A jugoszláv tengerpart

Fülszöveg

A Panoráma Külföldi Útikönyvek sorozatának ezzel a kötetével Jugoszlávia legvonzóbb tájára, a kéklő Adriának az olasz határtól az albán határig terjedő partvidékére, a jugoszláv tengerpartra kalauzoljuk el az olvasót. Múltjukba merevedett városokat és festői halászfalvakat, váratlanul feltáruló öblöket és égbe nyúló sziklacsúcsokat, a nap fényében csillogó tengert, idillikus hangulatú szigeteket, pálmát, babért, ciprust talál itt a látogató. Ősi templomok, díszes paloták, történelmet látott várfalak, egykor kalózok lakta erődök regélnek a múltról. Pompás fürdésre, üdülésre nyílik itt alkalom, nagyszabású színjátékok, művészi, zenei produkciók gyönyörködtetik a tengerpart látogatóit.
Az útikönyv szűkre szabott terjedelme nem teszi lehetővé, hogy a tengerpartnak e hosszú szakaszán oly rendkívüli bőségben fellelhető nevezetességeket, látnivalókat a teljesség igényével mutassa be; csupán a fontosabbakkal foglalkozhat. Ezeknek a száma szintén nem csekély. Az útikönyve első része tájékoztatást nyújt a sokarcú tengerpart és szigetvilág fekvéséről, éghajlatáról, eseményekben gazdag történelméről, nagyszerű alkotásokban megnyilvánuló művészetéről.
A második részben ("Végig a jugoszláv tengerparton") az útikönyv - a Magyarországról utazók által általában kiindulási pontként használt - Rijekából (Fiuméból) nyugat felé végigvezet a Kvarner mellékén és az isztriai tengerparton; délkeleti irányban a horvát, a dalmát és a Crna Gora-i tengerparton, valamint a hozzájuk tartozó népes szigetvilágon. Útközben az eligazodást hasznos táj- és várostérképek segítik. (Az ország majdnem egész területét felölelő, ún. tájékozódási térképen található számok az egyes tájtérképekre utalnak, egyben némi tájékoztatást nyújtanak a tengerpartra vezető főbb útvonalak, útvonalszakaszok hosszáról is.)
Az útikönyv gyakorlati útmutatója és az idegenforgalmi címtár a megközelítés, szállás, étkezés, továbbá a helyszínen való közlekedés és egyéb gyakorlati tudnivalók tekintetében kíván útbaigazítást nyújtani mind a vasúttal, hajóval közlekedők, mind az autóval utazók részére. A közvetlen érintkezést könnyíti meg az a kis útiszótár is, amely az utazás folyamán a leggyakrabban előforduló szavakból és egyszerűbb kifejezésekből gyűjti össze a legfontosabbakat. Ha pedig már az érintkezés nyelvéről beszélünk, szólnunk kell az útikönyvben előforduló személy- és utcanevek írásáról is. Ezeket a horvát írásmódnak megfelelően használtuk, kivéve azokat a - magyar történelemben is előforduló - személy- vagy helyneveket, amelyeket hazánkban meghonosodott alakjukban említünk.
Reméljük, hogy útikönyvünk - immáron hetedik, javított kiadásban - hasznos vezető, jó útitárs lesz a sok élményt ígérő tájakon.
Vissza