Előszó
A mai jugoszláviai Bácska vízneveinek a gyűjtését a Hungarológiai Intézet anyagi támogatásával hat évvel ezelőtt kezdtem meg. Mivel a Duna-Tisza közének Árpád-kori vízrajzát Ortvaynál és Györffynél elég részletesen megtalálhatjuk, kutatásom céljául a XVIII. és a XIX. századi víznévanyag egybegyűjtését választottam. Tulajdonképpen történeti névanyagról van szó, melynek meglétére a monográfiák és a térképek is utalnak, egybegyűjtésükre és névtani vizsgálatukra azonban mindmáig nem került sor. "A földrajzinevek keletkezésének módja és vázolt természete a magyarázata annak, hogy ezek a nevek a tájban lejátszódott eseményeknek, történeteknek, változásoknak elsőrendű emlékei, s így a történeti tudományoknak is becses forrásai" - mondja Lőrincze Lajos.
Ez a megállapítás minden földrajzinévre vonatkozik, így a víznevekre azaz a hidronímákra is. Persze, bizonyítani csak akkor vagyunk képesek ezt az állítást, ha megvizsgáljuk egy tájnak, egy tájegységnek a földrajzi névanyagát. Mivel a mai Bácska névanyagának egybegyűjtése csak néhány évvel ezelőtt indult meg intézetünkben, s e vizsgálatok is leíró szempontból folynak, dolgozatommal hiányt szeretnék pótolni a földrajzi névanyag egy területén. Munkámban serkentettek még azok a tények, melyek több ízben is igazolták, egyéb kutatásaim során, hogy a Duna-Tisza köze, a régi Bács-Bodrog vármegye jóval gazdagabb víznévanyagban, mint ahogyan azt eddig gondoltuk. Erek, patakok, folyóágak, szakadások, tavak, mocsarak, árkok húzódnak itt mindenfelé, melyeknek nevéről vajmi keveset tudunk. Nem kevésbé foglalkoztatnak azok a névtani és nyelvi mozzanatok is, amelyek e tájra jellemzőek, ezek pedig a többnyelvűség és a névváltozatok. Magyar, szerbhorvát, német, szlovák ajkúak élnek együtt a vizsgált területen, valamennyiüknek életszükséglete a víz, így hát érdemes lesz megvizsgálni az ember és a víz viszonyát névtani vonatkozásokban is. Emellett a középkori Bácskáról több olyan leírást is olvashatunk, amelyben egyik fő jellegzetességeként mocsaras, lápos, vizenyős, ingoványos, patakokban és erekben gazdag voltát említik.
Vissza