A Kárpát-medence értékei (dedikált példány)

Előszó

Megpróbálom, amit eddig nem mertem. Leírom, hogyan látom a hazát, a tüzet és a vizet, az embert és a gépet, a munkát, a nótát, meg a halált, egyszóval a világot. Szerintem mindez, amint Szent Pál Athénban megfogalmazta (ApCsel 17,28), majd ahogy a jezsuita tudós Teilhard elnevezte, isteni miliő. A minket körülvevő mindenség túlmutat puszta létén. Fensége némán, de Keresztelő Jánosként hirdeti, utánam, vagy előttem, körülöttem vagy bennem, jön, aki nagyobb nálam (Mk 1,7), közel a Teremtő! A világ, s benne a munkás, az érzékeny szem, a halló fül számára „üzenő-fal", része egy szellemi internetnek, vagyis teológiát hordoz. Ami létezik körülöttünk, az a Szentháromság első személyének, az Atyának nyomát viseli. Szépsége és igazsága láttán illik imádni, no persze nem az elemeket, hanem azok alkotóját. így mondta ezt már Izajás próféta (Iz 1,3) és erről írt Pál apostol (Róm 1,21). Eddig a hittudomány zöme számunkra a legsürgetőbb igazságokkal a megtestesüléssel és a megváltással foglalkozott. A Biblia első olvasatra előkészít Krisztusra, majd bemutatja Őt és országát. Erre épül az Egyház, ezt járja körbe a liturgia, és ez így jó, de úgy érzem az evangéliumi gazdag ifjúnak mondottak nekünk is szólnak: „valami még hiányzik" (Lk 18,22).
A művészek, a feltalálók az „elfelejtett" harmadik személynek, a Szentléleknek prófétái. A mérnökök, a kutatók a nemegyszer káromolt Atyaisten választottai. Lényegi egység van a Szentháromságon belül, és az ő „kifelé" áradó szeretet tartja össze a teremtést. Vissza

Fülszöveg

Molnár Béla 1953-ban született Budapesten. A Szentendrei Ferences Gimnáziumban érettségizett, villamosmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetemen erősáramú szakon, valamint sugárfizikai tanulmányokat végzett, és a szombathelyi FALCO-nál elektrongyorsító építésében vett részt. A Testnevelési Egyetemen vívó szakedzői diplomát szerzett, és nyolc évig a szombathelyi Haladás VSE vívó szakosztályának volt a vezető edzője, majd a Csepel SC utánpótlás szakágát vezette.
Nyolc évig elnökségi tagja volt a Szentendrei Ferences Öregdiákok Egyesületének, majd a Tamás Apostol Iskola Alapítványnak volt kuratóriumi tagja. Alapítója a XIII. kerületi Keresztény Iskola Egyesületnek, az Info13 Egyesületnek és a Magyar Munka Magyar Érték Alapítványnak.
1994-ben a XIII. kerületben a KDNP-Fidesz-MDF jelöltjeként egyéni körzetet nyerve lett önkormányzati képviselő, majd további két ciklusban MKDSZ-Fidesz-MDF jelöltként listás képviselő. A KDNP-nek 1992-től tagja, 1994-től angyalföldi elnöke, majd fővárosi alelnöke. Az MKDSZ alapító tagja, az alkulástól fővárosi alelnöke. A párt 2003-as újjászervezése óta budapesti elnök és az ügyvezető elnökség tagja, alelnök. Mindkét tisztségében 2006-ban újraválasztották.
2006-2010-ig országgyűlési képviselő, mandátumát a budapesti területi listán szerezte. Két évig a Környezetvédelmi Bizottságnak, majd további két évig a Gazdasági és Informatikai Bizottságnak volt a tagja. Eközben a Fogyasztóvédelmi Eseti Bizottság alelnöke és az e-Befogadásügyi Eseti Bizottság alelnöke volt.
A közéleti munkásságáért 2005-ben a belügyminiszter a Köz Szolgálatáért érdemjellel tüntette ki. Szakmai munkásságáért 2010-ben az Energiapolitika 2000 Társaság aranyérmét kapta meg.
Politikai tevékenységének középpontjában a kereszténydemokrata eszmék érvényesítése áll. Ebben két elvet tart fontosnak; az egyik, hogy minden esetben a keresztény (keresztyén) elvek alapján kell megítélni, mi az elfogadható és mi nem. A kereszténydemokrata politikusoknak az a küldetésük, hogy a történelmi egyházak tanítását a közéletben képviseljék, igyekezzenek azt érvényre juttatni. A másik elv a nemzet javának szem előtt tartása. lehet jogszerű valamilyen politikai cselekedet, de ha az nem a nemzet, az ország javát szolgálja, akkor az erkölcstelen és képviselhetetlen.
A nemzet java pedig sohasem elvont fogalom.
"El kell jöjjön végre az idő, amikor nem minduntalan nemzetünk gyásznapjairól beszélünk, múltbéli és jelen nyomorúságainkat ecseteljük. El kell jöjjön végre az idő, amikor számba vesszük mindazt, amire büszkék lehetünk, amit őseinktől örököltünk, és mi is alkottunk. Néha beszélünk hungarikumokról, magyar értékekről, de még nem merünk ezekre úgy büszkének lenni, mint Európa más népei a sajátjukra." Vissza