Előszó
Részlet a könyvből:
Amikor Jay Chesterton szegény kis özvegye meghalt, Nan Gale teljesen egyedül maradt a házban, ahonnan harminc mérföldre lakott a legközelebbi szomszéd és köröskörül csak az...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
Amikor Jay Chesterton szegény kis özvegye meghalt, Nan Gale teljesen egyedül maradt a házban, ahonnan harminc mérföldre lakott a legközelebbi szomszéd és köröskörül csak az elhagyatott, irdatlan délafrikai pusztaság látszott.
Chestertonné váratlanul halt meg. Világéletében gyönge, jelentéktelen kis teremtés volt s ugy halt meg, ahogy élt, senkinek sem okozva különösebb fájdalmat és gondot.
Az egyetlen „gond" egészséges, pufók kisfiú képében ott csuszkáit, játszott a padlón, időnkint vigan szopogatva a lába nagyujját. - Mam, mam, - hajtogatta váltig angyali tudatlanságában, pedig az a szelíd kis teremtés, akit igy hivott, már másokra hárította a fiacskája gondját. Másokra, akik ezer és ezer mérföldre a világ másik végén laknak.
Jay Chesterton egy hónappal ezelőtt halt meg. Este, hazatérőben, lova a mezőn gödörbe hágott és ő oly szerencsétlenül vágódott le róla, hogy azonnal meghalt. Megüvegesedett szeme a csillagos égre meredt. Igy akadt rá Nan, amikor aggódó felesége rimánkodására eléje indult.
Ettől a perctől fogva Mercie, az özvegy, semmivel sem törődött. Az élet nem érdekelte többé. Nan hiába kérte, korholta, figyelmeztette.
Vissza