A jóléti állam gazdaságtana

Tartalom

Szerkesztői előszó 15
Szerzői előszó a magyar kiadáshoz 17
1. A modern jóléti állam 17
2. A szociálpolitika háttere Magyarországon 18
3. Problémák és viták az Európai Unióban - és a világ más részein 19
Munkanélküliség 20
A szegénység elleni harc 21
Nyugdíjak 21
Egészségügy 23
Oktatás 25
4. A magyar kiadással kapcsolatos záró gondolatok 26
Előszó a negyedik kiadáshoz 29
ELSŐ RÉSZ - FOGALMAK
1. BEVEZETÉS 35
1.1. A megközelítés 35
1.1.1. A központi érvrendszer 35
1.1.2. A könyv felépítése 37
1.2. A jóléti állam és célkitűzései 39
1.2.1. A jóléti állam definiálása 39
1.2.2. A jóléti állam céljai 45
1.3. Változó világ: kihívások és válaszok 49
Vitakérdések 52
További olvasmányok 52
2. TÖRTÉNELMI HÁTTÉR 53
2.1. A kezdetek 54
2.1.1. Harc a szegénység ellen 54
2.1.2. Egyéb korai szociális jogszabályok 57
2.2. A liberális reformok 59
2.2.1. A reformok eredete
2.2.2. Új intézkedések 61
2.3. Az első világháború és a két világháború közötti időszak az Egyesült Királyságban 64
2.3.1. Lakáshelyzet 64
2.3.2. Munkanélküliségi biztosítás 66
2.4. Szegénység elleni harc a két világháború között az Egyesült Államokban 69
2.4.1. A,,New Deal" gyökerei 69
2.4.2. Az 1935. évi társadalombiztosítási törvény 71
2.5. A második világháború és utóhatásai 73
2.5.1. A háború alatti tevékenység 73
2.5.2. Politikák 1946-1948 között 77
2.6. A háború utáni helyzet az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 78
2.6.1. Az Egyesült Királyság 78
2.6.2. Az Egyesült Államok 82
2.6.3. Összehasonlítási kérdések 84
2.7. Összefoglaló megállapítások: a múltból a jelenbe 86
2.7.1. A jóléti államot létrehozó erők értelmezése 86
2.7.2. De mi is jött létre? 88
Vitakérdések 90
További olvasmányok 90
3. POLITIKAELMÉLET: TÁRSADALMI IGAZSÁGOSSÁG ÉS AZ ÁLLAM 91
3.1. Társadalomelméletek 91
3.2. Libertariánus nézetek 93
3.3. Liberális társadalomelméletek 95
3.3.1. Az utilitarizmus 96
3.3.2. Rawls a társadalmi igazságosságról 98
3.4. Kollektivista nézetek 103
3.4.1. Demokratikus szocializmus 103
3.4.2. A marxisták 106
3.5. Az állam szerepével kapcsolatos következtetések 109
3.5.1. Elméleti kérdések 109
3.5.2. Politikai vonatkozások 111
3.5.3. A jóléti állammal kapcsolatos attitűdök 112
Vitakérdések 115
További olvasmányok 116
FÜGGELÉK: A 3. FEJEZET NÉPSZERŰ ÖSSZEFOGLALÁSA 117
Libertariánus elméletek 117
Liberális elméletek 118
Szocialista elméletek 119
A jóléti állammal kapcsolatos attitűdök 119
4. GAZDASÁGELMÉLET 1. - ÁLLAMI BEAVATKOZÁS 121
4.1. A probléma formális struktúrája 121
4.2. Miért törekszik a politika gazdasági hatékonyságra? 124
4.2.1. A gazdasági hatékonyság fogalma 124
4.2.2. A hatékonyság jelentősége a különböző társadalomelméletek számára 128
4.3. Hatékonyságnövelő beavatkozás 133
4.3.1. A beavatkozás típusai 133
4.3.2. Mely feltételek mellett hatékonyak a piacok? 135
Tökéletes verseny 135
Teljes piacok 136
A piaci kudarcok hiánya 137
Tökéletes informáltság 139
4.3.3. Politikai követelmények 145
4.4. A társadalmi igazságosság érdekében végzett beavatkozás 148
4.4.1. Miért van egyáltalán redisztribúció? 148
4.4.2. Újraelosztás. Természetben vagy készpénzben? 152
4.4.3. Horizontális méltányosság 156
4.4.4. Elégséges a redisztribúció szintje? 157
4.5. Közösségi döntés és kormányzati kudarc 158
4.6. Elmélettől a gyakorlat felé: a privatizáció kérdése 160
4.7. Befejezés: gazdasági és politikai elmélet 164
4.7.1. A kormányzat és a piac közti határvonal megrajzolása 164
4.7.2. Politikai célok elérése: a liberális álláspont 165
4.7.3. Vita a libertariánusokkal 168
Vitakérdések 169
További olvasmányok 170
FÜGGELÉK: A 4. FEJEZET NÉPSZERŰ ÖSSZEFOGLALÁSA 171
A hatékonysági cél 171
Hatékonyságnövelő beavatkozás 172
A társadalmi igazságosság érdekében végzett beavatkozás 176
Privatizáció 176
Politikai célok elérése 177
5. GAZDASÁGELMÉLET 2. - BIZTOSÍTÁSOK 179
5.1. Bevezetés 179
5.2. A biztosítások iránti kereslet 180
5.2.1. Egyéni kereslet 180
5.2.2. A termék jellege: a biztosítás mint a kockázatok összegyűjtésének eszköze 182
5.2.3. Egy példa: az örökjáradékok 184
5.3. A kínálati oldal 186
5.3.1. A biztosítások kínálata 186
5.3.2. Aszimmetrikus információ 189
5.4. A teljes biztosítási piac: magán- és társadalombiztosítás 195
5.4.1. A magánbiztosítási piacok léte és hatékonysága 195
5.4.2. Társadalombiztosítás 200
Vitakérdések 202
További olvasmányok 202
FÜGGELÉK: AZ 5. FEJEZET NÉPSZERŰ ÖSSZEFOGLALÁSA 203
A biztosítások kereslete és kínálata 203
Közgazdasági problémák a kínálati oldalon 204
6. DEFINIÁLÁSI ÉS MÉRÉSI PROBLÉMÁK 207
6.1. A jólét mérése 207
6.1.1. Egyéni jólét 208
Az egyéni jövedelem meghatározása 208
Az egyéni jövedelem mérése 211
6.1.2. Társadalmi jólét 213
6.2. Szegénység 216
6.2.1. A szegénység definiálása 217
6.2.2. Szegénység és egyenlőtlenség 220
6.2.3. A szegénység mérése 222
6.3. Egyenlőtlenség: egyének és családok 226
6.3.1. Az egyenlőség és egyenlőtlenség definiálása 227
6.3.2. Az egyének közötti egyenlőtlenség mérése 230
6.3.3. A családok közötti egyenlőtlenség mérése 231
6.4. Egyenlőtlenség: aggregált mércék 233
6.4.1. A leíró megközelítés 233
6.4.2. A társadalom-jóléti függvényen alapuló egyenlőtlenségi mércék 239
6.4.3. Egyenlőtlenség: néhány empirikus eredmény 243
6.5. Következtetések 245
Vitakérdések 247
További olvasmányok 249
FÜGGELÉK: A 6. FEJEZET NÉPSZERŰ ÖSSZEFOGLALÁSA 249
Jövedelem 249
Szegénység 250
Egyenlőtlenség 250
MÁSODIK RÉSZ - PÉNZBELI JUTTATÁSOK
7. A JÓLÉTI ÁLLAM FINANSZÍROZÁSA 255
7.1. Az Egyesült Királyság kormányzati számláinak szerkezete 255
7.1.1. Fogalmi kérdések 255
7.1.2. Kormányzati bevételek és kiadások 258
12. Pénzbeli juttatások 261
7.2.1. Egyéni társadalombiztosítási hozzájárulások 261
7.2.2. A társadalombiztosítási alap 263
7.3. Természetbeni juttatások 266
7.4. A jóléti állam értékelése 267
7.4.1. Megfontolások a hatásmegoszlásról 267
7.4.2. Redisztribúció: előkészítő tárgyalás 270
Vitakérdések 273
További olvasmányok 273
8. BIZTOSÍTÁS: MUNKANÉLKÜLISÉG, BETEGSÉG, ROKKANTSÁG 275
8.1. Bevezetés és intézmények 275
8.1.1. A kérdések 275
8.1.2. Intézmények 278
8.2. Az állami beavatkozás melletti elméleti érvek 281
8.2.1. Hatékonyság: szabályozás 281
8.2.2. Hatékonyság: kormányzati ellátás 283
8.2.3. Jövőre vonatkozó kilátások: hosszú távú ápolási biztosítás 289
8.2.4. Társadalmi igazságosság 291
8.3. A biztosítási juttatások értékelése 292
8.3.1. Hatékonyság és ösztönzés 292
Elvi érvek 292
Ösztönzési kérdések 295
8.3.2. Méltányossági kérdések 297
Vitakérdések 273
További olvasmányok 299
9. A FOGYASZTÁS KISIMÍTÁSA: ÖREGSÉGI NYUGDÍJAK 301
9.1. Bevezetés és intézmények 301
9.2. A nyugdíjrendszer szervezésének módszerei 304
9.3. Az állami beavatkozás melletti hatékonysági érvek 311
9.3.1. Kormányzati vagy magánszervezés? 311
9.3.2. A tőkefedezeti és a felosztó-kirovó rendszer szembeállítása: elméleti érvek 313
9.4. Társadalmi igazságosság 320
9.4.1. Kormányzati vagy magánszervezés? 320
9.4.2. A nyugdíjak redisztributív hatásai 321
9.5. Az öregségi nyugdíjak értékelése 324
9.5.1. Hatékonyság és ösztönzés 324
A háttérben lévő kérdések 324
Ösztönzési kérdések 326
A jövőbeli problémák kezelése 331
9.5.2. Méltányossági kérdések 337
9.5.3. Következtetések 339
Vitakérdések 340
További olvasmányok 340
10. HARC A SZEGÉNYSÉG ELLEN 343
10.1. Bevezetés és intézmények 343
10.2. Az állami beavatkozás melletti elméleti érvek 347
10.2.1. Érvek a beavatkozás mellett 347
10.2.2. A célba juttatás egyszerű analitikája 349
10.3. A szegénység elleni harc értékelése 352
10.3.1. Jövedelemvizsgálathoz kötött juttatások 352
Jövedelemtámogatás 352
A lakhatási költségekhez való hozzájárulás 356
10.3.2. A munkavégzéshez kapcsolódó adójóváírás 357
10.3.3. Családtámogatás 359
10.3.4. A szegénységi és munkanélküliségi csapda 361
10.3.5. Empirikus kérdések és bizonyítékok 363
Mennyire hatékony a szegénységi segélyezés? 363
Ösztönzési hatások 367
10.3.6. Következtetés 369
Vitakérdések 369
További olvasmányok 370
11. REFORMSTRATÉGIÁK 371
I.11. A jövedelemtámogatás megközelítései 371
II.2. Jövedelemvizsgálat: a negatív jövedelemadó 372
11.2.1. Az elképzelés 372
11.2.2. A nagy volumenű negatív jövedelemadó-rendszerek értékelése 374
A költséggel kapcsolatos problémák 375
Redisztribúciós hatások 383
11.2.3. Egy kis volumenű negatív jövedelemadó szerepe 384
11.3. Indikátoros célba juttatás: a Beveridge-féle megközelítés 385
11.3.1. Az elképzelés 385
11.3.2. Egy példa 387
11.4. Kevert stratégiák 388
11.5. Következtetés: pénzbeli juttatások 339
Vitakérdések 394
További olvasmányok 394
HARMADIK RÉSZ-TERMÉSZETBENI JUTTATÁSOK
12. EGÉSZSÉG ÉS EGÉSZSÉGÜGY 397
12.1. Bevezetés 397
12.2. Célok 399
12.2.1. Fogalmak 399
12.2.2. A költségek és hasznok mérése 401
12.3. Módszerek 403
12.3.1. A beavatkozás melletti elméleti érvek: hatékonyság 404
Információs problémák 404
Biztosítási problémák 406
A megmaradó feltételezések 411
12.3.2. A beavatkozás melletti elméleti érvek: méltányosság 413
12.3.3. A beavatkozás típusai 416
12.4. A brit egészségügyi rendszer érékelése 422
12.4.1. Intézmények 422
Az NHS működése 422
Magánegészségügy 427
Nemzetközi összehasonlítások 428
12.4.2. Értékelés: hatékonyság 431
12.4.3. Értékelés: méltányosság 436
12.5. Reform 440
12.5.1. A magánellátás dominanciájára épülő rendszerek 440
12.5.2. A közfinanszírozás és a magánellátás rendszerei 444
12.5.3. Az NHS reformjai 445
12.6. Következtetés 450
Vitakérdések 452
További olvasmányok 452
13. KÖZOKTATÁS 455
13.1. Bevezetés 455
13.2. Célok 455
13.2.1. Fogalmak 455
13.2.2. A költségek és a hasznok mérése 459
13.3. Módszerek 465
13.3.1. Az állami beavatkozás melletti elméleti érvek: hatékonyság 465
13.3.2. Az állami beavatkozás melletti elméleti érvek: méltányosság 467
13.3.3. A beavatkozás típusai 468
13.4. A brit közoktatás értékelése 472
13.4.1. Intézmények 472
Az oktatási rendszer működése 473
Magániskolák 475
13.4.2. Értékelés: hatékonyság 477
13.4.3. Értékelés: méltányosság 480
13.5. Reform 484
13.5.1. Jellemzően magánintézményekre építő megközelítés 484
13.5.2. Reformok az Egyesült Királyságban 487
Kvázipiacok és az 1988. évi oktatási reformtörvény 487
Reformok 1997 után 1 498
13.6. Következtetések 490
Vitakérdések 492
További olvasmányok 492
14. FELSŐOKTATÁS 493
14.1. Bevezetés 493
14.2. Célok 494
14.3. Módszerek 495
14.3.1. A beavatkozás melletti elméleti érvek: hatékonyság 495
Felsőoktatás 495
A felsőoktatás finanszírozása 498
14.3.2. A beavatkozás melletti elméleti érvek: méltányosság 502
14.3.3. A beavatkozás típusai 503
14.4. Az Egyesült Királyság felsőoktatási rendszerének értékelése 508
14.4.1. Intézmények 508
14.4.2. Értékelés: a felsőoktatás szerkezete 512
14.4.3. Értékelés: eredmények 516
14.5. Reform 520
14.5.1. Reformstratégia 520
14.5.2. Tervezett reformok: a 2003. évi Fehér Könyv 522
14.5.3. Kialakuló nemzetközi konszenzus? 526
14.6. Következtetések 526
Vitakérdések 527
További olvasmányok 527
NEGYEDIK RÉSZ - ZÁRSZÓ
15. KÖVETKEZTETÉSEK 531
15.1. Érvek a jóléti állam mellett 531
15.1.1. Elmélet 531
15.1.2. Politika 533
15.1.3. Miért is van szükség jóléti államra? 537
15.2. Változó környezet: viták 539
15.2.1. Kívánatos-e a jóléti állam? 539
15.2.2. Fenntartható-e a jóléti állam? 542
Vitakérdések 547
További olvasmányok 547
BIBLIOGRÁFIA 549
FOGALOMTÁR 579
FÜGGELÉK A MAGYAR NYELVŰ KIADÁSHOZ
Vigvári András
A MAGYAR JÓLÉTI ÁLLAM NÉHÁNY JELLEMZŐJE 589
1. A magyar államháztartás és a jóléti állam néhány jellemzője 590
1.1. A magyar jóléti állam számokban 595
1.2. Egy csipetnyi történelem 595
2. Néhány fogalom 600
2.1. A kollektív javak és a hatékonyság értelmezései 600
2.2. A 3E koncepciója 609
2.3. A jóléti állammal kapcsolatos hazai közgazdaságtani vitákról 610
3. Politikai gazdaságtani kérdések és reformok 612
4. Közpolitikai területek 615
4.1. Munkanélküli ellátás, táppénz 618
4.2. Öregségi nyugdíjrendszer 619
4.3. Szociális ellátás és családtámogatás 623
4.4. Egészségügyi ellátás 625
4.5. Közoktatás 627
4.6. Felsőoktatás 628
Vitakérdések 629
További olvasmányok 630

Témakörök