A kannibálok földjén

Előszó

Merlin Moore Taylornak a fiatal amerikai világjárónak ez a könyve elüt kissé a Magyar Földrajzi Társaság Könyvtárának legtöbb kötetéből. Merlin Moore, geografus írta, nem is annyira földrajzi leírást igyekszik adni arról a tájról, amelyen bolyongott, mint inkább kalandos útleírást. Csupa esemény és élmény ez a könyv. Megragadó képet nyújt a pápuák életmódjáról és lelki világáról. Talán néha kissé túloz, talán a leírások költői lendületében itt-ott ellentmondásba is keveredik, de végül is mindaz, amit ír, nagyon érdekes és értékes, mert olyan helyeken és olyan népek között járt, amelyeket még alig-alig ismerünk, éppen a hihetetlen nehézségek miatt.
Az utazás elbeszélését olvasva, megmarad bennünk az a helyes és az igazságnak megfelelő benyomás, hogy ezek a szerencsétlenek ott Új-Guineában rendkívül nyomorúságos, szenvedésteli, boldogtalan életet élnek. A "vissza a természethez" jelszó szörnyű tévedését misem bizonyítja jobban, mint az ilyen, alacsony műveltségű, helytelenül úgynevezett "vad" népeknek az élete. Technikai tudásuk minimális, alig tudják földjüket művelni, alig tudnak a természet ellenséges erőivel szemben védekezni. Tele vannak babonával, örökös félelem gyötri őket s ha nem félnek az ellenségtől, félnek a képzelt túlvilági lényektől, a természetfölötti varázserőktől, a halottaktól, a bűvészektől, varázslóktól s mindenféle más képzelt hatalomtól. Szörnyűséges életük van! Az éhség kényszerének hatása alatt fejlődött ki az emberevés szokása, ebből kifejlődött az örökös harc és háború közöttük s alig van pápua, aki természetes halállal távoznék el a szenvedéseknek és gyötrelmeknek ebből a "paradicsomából". Vissza