1.062.380

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A katechézis kommunikációs problémái

Theologiai doktori értekezés

Szerző
Budapest
Kiadó: Kálvin János Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 249 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-300-646-5
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Szentháromság Isten világ- és egyháztörténelmet formáló kegyelmének köszönhetően egyházunk újra szabadon, lelkesen, mondhatnók teljes erőbedobással foglalkozhat a katechézis, azaz a felnövekvő új... Tovább

Előszó

A Szentháromság Isten világ- és egyháztörténelmet formáló kegyelmének köszönhetően egyházunk újra szabadon, lelkesen, mondhatnók teljes erőbedobással foglalkozhat a katechézis, azaz a felnövekvő új magyar református generáció hitbeli oktatásának és nevelésének kérdéseivel. A diakónia, a misszió, a lelkigondozás, épületeink külső és belső rendben tartásának permanens feladatai mellett egyik első számú „napirendi pontunk" az a kérdés, hogyan tudnók Krisztus evangéliumát, a keresztyén tradíció életgyógyító, sőt üdvözítő igazságait úgy közölni (kommunikálni), hogy ez a közlés (kommunikáció) ne legyen pusztába kiáltott, visszhang nélküli szó, sőt inkább legyen Istennek hatalma minden hívőnek üdvösségére.
Ennek a kérdésnek a megválaszolására nemcsak a hátunk mögött levő ismeretes, negyvenéves „katechetikai áramszünet", nemcsak az újabb sokféle lelkes, de sajnos legtöbbször dilettáns próbálkozás, nemcsak az iskolai hitoktatásnak a Nyugati keresztyén egyházakban manapság annyit emlegetett krízise ösztönöz, hanem a Máté evangéliumának az az értesítése, miszerint Jézus nem úgy tanította a sokaságot, mint az írástudók, hanem úgy, mint akinek hatalma van (Mt 7,29). Az evangéliumnak ez a közlése az, ami egyházunk tanítással megbízott hivatalos, sőt elhívott szolgáit nem hagyja nyugodni. Az evangéliumnak ez a közlése valóságos kihívássá lett nemcsak homilétáink, hanem katechétáink számára is. Az evangéliumnak ez a közlése katechézisünk normája. Az evangéliumnak ez a közlése világosan konfrontálja az írástudók tanítási módját a jézusi tanítással. Ez a konfrontáció adja fel nekünk is a leckét, hogyan tudnánk kitörni az írástudói száraz, unalmas, lélekölő, legtöbbször egyszerűen érthetetlen (dekódolhatatlan) katechézis bilincseiből, s hogyan tudnánk legalább valamennyire Krisztus Urunk követőivé lenni a hatalommal végzett katechézisben. Egyáltalán, vannak-e a hatalommal történő tanításnak emberi feltételei? Nem Isten szabad, kegyelmi ajándéka-e a hatalommal történő tanítás, melyet az Ur egyeseknek megad, másoktól viszont megtagad? Mi az, amit - Isten szuverenitását a legteljesebb alázattal elismerve - megtehetünk, sőt a hitben való engedelmesség okáért meg kell tennünk annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedéket ne úgy tanítsuk, mint az írástudók, hanem úgy, mint akiknek hatalma van? Ez ma a katechézis központi kérdése egyházunkban.
Ennek a kérdésnek megválaszolására tesz bátor és igen figyelemre méltó kísérletet „A katechézis kommunikációs problémái" c. munka szerzője, dr. Fodorné dr. Nagy Sarolta testvérünk, a Nagykőrösi Ref. Tanítóképző Főiskola tanára. Az értékes dolgozatot, melyet a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara „magna cum laude", azaz jeles minősítéssel doktori disszertációként elfogadott, e sorok írója több alkalommal, legutoljára a Confessio c. folyóiratban (1995, 3, 115k) méltatta. Az ott mondottak ismétlése nélkül ezen a helyen csak a következőket tartja fontosnak hangsúlyozni. Ez a dolgozat nemcsak a tudományos színvonal nem könnyű követelményeinek felel meg, hanem a gyakorlati használhatóság szempontjainak is. A dolgozat nemcsak az újabb, főleg angol nyelvű katechetika és fejlődéslélektan legfontosabb eredményeiről nyújt megbízható, hiánypótló információkat, hanem gazdag, pedagógiai-katechetikai tapasztalatok, megfigyelések és felismerések birtokában valósággal inspirál, sőt kézen fogva bevezet a dekódolható katechézis megvalósításába. A dolgozat modellje lehet annak a vállalkozásnak, hogyan lehet a legszilárdabb református talajon, tehát a Szentírás, Kálvin és a Heidelbergi Káté betonján állva, a modern lélektani és kommunikációkutatás eredményeit hasznosítani a magyar református katechézisben. Vissza

Tartalom

Ajánlás 5
Előszó 7
Bevezetés 9
A) A KATECHETIKAI KOMMUNIKÁCIÓ ALAPJA - A KIJELENTÉS 11
1. Az Imago Dei kommunikációs megnyilvánulásai a katechézisben 13
1.1. A nonverbális kommunikáció mint Imago Dei 13
1.2. A mediális kommunikáció mint Imago Dei 14
1.3. A verbális kommunikáció mint Imago Dei 15
2. A katechetikai kommunikáció célja 17
2.1. A katechetikai kommunikáció célja az ember nyomorúságának feltárása 17
2.2. A katechetikai kommunikáció célja az „értelem feletti" tanítása a hit bizonyosságával 17
2.3. A katechetikai kommunikáció célja: gyakorlati keresztyénségre nevelni a háládatosság jegyében 18
3. A katechetikai kommunikáció sajátosságai 19
3.1. A katechézis alapismeretekre tanít, de nem hiányozhat belőle a kérügma 19
3.2. A katechézis feladata a kiválasztottság felelősségének ébrentartása 20
3.3. A katechézis értelmes, egyértelmű, nyílt kommunikáció 21
3.4. A katechézis diakóniára és koinóniára nevelő kommunikáció 22
3.5. A katechézis a teljesség igényével végzett, de a teljes ismeretet sohasem birtokló kommunikáció 23
B) HOSSZMETSZETI KÉP A KATECHÉZIS KOMMUNIKÁCIÓS PROBLÉMÁIRÓL A FEJLŐDÉSELMÉLETEK TÜKRÉBEN 25
1. Gyökerek 25
2. A fejlődéselméletek képviselői és rendszerük szempontjai 27
2.1. Erik H.Erikson 27
2.2. Jean Piaget 27
2.3. Lawrence Kohlberg 28
2.4. James W. Fowler 29
3. Életkori sajátosságok és azok kommunikációs szükséglete 30
3.1. A 0-másfél éves kor katechézise 30
3.1.1. A kor jellemzése 30
3.1.2. A katechézis módja 32
3.1.3. A katechézis tartalma 34
3.1.4. A katechetikai kommunikáció formái 34
3.2. Akisgyermekkor katechézise (2-6 év) 34
3.2.1. A kor jellemzése 35
3.2.2. A katechézis módja 39
3.2.3. A katechézis tartalma 41
3.2.4. A katechetikai kommunikáció formái 42
3.3. A gyermekkor katechézise (7-12 év) 42
3.3.1. A kor jellemzése 42
3.3.2. A katechézis módja 44
3.3.3. A katechézis tartalma 47
3.3.4. A katechetikai kommunikáció formái 48
3.4. Az ifjúkor katechézise (13-21 év) 48
3.4.1. A kor jellemzése 51
3.4.2. A katechézis módja 54
3.4.3. A katechézis tartalma 54
3.4.4. A katechetikai kommunikáció formái 55
3.5. A fiatal felnőttkor katechézise (21-35 év) 55
3.5.1. A kor jellemzése 55
3.5.2. A katechézis módja 57
3.5.3. A katechézis tartalma 59
3.5.4. A katechetikai kommunikáció formái 59
3.6. A felnőttkor katechézise (35-60 év) 59
3.6.1. A kor jellemzése 59
3.6.2. A katechézis módja 62
3.6.3. A katechézis tartalma 63
3.6.4. A katechetikai kommunikáció formái 63
3.7. Az öregkor katechézise (60- év) 64
3.7.1 A kor jellemzése 64
3.7.2. A katechézis módja 67
3.7.3. A katechézis tartalma 68
3.7.4. A katechetikai kommunikáció formái 68
4. Összegezés és előretekintés 69
C) KERESZTMETSZETI KÉP A KATECHÉZIS KOMMUNIKÁCIÓS FORMÁIRÓL, PROBLÉMÁIRÓL ÉS FELADATAIRÓL 72
I. Verbális kommunikáció 72
1. A beszéd theologiája 72
1.1. A nyelv ontológiai aspektusai 72
1.1.1. Az Imago Dei beszédében kifejeződik a gondolat és a tett tökéletes egysége 73
1.1.2. Az Imago Dei beszéde szemantikus egységet teremt a látható és a láthatatlan világ között 74
1.1.3. Az Imago Dei beszéde időbeli egységet teremt az események között 75
1.1.4. Az Imago Dei beszéde egységet teremtett az ember és a társa között 76
1.2. A nyelv hamartológiai aspektusai 77
1.2.1. A nyelv a Gonosz minősített eszköze, amivel diabolikus munkáját teljességre juttatja 77
1.2.2. A nyelv kísértései a katechézisben 78
1.2.3. A nyelvek bábele 80
1.2.4. Az általános kegyelem a nyelvben 80
1.3. A nyelv szoteriológiai aspektusai 81
1.3.1. A dabar és a logos metszete: Jézus 81
1.3.2. A krisztusi nyelv: megtöretett nyelv 83
1.3.3. A krisztusi nyelv: engedelmes 84
1.3.4. A krisztusi nyelv: felmagasztalt nyelv 84
1.4. A nyelv pneumatológiai aspektusai 85
1.4.1. A Lélek munkája: észrevétlen és látványos 86
1.4.2. A Lélek munkája: Igéhez kötött és szabad 87
1.4.3. A Lélek munkája: paraklesis és parainesis 88
1.4.4. A Lélek a közösségi és az individuális oikodomét munkálja 90
1.5. A nyelv eschatológiai aspektusai 91
1.5.1. Evilági beszédünk kihat az örökkévalóságra 91
1.5.2. Az emberi beszéd rejteke: Jézus neve 92
1.5.3. Ami megmarad: a szeretettel kimondott szó 93
1.5.4. A nyelv dicsősége 93
2. A verbális kommunikáció alkalmazott formái és azok problematikája a katechézisben 95
2.1. Az elbeszélés mint katechetikai műfaj 95
2.1.1. Az egyház mindig elbeszélő közösség 95
2.1.2. Az elbeszélés mint kommunikáció 97
2.1.3. Az elbeszélés erejének titka 100
2.1.4. Az elbeszélés két veszélye 101
2.2. Kommunikáció a mennyei - imádságra nevelés 101
2.2.1. Miért tanítsuk meg a gyermeket imádkozni? 102
2.2.2. Hogyan taníthatjuk meg a gyermeket imádkozni? 102
2.2.3. Milyen változást idéz elő az imádság a földi kommunikációban? 103
2.2.4. Mi a haszna, ha szülők és gyermekek együtt imádkoznak? 104
2.3. Az éneklés mint a gondolatokat „foglyul ejtő" és egyszersmind azokat „felszabadító" kommunikáció 105
2.3.1. A gyermek és az ének 105
2.3.2. Az egyházi éneklés katechetikai szempontjai 106
2.3.3. Az éneklés mint a gondolatokat „foglyul ejtő" kommunikáció 106
2.3.4. Az éneklés mint a gondolatokat „felszabadító" kommunikáció 107
2.4. Az irányított kommunikáció: a kérdezés problémája a katechézisben 108
2.4.1 Amikor a tanítvány kérdez 108
2.4.2. Amikor a tanító kérdez 110
2.4.3. Kérdéseink fajtái 111
2.4.4. Néhány szempont a kérdések megfogalmazásához 112
2.5. Paraverbális jelzések 113
2.6. Kommunikatív hallgatás - a csend 113
II. Experimentális kommunikáció 115
1. Taktilis kommunikáció 115
1.1. A taktilis kommunikáció és az érzelmi fejlődés 115
1.2. A taktüis kommunikáció hatása a kognitív fejlődésre 116
1.3. A tabu 117
1.4. A taktüis kommunikáció helye a katechézisben 118
2. A dráma a katechézis szolgálatában 120
2.1. Mi a dráma? 120
2.2. A dráma haszna a katechézisben 121
2.2.1. A dráma a katechézisben kétszeresen az élet gyakorlása 121
2.2.2. A dráma alkalmazása nincs intellektuális képességekhez kötve 122
2.2.3. A dráma a mozgás szabadságára nevel 122
2.3. A dráma alkalmazásának néhány szempontja 123
2.3.1. A dráma időigényes vállalkozás 123
2.3.2. Bizalomteljes légkör kialakítása 123
2.3.3. Ne mutassuk be, mit kell csinálni! 125
2.4. Játék és a Biblia 125
3. Proxemikai tényezők a katechézisben 127
3.1. A személyközi távolságok kommunikatív jelentősége 127
3.2. A katechéta és a tér 129
3.3. Csoportrendezés és kommunikáció 130
3.4. A református istentiszteleti hely kommunikációja 130
4. Kronemikus kommunikáció 133
4.1. Az idő mint kommunikációs kategória 133
4.2. Az idő bibliai szemlélete 133
4.3. Sáfárság az idővel 135
5. Az ünnep 136
5.1. Az ünnep bibliai értelmezése 136
5.2. Kálvin ünnepértelmezése 137
5.3. Ünneplés és református katechézis 139
5.4. A gyermek és az ünnep 140
III. Exempláris kommunikáció 142
1. A katechéta személy(iség)ének exempláris kommunikációja 142
1.1. Faciális kommunikáció 142
1.1.1. Az arc a kommunikációkutatások tükrében 142
1.1.2. Az arc bibliai antropológiája 143
1.2. A szem és a kommunikáció 145
1.2.1. A szem bibliai antropológiája 145
1.2.2. Szemkontaktus és katechézis 146
1.3. Gesztusok és testtartás révén 147
1.3.1. Kommunikáció gesztusok és testtartás révén 147
1.3.2. A végtagok kommunikációjának bibliai antropológiája 148
1.4. A katechéta egyénisége mint exempláris kommunikáció 150
1.4.1. A katechéta mint példakép 150
1.4.2. A hiteles példa 152
2. Csoportszerveződés és katechézis 154
2.1. A csoport mint a koinónia első lépcsőfoka 154
2.2. A csoportfejlődés szakaszai 155
2.3. Csoportvezetési stílusok 157
2.4. Affektív folyamatok a csoportmunkában 159
3. A koinónia exempláris jelentősége 162
3.1. Instruktív tanítás vagy koinónia? 162
3.2. A koinónia Isten szuverenitását proklamáló közösség 164
3.3. A koinónia karaktere: „simul iustus et peccator" 166
3.4. A koinónia rendeltetése: a „glória Dei" szolgálata 167
4. A diakonális közösség exempláris jelentősége 169
4.1. Diakónia vagy jótékonykodás? 169
4.2. A diakónia bibliai etimológiája 170
4.3. Az egyház diakonális funkciójának exempláris jelentősége: az életszükségletekről gondoskodó szolgálat 171
4.4. A diakóniai lelkület spirituális megnyilvánulása a „pszichologikus és intellektuális vendégszeretet" 172
5. A liturgia exempláris jelentősége 174
5.1. Az ószövetségi kultusz és néhány újszövetségi vetülete 175
5.2. Hétköznapi rítusaink és a rítusok struktúrája 177
5.3. A református istentisztelet célja: Istennel találkozni, s ennek következményeként más emberré lenni 178
5.4. Milyen példát ad a református liturgia? 180
IV. Mediális kommunikáció a katechézisben 184
1. Vizuális oktatás a katechézisben 184
1.1. Színes világunk és a katechézis 184
1.2. A vizuális oktatás kísértése és előnye a katechézisben 190
1.3. A vizuális eszközök használatára vonatkozó gyakorlati alapszabályok 193
1.4. A vizuális oktatás eszközei a katechézisben 193
1.4.1. Képzőművészet a katechézisben 193
1.4.2. Diaképek használata a katechézisben 194
1.4.3. Flanell 195
2. Kreativitás a katechézis szolgálatában 196
2.1. A kreativitás Isten lelkének munkája 196
2.2. Katechézis és képzelőerő 197
2.3. Kreativitás és tanulás 199
2.4. A kreatív katechézis néhány szempontja 200
2.4.1. A kreativitás: kommunikációs helyzetek kialakítása a külvilággal 200
2.4.2. A kreatív munkák alapanyaga 201
2.4.3. A kreatív környezet 203
2.4.4. A kreativitás az egyediség kommunikációja 204
3. A betű a katechézis szolgálatában 205
3.1. Az írás és az írás 205
3.2. Az írás és a prófétai szó 206
3.3. Az írás és a reformáció 207
3.4. Az írás katechetikai jelentősége: az emlékeztetés 208
4. Mass-mediális kommunikáció és katechézis 210
4.1. Are the Media American? 213
4.2. A valóságot a média teremti? 214
4.3. Propaganda-szülte monizmus vagy egység? 215
4.4. Példakép teremtés és ismeretközlés kaotikus pontrendszervezés mentén 216
D) A KATECHETIKAI KOMMUNIKÁCIÓ magyar sajátosságai (Karácsony Sándor művei alapján) 218
1. A parataxis elve 218
1.1. A parataxis elve a tartalomban 219
1.2. A parataxis elve a struktúrában 220
1.3. A parataxis elve a stílusban: beszélgető 221
2. Objektivitás 223
2.1. A tőlünk független idő érzete 223
2.2. Az adott lehetőségek okos kihasználása 224
2.3. Objektivitás a hangsúlyozásban 225
3. Primitív forma 226
3.1. Egyszerűség 226
3.2. Világosság 226
3.3. Őszinteség 227
4. Csodavárás 229
BEFEJEZÉS 230TÁBLÁZATOK (1. és 2.) 231
SUMMARY 234
NÉV-ÉS TÁRGYMUTATÓ 237
FELHASZNÁLT IRODALOM 240
TARTALOM 245

Fodorné Nagy Sarolta

Fodorné Nagy Sarolta műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Fodorné Nagy Sarolta könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem