1.066.452

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A karcagi zsidók története

Jeruzsálem
Kiadó: A karcagi zsidók emlékbizottsága
Kiadás helye: Jeruzsálem
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 269 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Héber  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Második, bővített kiadás. Fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Két emléktábla van a karcagi zsidó templom előcsarnokának a falán. Az egyik as első világháború hősi halottainak neveit örökíti meg. A másik tábla öt méter hosszúságú falat fed be, 461 név van... Tovább

Előszó

Két emléktábla van a karcagi zsidó templom előcsarnokának a falán. Az egyik as első világháború hősi halottainak neveit örökíti meg. A másik tábla öt méter hosszúságú falat fed be, 461 név van belevésve, mártírjaink nevei, akik a zsidó gyűlölet áldozatai lettek. Mindössze 30 év telt el a két emléktábla felavatása között. Ez a rövid idő elegendő volt arra, hogy a fegyvert, amit az elődök a haza védelmére használtak, - a reakciós és antiszemita kurzuslapokon, a Turul szövetség és Move fajvédő eszméin felnevelkedett nemzedék, a hitlerizmus akcióját lelkesen pártolva, - az utódok ellen fordítsa.
Apa és fia közül a fiúnak, Schwarcz Izidornak a neve a világháború hősi halottainak a táblájára van bevésve, a 90 éves apának, Schwarcz Ábrahámnak a neve, aki 40 éven át tanította a Himnuszt és a Szózatot a karcagi izr. elemi iskolában, a mártírok tábláján található. Két testvér közül az idősebb. Pásztor Adolf, az első világháború hősi halottja, dr. Pásztor Géza, a fiatalabb testvér, a fasizmus áldozata lett. Elegendő két példa a sok közül, érzékeltetni, hogy az emberi kegyetlenségnek és hűtlenségnek milyen fokára süllyedt le az a társadalom, mely ezt tette. Karcag hatalmas tanyavilágában nem volt senki, aki csak egy szerencsétlen zsidó anyát kis gyermekével bujtatott volna 1944 áprilisától októberig, míg elmúlik a vész, de a zsidó családok ingóságainak a széthurcolásában, lakásokból, üzletekből és a templomból, ahová összehordták a gettó kiürítése után, százak vetlek részt a város polgárai közül. Vissza

Tartalom

1. Előszó, forrásmunkák 7
2. A Nagykunság - kiváltságos terület 11
3. Liberális elvek terjedése; a Nagykunság elveszti kiváltságos helyzetét 16
4. Az első letelepülők; megalakul a hitközség 18
5. A hitközség megszervezése 30
6. Hirsch Márkus, az első karcagi rabbi 33
7. A zsidók Karcagon a kiegyezés és az első világháború között; gazdasági beilleszkedés 35
8. Schück Salamon, a második karcagi rabbi 51
9. A hitközség belső élete és intézményei 69
10. Kulturális és társadalmi beilleszkedés az első világháború előtt 90
11. A karcagi zsidók az első világháborúban; forradalom, proletár-diktatúra, román megszállás 100
12. A két világháború közötti korszak 109
13. Schück Mór, a harmadik karcagi rabbi 126
14. A 30-as évek árnyékában; zsidó törvények 134
15. Munkaszolgálat 139
16. Gettózás és deportáció 151
17. Utószó 171
18. Karcagi zsidó családok 174
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem