A Kaptoltól a Ludovikáig

Fülszöveg

A KAPTOLTÓL A LUDOVIKÁIG Horvát nemzettudat és magyarságélmény Miroslav Krleza életművében
Miroslav Krleza, a XX. századi horvát irodalom klasszikusa a megejtő szépségű zágrábi városnegyed, a Kaptol (káptalani városrész) miliőjét, majd a felsővárosi gimnázium padjait cserélte fel a pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola és a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia katonás rendet jelentő osztálytermeivel. A Magyarországon eltöltött öt esztendő (1908-1913) élményköre, kitűnő magyar nyelvtudása akár magyar írói ambíciók fakasztója is lehetett volna számára, ő azonban horvát író lett, ám oly sokoldalú belletrista, akinek életműve egészét ez az általa is szívesen használt fogalom summázhatja: hungaro-croatica. Vagyis: a Kaptoltól a Ludovikáig tartó ifjúkori pályaszakasz nyomán oeuvre-jét a nyolc évszázados horvát-magyar állami és kulturális szimbiózis olykor nem felhőtlen, többnyire azonban progresszív öröksége inspirálta és motiválta, és - szuverén személyiség lévén -írói... Tovább

Fülszöveg

A KAPTOLTÓL A LUDOVIKÁIG Horvát nemzettudat és magyarságélmény Miroslav Krleza életművében
Miroslav Krleza, a XX. századi horvát irodalom klasszikusa a megejtő szépségű zágrábi városnegyed, a Kaptol (káptalani városrész) miliőjét, majd a felsővárosi gimnázium padjait cserélte fel a pécsi Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskola és a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia katonás rendet jelentő osztálytermeivel. A Magyarországon eltöltött öt esztendő (1908-1913) élményköre, kitűnő magyar nyelvtudása akár magyar írói ambíciók fakasztója is lehetett volna számára, ő azonban horvát író lett, ám oly sokoldalú belletrista, akinek életműve egészét ez az általa is szívesen használt fogalom summázhatja: hungaro-croatica. Vagyis: a Kaptoltól a Ludovikáig tartó ifjúkori pályaszakasz nyomán oeuvre-jét a nyolc évszázados horvát-magyar állami és kulturális szimbiózis olykor nem felhőtlen, többnyire azonban progresszív öröksége inspirálta és motiválta, és - szuverén személyiség lévén -írói világának monumentális építményébe tudatosan illesztette azt szépírói élet- és élményanyag gyanánt. A hor-vát-magyar valóság megértését a hazai szépirodalmi tradíciók (Kranjcevic, Gjalski, Matos, Nazor) mellett Ady és Jászi Oszkár, a Nyugat és a Huszadik Század szellemisége is segítette. A könyv szerzője ezt a folyamatot vázolja fel, ami a Krleza-filológia egészét tekintve is nóvum. Eredményei a Krleza-életmű további kutatása szempontjából különösen fontosak, mert a horvát Krleza-kutatók mindezeket - magyarnyelv-tudás hiányában -nem ismerhetik. Vissza