A kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződése

Tartalom

Ábrák jegyzéke 7
Táblázatok jegyzéke 9
Térképek jegyzéke 11
1. A nyelvhasználat társadalmi rétegződésének fogalma.
Függő és független változók. A nyelvi változó 13
2. Vannak-e egyáltalán társadalmi különbségek a kárpátaljai magyar közösségen belül? Adatok a kárpátaljai magyarság rétegződéséről 22
3. Amit eddig tudtunk a kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződéséről 25
3.1. Kutatási előzmények 25
3.2. Újabb kutatások: a szociológiai (független) változók bemutatása 26
3.2.1. A (társadalmi) nem 28
3.2.2. Az életkor 28
3.2.3. Az iskolázottság 29
3.2.4. A foglalkozás 30
3.2.5. A településtípus 30
3.2.6. A település nemzetiségi összetétele 30
3.2.7. A társadalmi mobilitás 31
3.2.8. A társadalmi aktivitás 31
3.3. A nyelvi és szociológiai változók összefüggése a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról szóló vizsgálatokban 31
3.3.1. Analitikus szerkezetek 32
3.3.2. A főnevek egyes és többes száma 33
3.3.3. Számbeli egyeztetés 34
3.3.4. Feminizálás 35
3.3.5. Jelentéskölcsönzés használata teszthelyzetben 36
3.3.6. Fölösleges névmási tárgy használata 36
3.3.7. Kicsinyítő képzők gyakorisága 37
3.3.8. A függő és független változók kapcsolata 38
4. Nyelvi rétegződés a középiskolában 40
4.1. A vizsgált változók 40
4.1.1. A -t végű igék kijelentő módja 40
4.1.2. Hiperkorrekció a -t és -szt végű igék felszólító módjában 40
4.1.3. Az alanyi iktelen ragozás, feltételes módú egyes szám 1. személyű -nVk toldalék illeszkedése 40
4.1.4. Az -e kérdőszócska szórendi helye 41
4.1.5. Inessivusi szerepben használt -bV 41
4.1.6. Hiperkorrekt inessivusi raghasználat 42
4.1.7. A kell állítmány jövő ideje 42
4.1.8. A hová? kérdésre felelő -nál/-nél helyhatározórag -hoz/-hez/-höz helyett (nálunk/hozzánk)
4.1.9. A hasonlítás kifejezése 43
4.1.10. Az operál/műt ige -ra/-re, ill. -val/-vel vonzata 45
4.1.11. Lexikai kölcsönzések használata 45
4.2. Az eredmények 48
5. Mit mutatnak az újabb adatok? 50
5.1. A minta leírása 50
5.2. A vizsgált jelenségek és feladatok 55
5.3. Az alapadatok 56
5.4. A minta rétegződése 57
5.4.1. A nem hatása 58
5.4.2. Az életkor hatása 58
5.4.3. A településtípus hatása 58
5.4.4. Az iskolázottság hatása 60
5.4.5. A társadalmi aktivitás hatása 60
5.4.6. A függő és független változók kapcsolata 63
6. Mire jók az ilyen jellegű kutatások? Egy új iskolatípus megjelenése mint nyelvi strukturáló tényező 63
7. A kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződésének vizsgálata reprezentatív minta alapján: a Rézetgőzés-2003 vizsgálat előzetes eredményeiből 71
7.1. A minta összetétele 71
7.2. A Rétegződés-2003 során vizsgált függő és független változók 82
7.3. Az eredmények 86
7.3.1. Alapadatok 86
7.3.2. A független változók hatása a nyelvi változókra 86
7.3.3. Következetesség 91
7.3.4. Suksüköl-e, aki szukszüköl? 92
7.4. Folytatása következik 100
8. Összefoglalás helyett 100
9. Irodalom 101-106

Témakörök