A Kárpát-medencei magyar néptörténeti folytonosság

Előszó

Részlet
"A Kárpát-medence a kora kőkortól kezdve folyamatosan lakott. Az egyes kultúrák egymást váltva, de folyamatosan fejlődnek tovább. Ugyanakkor a Subalyuk (szeleta) műveltség embertani jegyei is végig követhetők. A neandervölgyi embertípus itt ötvöződik a kaukázusival és az így kialakult cromagnoni B típus még az Árpád kori sírokban is komoly mértékben jelen van. S a jelenkor embertani képében a cromagnoni B típus a pamírival keveredve bár, de komoly tényező." Ezt a helyre nem álló sejti férfi tulajdonságörökítőnek (az, Y kromoszómának köszönhetően) vizsgálati eredményei megerősítik: a medence lakói tulajdonság örökítő állománya 73%-ban ősi, európai, amit 9%-nyi még ősibb észak-afrikai állomány egészít ki. A magyarság jelenkori férfi tulajdonság átörökítő állományában a későbbi, ázsiai, közép-ázsiai állomány részesedése kevesebb mint 20%.
Az Árpád nagyfejedelem vezette magyar honfoglalás közvetlen és közvetett, közeli és távoli előzményeit- számtalan nyilvánvaló tény miatt a történelmi kutatásnak a honfoglalásban szereplő minden résztvevő szempontjából kell feldolgozni.
Egyedül ezzel a módszerrel látszik ugyanis megfelelően megközelíthetőnek és megragadhatónak a megszerzett hon és lakói, valamint a honfoglalók őstörténete.
Azért kell őstörténetről beszélnünk, mert a magyar honfoglalás ideje óta megszakítatlan és folytonos a magyar nemzeti és állami lét az érintett területen és a népesség körében. Így a benne résztvevők és részesek oldaláról a magyar honfoglalást megelőző minden összefüggő történeti mozzanat igen fontos, mert a magyarsághoz vezető őstörténetet alkotja." Vissza