A katolikus autonómia-mozgalom 1848-1871

Tartalom

Tartalom 3
Rövidítések 8
Bevezető rész.
Első fejezet. Kútfők és irodalom 11
Második fejezet. Az autonómia-eszme felvetődése 17
Az egyház jogi helyzetének megváltozása a miniszteriális
rendszerben 17. A püspöki kar tanácskozásai 18. Az autonómia eszméjének felvetődése 18. Első kifejezése 19. Törekvések a főkegyúri jog gyakorlatának a kormánytól való
függetlenítésére 20. - Második változás : A vallásegyenlőségi törvény 21. Háttere Kossuth visszaemlékezéseinek tükrében 22. A törvényjavaslat vitája 23. Következményei 24. -
Az autonómia követelése és elutasítása : a petíció 25. Mellőzése és a történeti igazság 26. Egykorú vélemények a kudarc
okairól 26. A magyar katolicizmus akcióképtelensége 27.
Elkésett szervezkedés: zsinatok sürgetése 29. Liberális
magatartás a mozgalommal szemben 30. Kossuth álláspontja az autonómia ügyében 31. A kudarc szükségképisége 32.
Harmadik fejezet. A mozgalom első hullámzása ......... 33
A megindulás : A kudarc buzdító hatása 33. A pozsonyi értekezlet 34. Jelentősége és a hívek erősebb bevonása 34. A pécsi
körlevél elindítja a mozgalmat 35. Zsinatok követelése 36.
Tervek az autonómia körül: Danielik javaslata 37. A mozgalom terjedése 38. A 48-as autonómia-eszme vizsgálata 38.
- A mozgalom eredménytelenségének okai. Az előfeltételek
hiánya : 1. Az államhatalom és az egyház viszonyában 39.
2. Az egyházban : a forradalmi idők és a papság 41. Reformkövetelések 43. - A 49-es «forradalmi papság» autonómiai
törekvései 44. Horváth Mihály felfogása: autonómia és
egyházreform 44. Függetlenségi és demokratikus törekvések 45. A tervezett «egyházi közgyűlés» |6. Horváth Mihály
elgondolásának jelentősége 47.
Első rész.
Negyedik fejezet. Eötvös József báró kezdeményezése 49
A mozgalom szünetelése az abszolutizmus korában 49. A kérdés
időszerűvé válik 1867-ben 50. Sürgető hangok 50. Ellenséges
radikális álláspont 51. - Eötvös kezdeményezésének gyökerei : Állambölcseleti rendszere ; központosítás és önkormányzat 53. Az egyház szabadságának szerepe e rendszerben 56.
- A vallás síkján mozgó megfontolások. Kiindulás az állam
oldaláról: a vallás, mint az állam támasza 56. A vallás oldaláról : a kereszténység a szabadság vallása 57. Eötvös érzelmi
vallásossága; a katolicizmushoz való viszonya 58. Eszmei
találkozás a francia liberális-katolikusokkal 59. Kapcsolatuk
tisztázása 60. - Közelebbi és távolabbi célkitűzések 61.
A magyar katolicizmus megújítása 61. Az egyházreform
kérdése 62. Politikai és kulturális szempontok 63. Eötvös
újra megindítja a mozgalmat 65.
Ötödik fejezet. Az egyház, a közvélemény - és az
autonómia kezdeményezése 68
A legújabbkori egyetemes egyházi fejlődés. Centralizmus: a
Syllabus 68. - Az ortodox-katolikus irány hazánkban;
Palásthy Pál 70. Állásfoglalása Eötvössel és kezdeményezésével szemben 71. Simor válasza Eötvösnek 73. Autonómiaeszméjük különbözése 74. Egyházi igények Körmöczy megvilágításában 75. A konkordátum és a püspöki kar 78. -
A püspöki kar tárgyalásai az autonómia ügyében. Tervezet
készítése; érintkezés Eötvössel 79. Püspöki aggályok 80.
Simor megnyugtatja püspöktársait 81. Haynald a veszélyek
elhárításáról és a korszellemről 82. Fenntartás és óvatosság
82. A kinevezések kérdése 83. - A közvélemény.Sürgetés 83.
A liberális-katolicizmus lapja : a «Független Lapok» 84. Programmja, iránya, álláspontja az autonómia ügyében 85.
Radikális felfogás : katolikus «emancipáció» és gyökeres
egyházreform 88. Az intranzigens irányzat gyöngülése :
Palásthy kényszerű visszavonulása 89. A passzív és simuló
egyházpolitika elítélése 90. Kasszandra-jóslata 91. A «Religio» mérsékeltebb iránya; Pollák János 92.
Hatodik fejezet. Az autonómia-eszme hármas változata 94
A fejlődés új szaka : sürgetés helyett kritika 94. Az erdélyi
státus-gyűlés. Kapcsolatai mozgalmunkkal 95. Lefolyása;
ellentétek és küzdelmek; Fogarassy a püspöki jogok védelmében 96. A kisebbség tiltakozása 99. A gyűlés eredménye :
szakadás és eszmetisztázás 101. Fogarassy a kisebbség laikoliberális törekvéseiről 102. Hazai hatások 103. - A "püspöki
munkálat" közlése 103. Ismertetése 104. Kritikája a közvélemény részéről. Ortodox-katolikus álláspont 105. Beható
liberális-katolikus kritika 106. Radikális kifogások és óhajok 109. - Az autonómia-eszme hármas változata 110.
Az egyházias, a liberális-katolikus és a radikális autonómiaeszme eltérései 111. E hármasság jelentősége 113.
Hetedik fejezet. A püspöki kar, Eötvös, Deák és az autonómia 114
Az autonómia sürgetése 114. Szervezkedés 116. Eötvös befolyására módosul a tervezet 118. Bírálata és kívánságai 119.
Szövetkezzék az egyház a kormány helyett a néppel 121.
Eötvös újabb javaslatai 122. - A püspöki kar tanácskozásai. Fogarassy erdélyi magatartásáról; aggályai a hívekkel
szemben 123. Haynald a cselekvés szükségességéről 124.
Simor megnyugtató szavai 125. A bécsi nuncius bizalmatlansága az autonómiával szemben 125. Haynald újabb bátorító
fellépése 126. Aggasztó hírek a "vegyes tanácskozmány"
küszöbén 126. A püspökök higgadt magatartása 127. Nyilatkozatuk ; a felelősség kérdése 128. Gyakorlati állásfoglalás 129. Súlyos aggályok 130. - A «vegyes tanácskozmány». A prímás megnyitója 131. Deák új irányt szab 132.
Radikális kísérlet: Perczel indítványa 133. - A közvélemény. Katolikus részen megelégedés 133. Egyházellenes
liberális és radikális hangok 135. Világos protestáns felismerés
136. - A «vegyes tanácskozmány» jelentősége : Új fordulat
138. Deák liberális érvelése 138. A püspöki kar kényszerhelyzete : a döntő irányítás átengedése 139. További veszélyes lehetőségek 140.
Nyolcadik fejezet. A liberális befolyás erősödése 141
Szervezkedés a sajtófronton : az «Autonómia» és a «Magyar
Állam» megindulása 142. - A hazai liberális-katolicizmus
eszmevilága 1869-ben. 1. Vallási téren : történeti fejlődés
145 ; külső és belső elhatárolás 146 ; a Rómához való viszony
148 ; reformtörekvések 149. - 2. Egyházpolitikai téren :
egyház és állam viszonyának alakulása 151 ; a válás 152 ; a
magyar katolikus egyház követelései és igényei ennek következtében 153. Szabad egyház és autonómia 153. Liberális
katolicizmus vagy katolikus liberalizmus? 154. - A választási szabályzat 154. Barkóczy sürgetése 154. A halogatás
politikai okai 155. A szabályzat fogadtatása a közvélemény
részéről: Az egyházi álláspont 158. Liberális-katolikus
kritika 160; mesterkedésük 162. A külső liberális közvélemény éles bírálata 163. Radikális vallomás 165. -
A választás előkészítése: Szervezkedés 166. Az országgyűlési képviselők beavatkozása 168. A választás elrendelése : A püspöki kar utasításai 169. A képviselők mozgalmának erősödése 170. Kiéleződnek az érzelmi ellentétek 171.
A liberális-katolikus sajtó forradalmiasodása 172. - A választások lefolyása : Részvétlenség és tiltakozás 176. A prímás válasza a képviselőknek 179. Akciójuk állandósítása;
a lapalapítás 180. Felfogásuk az autonómiáról 182.
Kilencedik fejezet. Az első erőpróba: az előkészítő kongresszus 185
Megindulása. A hercegprímás megnyitóbeszéde 185. Békés
hangulat; a gyűlés elnapolása 186. A «Szabad Egyház»
megindítása 187. Álláspontja az autonómia ügyében 187.
Liberális iránya 188. Az egyház és állam szétválasztásának megítélése mindkét oldalon 189. A választási szabályzat és bírálata 190. - A kongresszus vitája : Általános
vita 192. Kuti liberális ellenzékieskedése 193. Beszédének
háttere és hatása 193. Schlauch és Palásthy az ortodox-katolikus álláspont védelmében 195. A részletes vita 196.
Deák erélyes fellépése nyomán szabadelvű sikerek 196.
- A gyűlés mérlege a közvélemény tükrében 197. Eredmény : kompromisszum és balra tolódás 200.
Második rész.
Tizedik fejezet. Vatikánum és autonómia ........ 201
Új külső hatások alatt 201. A közvélemény érdeklődése és
egyházellenessége 202. - A vatikáni zsinat a hazai hatások
szempontjából. A különböző ideológiai irányok: Gallikanizmus és ultraliberalizmus 204. Ultramontanizmus és
neoultramontanizmus 205. Az inopportunista álláspont 207.
A küzdelem 208. A dogma megszavazása 209. Hazai hatások
211. Laiko-liberális elképzelések és kritikák 211. Az egyházi
állam elrablása : az «invázió» 213. - Vatikánum, invázió
és a hazai közvélemény : 1. Legnagyobb érdeklődés liberális-katolikus részen 214. Infallibilitás és autonómia 215 ; Hatala
tanítása 215 ; aggályok és bizakodás 217.Gát a centralizmus
ellen 218. A dogma és az invázió hatása 219. - 2. A közvélemény másik oldala: A «Religio» az ultramontán álláspont képviseletében; öröm és tiltakozás 222. A külső
liberális közvélemény zsinatellenessége ; megtorlások követelése 225. A dogma protestáns megítélése; várakozások;
ujjongás az invázió miatt 227. Radikális örömök és óhajok
229. - Választások részvétlenség közepette 231. A gyűlés
sürgetése 232. A püspökök akadályoztatása 232. Barkóczy
felszólítása; a képviselők fellépése 233. - A kongresszus előestéjén 234. Zavaros hangok a közvéleményben: Autonómia
a főpapok ellenére 235. Ki az igazi katolikus? 236. A kongresszus feladata a tévedhetetlenséggel kapcsolatban 236.
- Az autonómia-eszme hármas arculata a fejlődés e szakán 238. - Az autonómia esélyei a zsinat után: a prímás
ítélete 240. A püspöki kar nehéz helyzete Rómával szemben 241. A kormánnyal és a hazai közvéleménnyel szemben
243. A mozgalom Róma szemszögéből: ellentétes fejlődés
eszmei és egyházkormányzati vonatkozásban 244.
Tizenegyedik fejezet. A kongresszus........... 246
1. A közvélemény a kongresszus előestéjén: Aggodalmak
egyházi körökben 247. A liberális-katolikusok óvatossága
247. liberális kétkedés 248. Radikálisok reformtervei 250;
materialista szemléletük 253. Protestáns tiltakozás 254. -
A kongresszus megnyitása 255. A 27-es bizottság tárgyalásai:
irányelvek, hatáskör, személyi ügyek és egyházi vagyon 256.
