A kapuvári járás

Előszó

Egy hosszú és nagyon komoly munka első - nyomtatásban megjelenő - eredményét tartja kezében az olvasó.
Az 1960-as évek közepén az országos mozgalomhoz kapcsolódva kezdődött a földrajzi nevek összegyűjtése Győr-Moson-Sopron megye területén. Neves szakemberek, pedagógusok, diákok, önkéntes munkatársak vállalták a munkát, mely célul tűzte ki a megye valamennyi településén a kül- és belterületi nevek összegyűjtését, térképen való rögzítését, s így megmentését az utókor és a további kutatások számára.
A nagy felbuzdulást gyakori megtorpanások követték. Ennek okai között a pénzhiány éppúgy szerepet játszott, mint a jó adatközlők felkutatásának nehézsége, vagy a képzett, lelkes szakemberek sok irányú elfoglaltsága.
A munka újraindításában, a falvak névkincsének összegyűjtésében nagy szerepe volt az Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola oktatóinak - elsősorban dr. Unti Máriának - és hallgatóinak. Értékes diplomamunkák készültek, amelyekben a diákok szülőfalujukhoz való kötődése nagymértékben segítette a történeti tényfeltáró munkát, a nyelvjárási jellegzetességek pontos lejegyzését, s a neveken keresztül a község múltjának megismerését. Példaértékű együttműködés valósult meg a kutatásban oktatók, hallgatók és községi elöljárók között, felismerve a munka fontosságát.
A kötet adattára további kutatásokra, tudományos feldolgozásra ad lehetőséget, hiszen az élő névanyagon kívül nagy mennyiségű történeti adat is található benne.
A nevek tükrözik az elnevező emberek nyelvét, műveltségét, társadalmi-gazdasági fejlettségüket, lélektani sajátosságaikat, de megtalálhatók bennük a táj természeti, földrajzi jellemzői is. Ebből következően nyelvészeti, gazdaság- és művelődéstörténeti vizsgálódásra is lehetőséget nyújtanak.
Bízom benne, hogy e kötet követésre méltó példát ad, s hamarosan követik a győri, a mosonmagyaróvári, a csornai és soproni járás névkincsét tartalmazó gyűjtemények.
Győr, 1998. februárjában Vissza