A jóléti állam közgazdasági megközelítésben

Előszó

A közösségi szektor valamilyen mértékű bekapcsolódását feltételező jóléti intézmények széles köre és a kormányzati szociálpolitika az elmúlt fél évszázad során egyértelműen a modern piacgazdaság integráns részévé váltak. Ebben a folyamatban persze mind maguk az egyes intézményrendszerek, politikák, mind maguk az ezeket befogadó piacgazdaságok is sokat változtak. Az egyes országok szociális ellátórendszerei között - a jelentékeny különbségek ellenére is - sok a lényegi hasonlóság, és egyértelműen kirajzolódnak (és Titmus vagy Esping-Andersen munkássága nyomára mára széles körben ismertté váltak) az állami jóléti szerepvállalás bizonyos típusai is. Ugyanakkor mind a jóléti állam, mind szaktudományos leképezése jelentős változásokon mentek keresztül az utóbbi években. A hatvanas-hetvenes évek erős libertárius kritikája (elég, ha ezzel összefüggésben Friedman, Hayek és Nozick munkáira utalunk) után kis késéssel a közösségi jóléti szektorral kapcsolatos kormányzati politikák is megváltoztak: a nyolcvanas évek neoliberalizmusa - elsősorban is a thatcheri brit politika - hatására a jóléti állam intézményei világszerte átalakulnak, áramvonalasabbá, hatékonyabbá váltak. Olyan tradicionális jóléti államok, mint pl. Svédország sem vonhatták ki magukat a változások hatásai alól. Sokan már a vészharangot kongatták a jóléti állam fölött. Mindazonáltal ma már megállapítható, hogy a neoliberális fordulat nem szüntette meg, inkább csak átalakította, a kor követelményeinek megfelelően modernizálta a jóléti államot: a szociálpolitika továbbra is az egyik legfontosabb kormányzati feladat - és az egyik legjelentősebb költségvetési kiadási tétel - a modern piacgazdaságokban. Vissza