Előszó
Részlet a könyvből:
Kalotaszegen általában Kolozsvár tartománynak azt a területét értjük, amely a kolozsvár - nagyváradi vasútvonal, illetőleg országút között és két oldala mentén Kolozsvártól egészen Csúcsáig terül el, és amelyet délen a Gyaluihavasok, nyugaton a Vlegyásza-havas és a Meszes-hegylánc határol.
E területen a magyarság részben tiszta magyar, részben vegyes lakosságú falvakban él, néhány színtiszta román falu által megszakítva. A magyar lakosságú falvak száma mintegy 42. Ezek a falvak közigazgatási szempontból jórészt Kolozsvár tartomány bánffyhunyadi és kolozsvári rajonjához tartoznak.
Ez a terület ma néprajzi szempontból egységesnek mondható, mert életformájában, szokásaiban, művészetében az idők folyamán ránézve jellemző és más csoportoktól megkülönböztető, különváló sajátságokat fejlesztett ki (1. kép). Történeti, társadalmi fejlődése során azonban különböző tényezők alakító hatása alatt állott, melynek nyomát ma is megtaláljuk a terület népi elhatárolásában. A kalotaszegi magyarság ui. ezen a területen pontosan elhatárolt három vidéket különböztet meg: a Felszeg, az Alszeg és a Nádasmente vidékét.
A Felszeg a Körös és a Kalota vizek által bezárt havasalji vidék 11 faluval (Hunyad, Szentkirály, Zentelke, Magyarókereke, Damos, Jákótelke, Nyárszó, Valkó, Gyerőmonostor, Körösfő és Sárvásár).
Az Alszeg a Körös vizétől északra, az Almás patak völgye mentén, a Szilágyság felé lejtősödő dombvidék; nyolc faluja van (Bikal, Zsobok, Ketesd, Sztána, Nagy-és Kispetri, Bábony és Váralmás).
Vissza