A katholiczizmus ujjászületése Angolországban a XIX. században

Tartalom

ELSŐ KÖNYV.
1792-1832.
ELSŐ FEJEZET.
1. Nemzeti hithagyás 1548-ban. Hallgatag egyetértés. 2. A nemzet
magatartása. VIII. Henrik uralmának véres kora. Protestantismus
és vallásbölcselet. Az 1792-iki előítéletek. 3. Sussexi falvak. Előkelő
családok s az írek 3
MÁSODIK FEJEZET.
1. Az 1793-ban Londonba kivándorolt papok. Angol vendégszeretet.
2. A nemzetre gyakorolt hatásuk. A biblia, mint a hit mentővára.
3. Brit ellenállás. 4. Pitt és Irhon. Az ír-parlament lemondása. Az
Unio-törvény. 5. Grattan Henrik és a katholikus követelések.
6. O'Connell, Brougham, Canning. 7. Wellington minisztériuma
1828-ban. A Test-törvény eltörlésének javaslata. Pell Róbert. Wilson ezredes. 8. Lloyd püspök támogatja a katholikusok követeléseit.
A szavazás. 9. O'Connell a képviselőházban 8
HARMADIK FEJEZET.
1. Scott Walter. 2. Byron gyűlölete VIII. Henrik ellen. 3. Keble s a
Christian Year. 4. E költemények mélysége s varázsa. 5. A könyv
eredetisége. 6. A közvéleményre gyakorolt hatása. 7. Ezen közszellem megnyilatkozása 1830-ban. Katholikus-ellenes előítéletek.
8. Az ima természetfölötti ereje. 9. Spencer Ignácz 24
MÁSODIK KÖNYV,
1799-1832.
ELSŐ FEJEZET.
1. Spencer születése. Családi neveltetése. Nevelőnője. 2. Az etoni
kollégium. Annak erkölcsi állapota. 3. Angol erkölcsök. 4. Az
oktatás általános hibái. 5. Spencer György Blomfíeld vezetése alatt.
Ennek szerencsés következményei. 6. A családi élet. Házi papság s
a biblia olvasása. 7. A cambridge-i egyetem. Kollégiumok és fellowságok. 8. György előmenetele. 9. A papi előkészület hiánya.
A szünidő 39
MÁSODIK FEJEZET.
1. Spencer búskomorsága, olaszországi útja. Milano, Róma, Nápoly.
2. Bajorországi tapasztalatai. A párisi operában meghallgatja Don
Juant. 3. A szerpapság. 4. Fölszentelése. Hangulata. 5. Apostolkodása. Első nyugtalanságai. Blomfíeld. 6. Az áldozárság. Esküformák 7. Az anglikán papszentelések vizsgálata. Azok érvénytelensége. 8. Parker esete. Barlow esete. 9. A formula kérdése. 10. Az anglikánoknak az érvényesség mellett való kardoskodása. Wordsworth. Affre. Vajjon az összes anglikán püspökök meg vannak-e
keresztelve?11. Newman bíboros véleménye. 12. Vaughan bíboros
véleménye. 13. Az apostoli utódlás hiánya. Macaulay ellentmond
Gladstone-nek. 14. A tanegység hiánya 56
HARMADIK FEJEZET.
1. Spencer mint bringtoni plébános. Hirtelen elhatározása, hogy
nem házasodik meg. 2. Plébánosi működése. Első kételyei. Szent
Athanáz Credo-ja. Blomfield püspök levele. 3. A Credo zárószavai
és az 1871. évi cambridgeí bizottság 92
NEGYEDIK FEJEZET.
1. Spencer lord és fiának kételyei. 2. Az anglikán egyház első 24 czikke.
3. A 25-39. czikkek. 4. A megegyezés. A Prayer Book. 5. A Homiliák. Azok eredete s czélja. 6. Állandó kételyek. 7. Ismeretlen
világosság. 8. Lisle-Phillips közbelépése. 9. Spencer 1830. januárjában katholikus lesz 101
ÖTÖDIK FEJEZET.
1. Spencer a római angol szemináriumban. 2. Jámborsága. Buzgalmában Angolország megtérésére szervezendő imatársaságról gondolkodik. 3. Keresztes szent Pál és a passionisták. 4. Az önmegtagadás szellemének szükséges volta egy apostolban. Wiseman és papnövendékei. 5. Spencer mint pap. 6. Visszatér Angolországba.
Családja jól fogadja 121
HARMADIK KÖNYV.
1832-1845.
ELSŐ FEJEZET.
1. Newman és Froude. 1832-ben körutat tesznek a kontinensen. Jellemzésük. 2. Newman koraérettsége. 3. Szellemi fejlődése: Howkins és Whately. 4. Newman mint orieli tutor. 5. Mint a szent Mária-egyház plébánosa. Sikerei. 6. Froude történetíró és Gladstone által való jellemeztetése. 7. Barátjai. Froude Hurrel jellemrajza
Newmantól. 8: A tengeren 133
MÁSODIK FEJEZET.
I. Tengeri tájképek : Gibraltar, Sicilia. A Francisco födélzetén. 2. Rómában. Wisemannél. 3. Newman egyedül megy Siciliába. Betegsége. A világossághoz írt dicshimnusza. 4. Hazatérése. Keble ünnepélyes szónoklata a nemzeti hithagyásról. 5. Newman ünnepeltetése.
Az oxfordi mozgalom keletkezése. Rose, Palmer, Perceval. A liga
jellemzése. 6. Oxford leírása és kollégiumai. 7. Newman 1833-ban.
Froude Hurrel utolsó évei. 8. A püspöki kar hallgatása 146
HARMADIK FEJEZET.
1. Newman meghódítja Oxfordot. Az arianusok története. 2. Az
I. Értekezés. A szóbeli apostolság. A Record és a British critic.
3. Pusey csatlakozik a mozgalomhoz. A newmanismus. 4. Az
I-LXIX. Értekezések. 5. Wiseman éleslátása és közbelépése. Londoni konferencziái. 6. Newman kevésbbé kielégítő válasza. A vitatkozásban való magatartása. 7. A Dublin Review megalapítása. Programmja. Katholikus újságok, intézetek és templomok alapítása.
8. Newman követői. A LXX-LXXXIX. Értekezések 163
NEGYEDIK FEJEZET.
1. Newman derült kedélye. «Merjetek nagyot Krisztusért. 2. Beszédeinek jellemvonásai. 3. Az isteni sugalmazás. A tyanaei Apollo.
A csoda. 4. Beszédeinek közzététele. 5. Az egyház tanítói hivataláról szóló konferencziák. A romanismus birálata. 6. Via Media. Newman magatartása ellenfeleivel szemben. 7. Jelft dr.-hoz intézett
levele. 8. Fausset dr.-hoz írt levele. A megigazulásról szóló levelek 182
ÖTÖDIK FEJEZET.
1. Spencer Párisban. Imatársulata. Quélen érsek. A párisi papság.
2. A kenti herczegasszonynál és Viktória hercegnőnél. 3. A liga
terjedése. Wiseman levele. 4. Spencer erényei. 5. Az oscotti
kollégium elöljárójává való kineveztetése. 6. A királynő rendelete
a londoni egyetem alapítását illetőleg, mely a katholikus tanulók
előtt is nyitva állott 192
HATODIK FEJEZET.
1. Spencer Oxfordban. Newman költeménye az ima hatalmáról.
2. Newman kedvezőtlenül fogadja Spencert. Különös mentegetőző
levele. Rogershez intézett levele ugyanerről. 3. Az anglikánok
ellenmondanak Newmannek. 4. A Dublin Review folytonos czikkei.
Newman vádolása. 5. Spencer és Gladstone. 6. Wiseman mint püspök megérkezik Oscottba. Minden püspöktől imát kér. Girand
bíboros pásztorlevele 209
HETEDIK FEJEZET.
1. Máté atya és mértékletességi egyesülete. 2. Angolország csodálkozása. 3. Máté atya külseje és erényei. A londoni polgármester és Máté 1843-ban. 4. Mátétől Manning. 5. Wiseman az oscotti kollégium elnöke. 6. Új küldetése. 7. Newman első kételye. 8. A XC. Értekezés. 9. Ennek kettős czélja. 10. Az Értekezés ellenségei:
kollégiumok fejei. 11.Newman és az oxfordi püspök 226
NYOLCZADIK FEJEZET.
1. Newman és Pusey közti véleményeltérés. 2. Newman fölszólal a
jeruzsálemi püspökség alapítása ellen. 3. Newman aggodalmai.
4. Newman visszavonul Littlemore-ba és búcsút mond egyházának
1843-ban. 5. Pusey fölfüggesztése. 6. Szerzetesi élet Littlemore-ban:
Newman tanítványai. 7. A mult emlékeinek hatása Cobbettre és
Lockhartra. 8. A littlemore-i önmegtagadás. Lockhart aggodalmai.
9. Lockhart elutazása. Családja. Manning. 10. Newman lemond
plébániájáról. 11. Ward letétele. Veto a XC. Értekezés javára.
12. Tanulmány a keresztény tan fejlődéséről. 13. Newman 1845
okt. 9-én katholikussá lesz. 14. Meglátogatja Lockhart atyát 242
KILENCZEDIK FEJEZET.
1. Pusey Newman áttéréséről. 2. Keble Newman-nél. 3. Búcsúzik
barátjaitól. 4. Uj konvertiták. Faber atya kifejti tervét. 5. Oscott.
Spencer visszautasít egy püspökséget 267
NEGYEDIK KÖNYV.
1846-1868.
ELSŐ FEJEZET.
1. Pusey Newman folytatója. 2. Hitvallása. Elfogadja az átlényegülést. 3. A puseyismus Londonban. 4. Pusey női szerzetesrendeket alapít. 5. Miss Sellon katekizmusa. 6. A leeds-i templom s Ripon
püspöke. Wilberforce Sámuel, oxfordi püspök jóváhagyása. 7. Az
anglikánizmus elégedetlenkedése. 8. Pusey alkotásaival kudarczot vall 281
MÁSODIK FEJEZET.
1. Pusey a romanismus felé való közeledésről ír érsekének. 2. Az új
tractarianus iskola. 3. A XC. Értekezés új helybenhagyása. 4. A gyónás ajánlása. 5. Manning egyénisége. 6. A Hampden-ügy. 7. Gorham esete. 8. Manning fölszólal az ellen, hogy az állam beavatkozik az egyházi ügyekbe. 9. Manning Gladstone-nél 297
HARMADIK FEJEZET.
1. Spencer Ignácz atya név alatt passionista szerzetessé lesz. 2.1848-ban
fogadalmat tesz. 3. Mint aston-halli rektor és nagy kolduló. 4. Domonkos atya halála. 5. Az imabeli keresztes-hadjárat. 6. Új megtérések 309
NEGYEDIK FEJEZET.
1. Newman és nerei szent Fülöp. 2. Newman mint oratorianus és
áldozópap. 3. Az oratorianusok letelepednek Birmingham-ben és
Londonban. 4. A katholikus hierarchia visszaállítása 1850-ben.
Forrongás Angolországban. 5. Wiseman hidegvére és leleményessége. 6. Newman a binningham-i székesegyházban. 7. Manning
elhagyja az anglikánismust. 8. Oladstone és Albert herczeg 320
ÖTÖDIK FEJEZET.
1. Új egyházmegyék. 2. Az oscotti tartományi zsinat. 3. Katholikus
egyetem alapítása Dublin-ben. Newman 1854-ben ennek rektora
lett. 4. Megnyitó beszéde. 5. Newman hat év alatt mondott konferencziái. 6. Faber és a londoni oratorium. 7. Spencer Ignácz Russell Jánosnál. 8.Clarendon lordnál. 9. Palmerstonnál. 10. Spencer
keresztes hadjárata Rómában. Spencer és IX. Pius. 11. Spencer az osztrák udvarban. 12. Apostoli működését megtámadják. 13. Spencer alázatossága. 14. Fölkeresi nővérét, Lyttelton ladyt. 15. Spencer
mint előljáró és növendékei. 16. Hirtelen halála 333
HATODIK FEJEZET.
1. Gladstone és az ír államegyház megszüntetése 1866-ban. A keresztény egyházak egyesítésének terve. 2. Wiseman halála. Pusey Eirenicon-ja. 3. Manning és az unio. 4. Válasz Puseynek. 5. Egy
amerikai püspök válasza. 6. Newman válasza. 7. Pusey válaszol
Newman-nek. 8. A keleti egyház egyesítésének terve. 9. A megtérni
készülő lelkek. 10. Látogatásunk Newman-nél. 11. Pusey életének
végén. 12. Pusey halála 362
HETEDIK FEJEZET.
1. Newman és Manning missiója. 2. Dalgairns. Lockhart. Gallwey.
Christie. 3. Ullathorne. 4. Szent Károly szerzetesei. 5. Az anglikánok meddő bánata. 6. A valóságos jelenlét és a skót egyház. 7. Colenso püspök és a bibliai kritika. 8. Elítéltetése. 9. Colenso két
tanítványa. 10. Katholikus tanulmányok és értekezések. 11. Newman
Keble-nél. 12. Keble-kollégium 380
ÖTÖDIK KÖNYV.
1869-1896.
ELSŐ FEJEZET.
1. Newman befolyása. 2. A keresztény tan fejlődéséről szóló tanulmány. 3. Kiadja anglikánkori könyveit. 4. Az Apologia. 5. Egyéb iratai. 6. Egbaston-ban. 7. A vatikáni zsinat. 8. Newman Gladstone
ellen. Manning. 9. Newman látogatása Oxfordban. 10. Newman
bíboros lesz. 11. Kitüntetésének szerencsés következményei. 12. A katholikus, az anglikán és a politikus Angolország bemutatja neki hódolatát Londonban 13. Newman a Catholic Union évi közgyűlésén 403
MÁSODIK FEJEZET.
1. A ritualizmus. 2. Programmja és sikerei. 3. Wilberforce után
Mackonochie. 4. Tait érsek. 5. Erastianizmusa. 6. A londoni szent
Alban-templom. 7. A ritualizmus virágzása. 8. Mackonochie Arsban. 9. A ritualista sajtó. 10. A meghurczolt ritualisták. 11. A ritualisták, Tait és a parlament. 12. Penzance lord a vallásügyek legfőbb bírója. 13. Az ír egyház elszakadása. 14. Manning és Irhon. 15. Az anglikán egyház újjászervezése Irhonban 427
HARMADIK FEJEZET.
1. A ritualisták üldözése. 2. A bonni konferenczia. 3. A ritualisták
győzelme. 4. A hitélet hanyatlása. 5. Tait elkeseredése, a ritualistákkal szemben. 6. Az anglikán egyház hanyatlása. 7. Qloucester püspöke és a Róma felé váló közeledés. 8. Az 1878. évi pan-anglikán zsinat. 9. A Szemlék-ben folytatott veszekedések. 10. Az erastianizmus védelme a Nineteenth Century-ben. 11. Tait mint «a protestáns pápa». 12. Elkedvetlenedése és halála; Mackonochie fölfüggesztése. 13. A ritualizmus jövője Newman nézete szerint.
14. A coelibatus és Browne püspök 50 éves házassága. A ritualizmus győzelme 445
NEGYEDIK FEJEZET.
1. Newman és az irodalom. 2. Manning és működése. 3. A Szentlélek küldetése Manning szerint. 4. Manning iratai. 5. Manning a konferencziai termekben. 6. A vatikáni zsinaton. 7. Polgári kitüntetései és bíbornoki méltósága. 8. Társadalmi működése. 9. Mértékletességi társulatok. 10. Manning Mathew folytatója. Munkatársai.
11. Lockhart jellemzése. A kristálypalotai ünnepély 1874 augusztusában. 12. Manning beavatkozik az 1889. évi munkásmozgalomba. Halála 1892-ben. 13. The Eterual Priesthood czímű műve.
14. A katholikus egyház állapota Angolországban. 15. Skócziában.
Az oxfordi mozgalom Ausztráliában. 16. A katholikus egyház
állapota az angol összbirodalomban 464
ÖTÖDIK FEJEZET.
1. - Az anglikán püspökök titkos esküje. 2. 1877-ben három ritualista
püspök fölszenteltetése. 1200 pap fölszenteltetése. 3. Az anglikánizmus lecsendesülése. A biblia javítására kiküldött bizottságok.
4. King, lincolni püspök ritualizmusa 1890-ben. 5. Egy püspöki
ítélőszék ítélkezik fölötte s fölmenti őt. 6. A ritualizmus és a nép.
7. Az anglikán egyház helyzete a világon. 8. Tanának laxizmusa.
9. Állami jellegének megszüntetése és romlása. 10. A közönyösségnek, hitetlenségnek és agnosticismusnak terjedése. 11. Felekezetek és a hittani gyámoltalanság 483
HATODIK FEJEZET.
1. A Rómától való félelem. 2. A szegény katholikusok veszélye.
3. A Praeclara-encziklika.. 4. XIII. Leo pápának ad Anglos czímű
levele. 5. A felekezetek és a skót presbiteriánus egyház hallgatása.
6. Az anglikán egyház válasza. 7. Anyagi nehézségek. Az államhoz
való szükségképeni csatlakozás. Czélszerű eszközök e ragaszkodás kivívására. A tömeges megtérés chimaera vagy hazugság.
8. A Church Unió és Halifax lord, mint a ritualista fractio, szószólója. 9. Kanterburyi szent Ágoston 13. százados évfordulójának közeledése. 10. Belső akadályok, melyek ellene állanak a Rómával
való egyesülésnek. 11. A katholicismus sikere egy angol hírlapíró
által ecsetelve. Vaugham bíboros reményei. 12. Az angol katholikusok jelen kötelessége 497

Témakörök