Előszó
A Géniusz Könyvek eddig sokféle területet jártak be: általuk megismerhettünk néhány, a tehetséggondozással kapcsolatos fontosabb pszicho-pedagógiai, elméleti megfigyelést és megállapítást, vagy...
Tovább
Előszó
A Géniusz Könyvek eddig sokféle területet jártak be: általuk megismerhettünk néhány, a tehetséggondozással kapcsolatos fontosabb pszicho-pedagógiai, elméleti megfigyelést és megállapítást, vagy olvashattunk olyan tantárgy-pedagógiai, módszertani gyakorlatokról is, amelyek gyakorló pedagógusok, fejlesztőcsoportok vagy intézmények többéves tapasztalatából származnak. A Géniusz-sorozat átlépve az elméleti, didaktikai határokat, elkalauzolt bennünket egy-egy kötet erejéig a világ különböző pontjaira, közelebb hozva olvasóihoz azokat a jó gyakorlatokat, amelyek környezetükben - esetleg nemzetközi szinten is - eredményesek a tehetséggondozás területén. Ilyen megfontolásból született meg jelen kötet gondolata is: ismereteket szerezni a Kárpát-medence tehetséggondozásáról és közzétenni az eredményeket, ellátogatni szomszédjainkhoz, egy-egy - kiemelkedő teljesítményt nyújtó - határon túli magyar tehetségponthoz.
A kötet jó gyakorlatainak leírásakor elsősorban a gyakorlatra, a gyakorlatból származó tapasztalatokra, a konkrét eredményekre fókuszáltunk. Igyekeztünk oly módon bemutatni egy-egy sikeresebb tevékenységet, hogy azt bármely olvasó átültethesse pedagógiai gyakorlatába akár támogatással, akár önállóan. A kötet célja - amellett, hogy bemutat egy-egy határon túli tehetséggondozó gyakorlatot - az ötletadás és pedagógiai gondolatok (ihlet) ébresztése. Ahogy Feldmár András írja egyik könyvében: „A legjobb mód, ahogy az ember tanul, az utánzás. A mimézis. De csak azokat akarjuk utánozni, és csak azokat tudjuk utánozni, akik cselekednek. Aki beszél, azt nem lehet utánozni, mert ha utánzói valakit, aki beszél, akkor csak beszélsz. Az pedig unalmas. Tanulni valakitől csak úgy lehet, hogy ha az a valaki cselekszik. És nem csak cselekszik, hanem örömmel csinálja azt, amit csinál, és boldogságot sugároz." Úgy hiszem, az az öröm, az a boldogság, amiről a pszichológus ír, minden egyes tanulmányban megtapasztalható. Az örömön és a boldogságon túl még valami nagyon fontos szempont is jelen van: a szerénység és a hivatástudat.
Vissza