Előszó
Részlet a különlenyomatból:
"Száz éves a Ráday-Könyvtár. Így is szólhatna a cím, de így nem volna teljesen helytálló. A 100. évforduló csak a gyűjteménynek magántulajdonból az egyház birtokába...
Tovább
Előszó
Részlet a különlenyomatból:
"Száz éves a Ráday-Könyvtár. Így is szólhatna a cím, de így nem volna teljesen helytálló. A 100. évforduló csak a gyűjteménynek magántulajdonból az egyház birtokába jutását jelzi, magánkönyvtárból egyházi könyvtárrá alakulásának kezdetét. Valójában sokkal régibb eredetű a Ráday Gyűjtemény, amelyen 1954-ig a könyvtárat és a hozzá tartozó kézirattárat értettük, 1954 óta pedig a Ráday-Könyvtár és az egyházkerületi levéltárat is magában foglaló Ráday-Levéltár közös szervezetét értjük.
Mondhatjuk azt is, hogy 1961 kettős évforduló a Ráday-Könyvtár életében. A már említett centenáris alkalmon kívül voltaképpen a 250. évfordulóját érte meg ebben az évben. Ha nem is konkrét adatok alapján, de a könyvtár megalapítójának, Ráday Pálnak élettörténete alakulásából következtetve ugyanis 1711-re lehet tenni a könyvtár születését. Ez a megállapítás - elismerem - vitatható. Lehet érvelni amellett, hogy Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc hírneves diplomatája már ez évet megelőzőleg is elkezdhette a könyvgyűjtést, nemcsak a szabadságharc leverése után. Azonban az is egészen bizonyos, hogyha szórványosan vásárolt is Ráday könyveket 1711 előtt, de a könyvtár nagyobb arányú megalapozásához csak a harcok elültével, 1711-gyel láthatott hozzá. A fejedelem hűséges embere elfogadta a királyi kegyelmet, a diplomáciai és fegyveres harcok elcsitultával visszahúzódott a protestáns rendi ellenállás frontjára. Lelke gazdag energiáit, a nemzeti ellenállás életformáját egy ideig egyházpolitikai küzdelmekben élte ki, de még inkább és egyre inkább a szellemi felkészülés fegyvertárának gyűjtésében. Nemcsak maga folytatott egyre szélesbedő körben külföldre is kiható könyvszerző tevékenységet, hanem - ami talán még nagyszerűbb tette volt, - úgy nevelte fiát, Gedeont, hogy ő aztán egész életét szentelte a péceli könyvtár gyarapításának. Ennek a nagyvonalú könyvtárszervező tevékenységnek nyilván a szatmári béke volt az előfeltétele, az 1711-ben létrejött politikai helyzet volt az alapja, létesítő előzménye.
Ezért nem túlzás, ha a Ráday-Könyvtárnak mint magángyűjteménynek születési évét 1711-re tesszük. Így aztán 1961 kettős évfordulót jelent a gyűjtemény számára: mint egységes kulturális intézmény a magánkönyvtári korszak hozzászámításával 250 éves, mint a dunamelléki református egyházkerület tudományos könyvtára 100 esztendős. Ha ez alkalommal mégis az utolsó 100 év fejlődésének vázolására tesszük a hangsúlyt, annak oka, hogy a megelőző időszak viszonylag ismertebb, mint a legutolsó század története, de számunkra is közelebb álló, több tanulságot nyújtó időszaka ez a könyvtár fejlődésének."
Vissza