A kaposvári cigányzenészek históriája (dedikált példány)

Előszó

Gondolatok egy pályamunkáról
A könyv, melyet most a Kedves Olvasó a kezében tart, díjnyertes pályamunka, amely eddig nem kevesebb, mint négy folyóiratban jelent meg folytatásos közlésben.
Azonban a kaposvári cigányzenészek története iránti nagy érdeklődés arra késztetett, hogy históriájukat most már könyv alakban jelentessem meg a Kaposvári történetek című sorozat hatodik köteteként. Annál is inkább, mivel úgy éreztem, hogy az eddig közölt írásokban számos kiegészítenivaló van; „lyukak", melyeket most már a téma teljes ismeretében sürgősen be kell tapasztanom.
De ösztönzést adtak e kötet kiadásához azok a sorok is - „Gondolatok egy pályamunkáról címmel amelyekkel a díjnyertes munkát annak idején, 1984-ben a hivatásos kritikusok fogadták. Engedjék meg, hogy ezeket is közöljem, mivel annak idején még egészen új írónak, helytörténet-kutatónak számítottam - és az elismerő szavak további munkákra sarkalltak...
Íme a méltatások:
A felkent írók, költők munkáit hivatásos kritikusok bírálják, az ösztönös tehetség megnyilatkozásait nemegyszer az értők féltékeny mozdulattal intik a háttérbe. Lévai József György elhivatottan munkálkodik helytörténeti kutatóként a múlt feltárásán, a megszállottak közül való, akinek sejtjeiben ott él a múlt, aki álmaiban őseinkkel parolázik, és ébren sem fárad el megfejteni az álmokat, és aki őrizni kész értékeinket, nehogy a feledés felelőtlenül rátemessen az emlékekre.
A patrónusok célja a felemelkedni vágyó, de különösen hátrányos helyzetbe született társadalmi réteg felé fordulás. A nyilvánvaló társadalmi törekvést szolgálja a kultúrtörténeti feltárás, melynek teljességével a mai napig adós a cigánytörténet-kutatás. A fenti mű annak a rétegnek az útját vázolja fel, melyben volt erő a progresszivitásra. Vissza