A Kárpát-medence pénzverése

Előszó

Részlet a könyvből:
A Kárpát-medencében először a kelták vertek pénzt a Kr. e. III-I. században. Érmeiket főként görög, elsősorban a makedon és paion királyok tetradrachmáinak mintájára készítették. A görög pénzekkel a Kr. e. 300-as évek végétől a görög világ ellen több évtizeden át folytatott támadások során ismerkedtek meg. A pénzek eleinte, mint hadizsákmány, később zsoldos szolgálatokért kapott fizettségként jutottak hozzájuk. Akelta pénzverés korai szakaszában II. Philipposz makedon király (359-336) tetradrachmáinak utánzatai domináltak, amelyek számos helyen különböző stílusban és minőségben készültek. A kelta pénzverés késői szakaszában - nagyjából a Kr. e. II. század közepétől - a még mindig philippeus utánzatok mellett számos új típus jelent meg, amelyek részben különféle görög, sőt római előképekre vezethetőek vissza, részben saját, önálló alkotások különböző kultúrákból származó elemek ötvözéséből. Itt elsősorban a boi pénzeket kell megemlíteni, amelyeken határozottan felismerhetőek a görög, római, szkíta és kelta művészet stíluselemei. A későkelta pénzverés újdonsága az aprópénzverés a nagyméretű és nagyértékű tetradrachmák mellett. A váltópénzek megjelenése a kelta pénzgazdaság kialakulására utal. Ebben a korszakban jelennek meg a kelta éremfeliratok különféle latin betűkkel írt nevek formájában. Az eraviszkuszok pedig már a törzs nevét is rávésik egyértelműen római mintára és római pénzláb alapján vert érmeikre. A rómaiak és velük a római pénzek megjelenése vet véget a kelta pénzverésnek az időszámításunk kezdete körüli évtizedekben. Vissza