kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Osiris Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött kemény papírkötés |
Oldalszám: | 294 oldal |
Sorozatcím: | Osiris tankönyvek |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-379-164-2 |
Bevezetés | 9 |
A jogfilozófia főbb tanai | 13 |
Az ókor | 4 |
A szofisták | 14 |
Platón tanítása az igazságosság ideájáról | 17 |
Arisztotelés igazságosságfenomenológiája | 21 |
A sztoa természetjoga | 24 |
A keresztény jogi tanok | 28 |
Alapvetés | 28 |
Aquinói Tamás | 30 |
Ágoston | 31 |
Luther tanai a két birodalomról | 32 |
Szuverenitás és államérdek | 33 |
Általános megjegyzések a reneszánsz filozófiáról | 33 |
Machiavelli | 34 |
Jean Bodin | 35 |
A felvilágosodás természetjoga | 36 |
Bevezetés | 36 |
A felvilágosult abszolutizmus elmélete | 38 |
Az emberi és polgári jogok elmélete | 39 |
Kant: a szabadság filozófiája | 40 |
A modern kor: a történetiség felfedezése | 41 |
Jogfilozófia és politikai mozgalmak | 41 |
A történelemhez fordulás | 42 |
Történeti jog a forradalom ellen: Burke | 44 |
A történeti jogi iskola: Savigny | 46 |
A történelem, mint az ésszerűség kifejeződése: Hegel | 48 |
A modern kor: a gazdasági-szociológiai jogfelfogás | 52 |
Az érdekkutató jogtudomány: Bentham | 52 |
Marx | 54 |
Az ideológiatan | 57 |
A modern kor: az új biológiai-pszichológiai emberkép | 58 |
A fajelmélet | 58 |
A pszichológiai redukciós elméletek | 59 |
Kihatások a jogszemléletre | 60 |
A modern kor: pozitivizmus és formalizmus | 61 |
A filozófiai pozitivizmus | 61 |
Alkalmazásai a jog területén: a realizmus | 65 |
Alkalmazásai a jog területén: a formális jogi tanok | 66 |
Az általános pozitivizmus | 77 |
A relativizmus | 78 |
A jelenlegi jogfilozófiai vitákról | 84 |
A modern kor nézeteinek mai hatása: marxizmus és utilitarizmus | 84 |
Tudományelmélet és jogelmélet | 85 |
A rendszerelméleti megközelítés | 85 |
Az igazságosság elmélete | 89 |
Álláspontom alapjai | 93 |
A szellemtudományok által nyújtott ismeretek értéke | 93 |
Az etika racionalitása | 104 |
A redukciós elméletek | 116 |
Luhmann kritikájáról | 120 |
Összefoglalás | 121 |
A jog mint kulturális jelenség | 123 |
Általános kérdések | 124 |
A jog mint egyetemes, de nem egységes jelenség | 124 |
Általános fejlődési törvények? | 125 |
Jogátvételek | 126 |
Jelenségeltérések az egyes kultúrákban | 128 |
A jog típusa | 128 |
A modern jog megjelenési formái | 130 |
A jog keletkezésének céljai és a jog megvalósulása | 133 |
A jogi rend alaptémái | 133 |
A jog keletkezésének célja: a béke | 134 |
A jog keletkezésének célja: a biztonság | 136 |
Igazságosság és szabadság | 140 |
A jog megvalósulása | 144 |
A jog a kultúra egészében | 147 |
Jog és gazdaság | 147 |
Jog, vallás és erkölcsiség | 151 |
Jog és szellemi fejlődés | 156 |
A jog és a társadalmi kapcsolatok formái | 157 |
Összefoglalás | 163 |
A jog alapjai | 167 |
A dolog természete | 167 |
Erkölcsi alapok | 177 |
Igazságosság | 177 |
Emberi méltóság, szabadság és hűség | 178 |
A fenti értékek jelentősége a jog különböző területein | 179 |
A pluralizmus mint a jog jellegzetessége? | 182 |
A természetjog | 182 |
Bevezetés | 183 |
A történelmen túlmutató helyzetekhez való kötődés | 186 |
Az ilyen helyzetek természetjogi alapelvei | 187 |
A tapasztalás jelentősége | 188 |
A természetjog és a pozitív jog kapcsolata | 189 |
A természetjog mint az igazságosság szabályainak összessége | 191 |
A gazdaság és a jog | 193 |
A jog és a gazdaság viszonya | 193 |
Az új gazdasági kapcsolatok új jogot követelnek | 193 |
A jog által rendezett gazdasági alkotmány | 194 |
A pozitív jog érvényesülése | 197 |
A pozitív jog lényegi vonásai | 197 |
Meghatározás | 197 |
A jog mint életterek lehatárolása és az együttműködés szabályozása | 200 |
A jogszabály | 202 |
Az értékelés mint a jogi szabály alapja | 205 |
A különböző jogközösségek egymásmellettisége | 207 |
A pozitív jog tekintélye; a jog kényszerelmélete | 209 |
A pozitív jog és a társadalmi hatalom | 210 |
A bíró pozitív joghoz kötöttségének határai | 213 |
A jog érvényességének problémája | 216 |
Kiindulópontok | 216 |
Parancselmélet | 217 |
Elismerési elmélet | 218 |
Fenntartások | 219 |
Állásfoglalás: pozitív jog mint ideális lét | 221 |
A jogászi gondolkodás | |
Alapvetés | 225 |
A jogászi gondolkodás történeti típusai | 225 |
Róma jogászai | 227 |
A skolasztikus jogtudomány | 228 |
Német pandektisztika | 230 |
A francia Ecolede l'exégése | 231 |
Az angol-amerikai jogászok gondolkodásához | 234 |
A kodifikált jog értelmezése | 236 |
Az általános hermeneutika alapelvei | 240 |
A jogi értelmezés alapelvei | 240 |
A törvény alkalmazása | 243 |
Az értelmezés és az alkalmazás viszonya | 251 |
A törvényalkalmazás mint szubszumpció | 251 |
Az előbbi felfogás kritikája | 252 |
A bíró és a törvény | 252 |
A bíró mint a jog továbbképzője | 255 |
Történeti megközelítés | 258 |
A bíró hármas feladata | 258 |
A hézagprobléma és a jogászi logika | 258 |
A hézag kiküszöbölése a bíró által | 259 |
Összefoglalás | 262 |
A jogtudomány | 263 |
Az aporetikus gondolkodási mód rendszere | 265 |
A jogi rendszerről | 267 |
A jogtudomány módszerei | 270 |
A jogtudomány tudományjellege | 272 |
Záró megjegyzések | 275 |
Rövidítések | 279 |
Névmutató | 281 |
Tárgymutató | 287 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.