Kedvezőtlen fogadtatás a külső közvélemény részéről
257. - A kodifikációs 9-es bizottság tárgyalásai 260.
A konzervatív és liberális álláspont ellentéte 261. Messzemenő biztosítékok 261. A vagyoni kérdés: Egyházi javadalmasok értekezlete 262 ; főpapi aggályok 263 ; áldozatvállalás és jövedelembevallás 264. A vagyoni kérdés függőben hagyása; a kritika pergőtüze 266. - A 27-es bizottság
általános vitája 267. A pápai szentesítés kérdése 267. Az
egyházi vagyon telekkönyvi átírásának kimondása ; a püspökök tiltakozása 269. A kisebbség kudarca a továbbiakban
269. - A szembenálló pártok és vezéreik : Haynald Lajos
és Bartal György 269. Döntés előtt 271.
2. A kongresszus vitája. Prímási megnyitó 272. Az általános
vita. 1. A kisebbségi felfogás képviselői: Bartal György 273 ;
Horváth Döme 275; Hatala Péter 277. Radikálisok:
Horánszky Nándor 278 ; Kállay Ödön 279. Papságellenes
hangok; az «unikum» 280. - 2. A többség vezérszónokai:
Haynald Lajos 281 ; Perger János 283 ; Sennyei Pál báró 285.
Bartal újabb felszólalása 288. A vita lezárása : szavazás 288.
A számarány vizsgálata 289. - A részletes vita 290. A tervezetek s a végső szöveg egybevetése az első püspöki tervezettel : nagy eltávolodás a kiindulástól 290. Alkudozás 294. A kisebbség tiltakozása 294. - A kongresszus mérlege a közvélemény tükrében : Ortodox-katolikus ítélet 295. A hivatalos lap megelégedettsége 297. Liberális-katolikusok bizalma az
uralkodóban és az országgyűlésben 298. A külső liberális
körök elutasító és ellenséges álláspontja 298. Radikális visszautasítás 300. - A mi mérlegünk : Lényeges eltolódás balra ;
az ellentétek kiéleződése ; liberális-katolikusok és radikálisok
együttfutása 303 ; az egyházellenes hangulat fokozódása
305. A kongresszus nagy tanulsága 305.
Tizenkettedik fejezet. Holtponton............ 306
Ghyczy Kálmán interpellációja és előzményei 306. A hivatalos egyházi álláspont Szilágyi Virgil röpiratában : a világi
hívek befolyása 309 ; a törvényellenesség vádja 310 ; a korona jogainak megsértése 311 ; a javadalmak adományozása
312 ; az egyházi vagyon és az alapok kérdése 313. - Az
interpelláció és a közvélemény. 1. liberális-katolikus felfogás : Hatala Ghyczy elfogultságáról; a kisebbségi javaslat ajánlása 316. - 2. A külső közvélemény. Liberális visszhang : Árnyalati különbség; Pauler megfenyegetése 317.
Politikai következményeket (Deák-Ghyczy fúzió) vár a
liberális és protestáns közvélemény 318. - A kongresszusi
munkálat felterjesztése 320. A felirat 321. Öröm katolikus részen 322. Liberális vélemény 323. A kérvény sorsa
323. Trefort nyilatkozata 324. A mozgalom holtpontra
jut 324. - Miért holtponton? 325. Kifejezett megállapodásra
nincs adat 325. Valószínű a hallgatólagos megegyezés 327.
Cui bono? Az illetékes tényezők álláspontja : 1. A kormány
327; 2. A király mint főkegyúr 328 ; 3. A püspöki kar 328.
4. A Szentszék 331. Egyikük számára sem kívánatos az
autonómia 334.
Függelék: Jegyzőkönyvek a magyar püspöki karnak az
autonómia ügyében folytatott 1867-68. évi tanácskozásairól .................... 335

Témakörök