Előszó
Dr. Szilágyi Péter
Nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár
Köszöntő
„Sokszor rossz álmokban kísértenek a kegyetlen emlékek, s ha az idő sok mindent szépít is, a tényeket nem tudja megváltoztatni.
A sebeket gyógyítja, de a hegek megmaradnak."
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Emlékezők!
A történetekről és emlékekről, melyeket e sorok is idéznek, negyven éven át nem lehetett beszélni. Tilos volt a panasz, tilos volt a könny. Családok százezreinek kellett beletörődnie, hogy szeretteik valahol messze földön egy jelöletlen tömegsírban nyugszanak. Ismert és ismeretlen hősök, mártírok, akik ártatlanul, koholt vádak alapján lettek áldozatai egy embertelen rendszernek.
A Magyar Országgyűlés négy évvel ezelőtt, 2012-ben döntött arról, hogy november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánítja. A döntés legfőbb célja az volt, hogy méltóképpen emlékezzünk arra a mintegy 800 ezer Kárpát-medencei magyarra és németre, akiket 1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként kényszermunkára hurcoltak, vagy a második világháborút követően hosszú évekre száműztek a GULÁG rabtelepeire. Azok előtt a hősök előtt tisztelgünk ma, akiket származásuk, politikai vagy vallási meggyőződésük miatt, jogaiktól megfosztva, megalázó és embertelen körülmények között, marhavagonokban hurcoltak el
szülőföldjüktől több ezer kilométerre, ahonnan nagyon sokan nem térhettek haza.
Tisztelt Egybegyűltek! Egy nemzet jövője elválaszthatatlan a múltjától. Nekünk, XXI. századi magyaroknak megadatott, hogy szabad országban élhessünk. Közös feladatunk és kötelességünk azonban, hogy őrizzük a hetven évvel ezelőtti tragédiák emlékeit. Tartozunk elődeinknek és a sztálini terror minden elszenvedőjének, hogy történetüket a lehető legszélesebb körben bemutatjuk, újra és újra felidézve azt a szörnyű korszakot, amely több százezer emberi sorsot tört ketté és családok sokaságát szakította szét. Egyúttal arra is emlékeznünk kell, hogy a kommunista diktatúra nemcsak a mai Magyarország területén tizedelte meg súlyosan a lakosságot, mert a Kárpát-medence egészében tombolt az erőszak.
Tisztelt Érdeklődők! Alig egy héttel ezelőtt vehettem részt Kolozsváron azon a megemlékezésen, amelyen a városból 1944 októberében a Szovjetunióba hurcolt 5000 magyar férfi emlékére avattunk emlékművet a Házsongárdi temetőben.
Vissza