Fülszöveg
EGY ISMERETLEN EVSZAZAD
Dübörögve menetelnek a római légiók a Borostyánkőúton északnak, a Rajna vidéke felé, vagy éppenséggel vissza, a barátságos délre, Aquileia kikötője irányában Priszkosz rétor megcsodálja Attila hun király pusztai palotáját és a barbár temetkezés félelmetes pompáját Majd fölhangzik a „huj. huj!!!", a magyarok jellegzetes csatakiáltása, és „merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai felvirágozának "
E két határpontot, mondhatni, minden olvasó magyar ember ismeri. De mi történt e két korszak között? Mi zajlik a Kárpát-medencében a tán sosemvolt Csaba királyfi zajos távozása és az első magyar nemzetségié érkezése között? Erről - valljuk be! - nagyon keveset tudunk.
Csörsz árka dereng még Itt-ott a fejekben - de arról is csak a monda, mert az egykori szarmata erődrendszer maradványait mára majdhogynem legya-lulták a 19-20. század tereprendezései. Némelyek a „kettős honfoglalás" el-\ mélete kapcsán hallottak valamit a késő avarok griffes-indás...
Tovább
Fülszöveg
EGY ISMERETLEN EVSZAZAD
Dübörögve menetelnek a római légiók a Borostyánkőúton északnak, a Rajna vidéke felé, vagy éppenséggel vissza, a barátságos délre, Aquileia kikötője irányában Priszkosz rétor megcsodálja Attila hun király pusztai palotáját és a barbár temetkezés félelmetes pompáját Majd fölhangzik a „huj. huj!!!", a magyarok jellegzetes csatakiáltása, és „merre zúgnak habjai Tiszának, Dunának, Árpád hős magzatjai felvirágozának "
E két határpontot, mondhatni, minden olvasó magyar ember ismeri. De mi történt e két korszak között? Mi zajlik a Kárpát-medencében a tán sosemvolt Csaba királyfi zajos távozása és az első magyar nemzetségié érkezése között? Erről - valljuk be! - nagyon keveset tudunk.
Csörsz árka dereng még Itt-ott a fejekben - de arról is csak a monda, mert az egykori szarmata erődrendszer maradványait mára majdhogynem legya-lulták a 19-20. század tereprendezései. Némelyek a „kettős honfoglalás" el-\ mélete kapcsán hallottak valamit a késő avarok griffes-indás kultúrájáról. Ta-Ián annyi még, hogy a keleti frankok birodalmának keleti határa valahol a '?í Dunántúlon kanyarodott, míg körülötte, mellette, tőle keletre az avarok cjJiúV' szállásterületei húzódtak. És itt meg is áll a köztudomás. Évtizedek óta várunk olyan - a tágabb olvasóközönséget is tájékoztató - könyvre, <% f amely kissé belevilágít ebbe a homályba.
A Magyar Nemzeti Múzeum Állandó Régészeti Kiállításának 2014 tavaszára készült el az a szakasza, amely a Kárpát-medence 9. századi történetét meséli el. Ehhez kapcsolódik a kiállítás kurátorának. Szőke Béla Miklós régésznek a könyve, amely ezt az időszakot - amelyet a történészek a keleti frank birodalom hangsúlyos jelenléte miatt Karoling-kornak neveznek - a szaktudomány legújabb eredményei alapján mutatja be. Az olvasó megtudja, ki a tudun, a kapkán vagy a canisauci, kik voltak a timocsánok, az abroditák (akik azonosak a rejtélyes praedenecenti törzzsel!) és a guduscanusok, megismeri egy Karoling közigazgatási reform szerkezetét, de azt is, milyen a csonkolt marhakoponyás temetkezés.
A kötet Igazi különlegessége azonban az, hogy elsőként ismerteti a mai Zalavár határában évtizedek óta zajló ásatások - túlzás nélkül szenzációs! -eredményeit. A szerző a bajor és más német szerzetesi krónikarészletek, továbbá a Nemzeti Múzeum legrégibb és legjelentősebb régészeti feltárásán előkerülő leletek bravúros egybevetésével megrajzolja Mosaburg/Mocsár-vár fölemelkedésének történetét. Ennek során meggyőzően cáfolja, hogy a Zala folyó mocsaraiban viruló „szigetvár" valamiféle szláv birodalmi központ lett volna, ugyanakkor sokoldalúan mutatja be a Nagy Károly utódai uralta , óriási birodalom legkeletibb határőrgrófságának - továbbá aktív hitté-".'«•J "y,- \ rítési centrumának- életét a magyar hódítás előtti évtizedekben.
' iV^' ^ kötetet Grynaeus Andrásnak a korszakban használatos faév-
nií gyűrij-kormeghatározást bemutató, illetve Bárány Annamáriának
' r^w ^ állatcsont-anyagot elemző írásai is gazdagítják. ^ i ^í Csorba László
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal