókkal illusztrálva. Megjelent 500 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ha valaki egy művelés alatti kavicsbányát lát, melynek már vízfelülete is van, vagy a terület éppen a humuszlehordás fázisában van, valljuk be őszintén, a szemlélőnek nincs valami szemet gyönyörködtető látványban része. Évekkel, esetleg hónapokkal később elvonul a termelő gépezet, ott marad a rendezetlen bányatelek, és mint valami nem várt gyermek: a tó. Vize tiszta, ivóvíztisztaságú, élet alig van benne és elindul azon az úton, amely természetes körülmények között minden tavat jellemez a Földön: benépesül - feltöltődik - és elpusztul; átadva helyét más élőhelyeknek. Természetes viszonyok között ez a folyamat hosszabb rövidebb-ideig tart, és rendkívül sok tényező befolyásolja, a tó alakjától kezdve a vízmélységig stb. Ez a folyamat azonban nem tud zavartalanul lejátszódni. Az oka az ember, és a visszamaradt tavak kezelése, amely tapasztalataink szerint csak a legritkább esetben történik tervezetten, a tó sajátosságait és a kialakult élőhely adottságait figyelembe véve. A tavakból horgásztó lesz, környezete az időszakos turisták dömpingjének szemetétől büdös, vagy kisebb öbleit egyszerűen szemétlerakónak használják. Ha nagy a tó hosszabb ideig bírja, de mégsem a végtelenségig.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország kavicsbányatavakban leggazdagabb területi közé tartozik. A 2000. évben, megyénken áthaladó autópályaépítés nyomán, gomba mód szaporodtak a kisebb-nagyobb bányatelkek és a bányatavak. A korábbi évtizedek tapasztalatai alapján talán jogos a félelmünk: hogy mi lesz a sorsa a visszamaradó vizeknek, a létrejött vizes élőhelyeknek, mivel a rekultiváció jelen gyakorlata nem megnyugtató, sem ökológiai, sem tájvédelmi szempontból.
A bányatavak pedig, megfelelő kezeléssel, táji szempontból esztétikus területekké, ökológiai szempontból diverz élőhelyekké alakíthatók, melyek egyaránt szolgálhatnák a kikapcsolódást és az itt helyben élő, meghúzódó, táplálkozó vagy csak éppen átvonuló élőlények életlehetőségeit. Vissza

Tartalom

1. A kavicsbányászat geológiai feltételei, különös tekintettel a környezet- és természetvédelmi kérdésekre
1.1. Bevezetés 1
1.2. A kavicsbányászat geológiai feltételei 3
1.3. A kavicsbányászat történeti áttekintése, a jelen és a jövő tendenciái 8
1.3.1. Történeti áttekintés 8
1.3.2. A jelen és a jövő bányászati tendenciái megyénkben 11
1.4. A kavicsbányászat jelenlegi módszerei 12
1.5. A kavicsbányászat hatása a felszín alatti vizekre 15
1.6. A jelenlegi rekultivációs követelmények és a gyakorlat 18
1.7. A kavicsbányászat során fellépő környezetvédelmi problémák 21
2. A kavicsbányatavak sajátos hidrobiológiája 31
2.1. Bevezetés 31
2.2. A kavicsbányatavak kialakulása 31
2.3. A létrejött tavak feltöltődési szukcessziója 32
2.4. A fiatal kavicsbányatavak medrének és élettájainak jellemzése 35
2.5. A fiatal kavicsbányatavak vízminősége 36
2.6. A kavicsbányatavakban kialakuló társulások, fajok ismertetése a feltöltődési
szukcesszió tükrében 40
2.6.1. Nagy felületű, nagy mélységű kavicsbányatavak 40
2.6.2. Sekély kavicsbányatavak 46
2.7. A kavicsbánytavak további sorsa 48
2.8. A kavicsbányatavak jelentősége, megőrzésük fontossága 50
3. A kavicsbányatavak ökológiai sajátosságai 51
3.1. A bányatavak kialakulása, szukcessziós folyamatai 52
3.2. A kavicsbányatavak jellemzői 53
3.3. A folyómedrek alakulása a Kárpát-medencében 54
3.4. A bányatavak élővilága 56
3.4.1. A bányatavak „szukcessziós nyomása" 56
3.4.2. A felgyorsult szukcesszió sajátosságai 56
3.4.3. Kolonizáció 57
3.5. A bányatavak életterei 57
3.5.1. A nyílt víztér (pelagiális régió) 57
3.5.2. A parti öv (litorális régió) 58
3.5.3. A tófenék (profundális régiói 60
3.6. Morfometria - a tavak alaktana 60
3.7. A bányatavak ökológiai sajátosságai 61
3.7.1. Az idő 63
3.7.2. Az anyag és energia áramoltatása 63
3.7.3. Az eutróf zóna 64
3.8. Új utakon - a szakterület gondjai 65
3.9. Egy konkrét példa: A váci Ligeti-tó vizsgálata és rehabilitációs javaslata 68
3.9.1. Az előzmények és a környezet vizsgálata 68
3.9.2. Az eredmények értékelése 72
3.10. Rehabilitáció 73
3.10.1. A Ligeti-tó ökológiai rendszerének működési alapjai 73
3.10.2. A bányatavak vízminőségét befolyásoló tényezők 73
3.10.2.1. A tórendszer vízmérlege 73
3.10.2.2. Vízhozam 74
3.10.2.3. Vízleadás 74
3.10.3. Az anyagcsere-folyamatokat befolyásoló rendszerek 74
3.10.3.1. A tavak energiarendszere 75
3.10.3.2. A vízmozgások 76
3.10.3.3. A víztér ökológiai folyamatai 77
3.10.4. Rekultiváció - jogi és gazdasági háttér 80
4. A kavicsbányatavak mint élőhelyek 84
4.1. A bányatelek helye 85
4.2. A növényzet megtelepedése 86
4.3. A gerincesek 87
5. A kavicsbányatavak vízkezelési problémái 95
5.1. Bevezetés 95
5.2. A kavicsbányatavakat érintő törvényi szabályozások 96
5.3. A kavicsbányatavak ökológiai szemléletű vízkezelése 99
5.3.1. Az új bányatavak 99
5.3.2. A régi bányatavak 101
5.3.3. A növényevő, idegenhonos halak hatása a bányatavak táplálékhálózatára 102
5.4. A bányatavak halászati hasznosítása 102
5.5. A bányatavak halgazdálkodási, horgászati értékelése 103
5.6. A kavicsbányatavak ökológiai szempontú halasítása 105

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem