A jogfilozófia alapvető kérdései és elemei

Fülszöveg

A KÖTET ARRA VÁLLALKOZIK;.-hogy a jogfilozófia alapvető elemeit és kérdéseit egységes koncepcióban tárgyalja. Mindenekelőtt a jog; mibenléte és az igazságossághoz való viszonya, a jogi érvény esség, a kötelező erő, a kényszerítő erő és az erőszak különbsége, a jog és erkölcs kapcsolata és különbségei kerülnek kifejtésre benne. Az alapvető emberi jogok és természetjogi intézmények megalapozására nagy hangsúlyt fektet a kötet. A jogi érvelés mibenlétét, lehetőségeit és érvényességi korlátait is ezen gondolati keretben bontja ki a szerző. Külön fejezet foglalkozik a jogfilozófia és jogszociológia kapcsolatával, a „dolog természetének ' jogfilozófiai jelentőségével, a kötelmi viszonyok régi-új szemléletével az aranyszabállyal vett összefüggésében is, de a szubszidiaritás közjogi és politikai filozófiai követelményeivel szintúgy. A jogi ér-vénvtelenség, az ellenállás és a lelkiismereti szabadság hagyomá-
y . cv o oj
nyos tematikái is ezen koncepción belül kerülnek megalapozásra. A... Tovább

Fülszöveg

A KÖTET ARRA VÁLLALKOZIK;.-hogy a jogfilozófia alapvető elemeit és kérdéseit egységes koncepcióban tárgyalja. Mindenekelőtt a jog; mibenléte és az igazságossághoz való viszonya, a jogi érvény esség, a kötelező erő, a kényszerítő erő és az erőszak különbsége, a jog és erkölcs kapcsolata és különbségei kerülnek kifejtésre benne. Az alapvető emberi jogok és természetjogi intézmények megalapozására nagy hangsúlyt fektet a kötet. A jogi érvelés mibenlétét, lehetőségeit és érvényességi korlátait is ezen gondolati keretben bontja ki a szerző. Külön fejezet foglalkozik a jogfilozófia és jogszociológia kapcsolatával, a „dolog természetének ' jogfilozófiai jelentőségével, a kötelmi viszonyok régi-új szemléletével az aranyszabállyal vett összefüggésében is, de a szubszidiaritás közjogi és politikai filozófiai követelményeivel szintúgy. A jogi ér-vénvtelenség, az ellenállás és a lelkiismereti szabadság hagyomá-
y . cv o oj
nyos tematikái is ezen koncepción belül kerülnek megalapozásra. A jogpozitivizmus főbb, emblematikus képviselőinek, azaz Jhering, Kelsen és Hart kritikájára is ezen szemléleti kereten belül kerül sor. E munkában a jogfilozófia visszanyeri hagyományos, természetjogi értelmét és tartalmát, ezáltal olyan alapvető jogi fogalmak, kérdések és intézmények kerülhetnek kifejtésre benne, amelyekről a kortárs jogelméleti gondolkodás már-már lemondott. Vissza