A jogászképzés múltja, jelene és jövője

Ünnepi tanulmányok, konferencia-előadások, kerekasztal beszélgetések

Szerző

Budapest

'Magyar Bálint: A jogászképzés múltja, jelene és jövője ' összes példány

Kiadó:	ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	452 oldal
Sorozatcím:	Bibliotheca Iuridica
Kötetszám:	10
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-463-675-6

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az 1989. évi rendszerváltás komoly kihívást jelentett a jogi oktatás számára. A szovjet típusú berendezkedés előbb deklaratív, majd tényleges felszámolása együtt járt az új szerkezetű társadalom gazdasági életének jelentős átalakulásával, mely a jogalkotást egy évtizedek óta ismeretlen területre vezette. Az Országgyűlés és a minisztériumok törvény- és jogszabálydömpinggel igyekeztek útját állni a hirtelen szabályozatlanul maradt területeken felmerülő problémáknak, illetve kielégíteni a társadalmi viszonyok legkülönbözőbb területein felvetődő szabályozási szükségleteket. A jogi oktatástól pedig szinte azon nyomban elvárták, hogy a legfrissebb joganyagot oktassa,, s a joghallgatókat a zűrzavaros helyzetben helyt állni tudó jogászokká képezze. A magyar múltból származó és az akkori jelen szükségleteiből született joganyag azonnali elméleti megalapozása és gyakorlati oktatása szinte teljesíthetetlen feladat elé állították a jogi karok oktatóit. A megnyíló nyugat viharos gyorsasággal terjedő információgazdagsága, az ismeretlen, de mindinkább alapkövetelménnyé formálódó jogok és jogágak iránti érdeklődés egyre nőtt az országban, a politikai szféra és a jogász szakma pedig a korábbi struktúra miatt hiányzó elméleti szakemberek szinte azonnali kibocsátását követelte. Sorra fogalmazódtak meg a környezetvédelmi jog, informatikai jog, a médiajog, a reklámjog oktatásával kapcsolatos követelmények, nem is beszélve a már az oktatási struktúrában lévő stúdiumok tartalmi átalakulásával és átalakításával kapcsolatos követelésekről. A piac nem csak azt követelte, hogy például a jogi informatika keretében ismertekhez jutó diplomás kezdő fiatalok kezelni tudják a számítógépes rendszereket és adatbázisokat, de egyenesen jogalkotói készségeket, szakértői tudást és elméleti elmélyültséget várt el tőlük. S ezzel együtt: ezen ismeretek és készségek oktatását várták el az egyetemektől is. Az európai csatlakozás sikertörténete egyet jelentett az európai közös jog gyors adaptálásával, a jogászság számára pedig a lóversenyhez hasonlítható jogharmonizációs tempó átvételével járt. Vagyis szinte nyomban „elő kellett állítani" az eurojogászt, az európai alkotmányos konstrukció, a magánjogi szabályozás, az strassbourgi esetjog szakértőit. A várakozás természetesen e tekintetben is az egyetemek felé fordult. Vissza

Tartalom

Mezey Barna: Előszó
I. 225 éves a jogászképzés Budán, Pesten, Budapesten 1
A jogászképzés Budára települése 225. évfordulójának tiszteletére rendezett tudományos emlékülésen elhangzott előadások és azokhoz kapcsolódó írások 1
Szögi László: A Nagyszombati Egyetem Jogi Karának Budára költözése 3
Vékás Lajos: A magánjog tudománya és oktatása 7
Király Tibor: A büntető tudományok és a büntetőjog oktatása a Jogi Karon 17
Kukorelli István: A magyar közjog oktatása a Jogi Karon 23
Horváth Pál: Adalékok a politikai-kamerális tudományok és a modern jogtudomány kifejlődéséhez Magyarországon 30
Paczolay Péter: Az állambölcselet oktatása a Jogi Karon 40
Szilágyi Péter: A jogbölcselet oktatása a Jogi Karon 50
Mezey Barna: A jogtörténet oktatása a Jogi Karon 78
II. 225 éves a politico-cameralis tudományok oktatása Magyarországon 93
A politico-cameralis tudományok oktatása 225. évfordulójának tiszteletére rendezett tudományos emlékülésen elhangzott előadások
Kovács Árpád: A konferencia megnyitása 95
Fazekas Marianna: A politico-cameralis tudományok oktatásának 225 éve 97
Máthé Gábor: Az önállósult közigazgatási szakemberképzés 103
Blaskó Béla: A rendészeti felsőoktatás évtizedei 111
Lőrincz Lajos: Új tendenciák a közigazgatási szakemberképzés nemzetközi gyakorlatában 119
Jeney György: A közpolitika és a közigazgatás-tudományok 124
Tiba Zsolt: Önkormányzati tapasztalatok a közigazgatási szakemberképzésről 131
III. A HAZAI JOGÁSZKÉPZÉS INTÉZMÉNYEI 137
A jogászképzés Budára települése és a politico-cameralis tudományok oktatása 225.
évfordulójának tiszteletére rendezett tudományos emlékülés alkalmából a szervezőkhöz eljuttatott kartörténeti ismertetések és kari tájékoztatók
Mezey Barna: Nagyszombattól Budapestig. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (1667-2002) 139
Balogh Elemér: A kolozsvári-szegedi jogi kar története (1872-2002) 185
Kajtár István: A pécsi Állam- és Jogtudományi Kar története (1923-2002) 226
Stipa István: A miskolci állam- és jogtudományi oktatás története (1981-2002) 231
Horváth Pál-Révész T. Mihály-Szigeti Péter: A Széchenyi István Egyetem Jog- és Gazdaságtudományi Karának Állam- és Jogtudományi Intézete 249
Radnay József: A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara 276
Illés Viktor: A Károli Gáspár Református Egyetem Állam és Jogtudományi Kara 284
Szabó Béla: A Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara 289
Máthé Gábor: Államigazgatási Főiskola - BKÁE Államigazgatási Kar 302
IV. A magyarországi jogászképzés aktuális problémái és jövője 313
A jogászképzés aktuális problémái című konferencián elhangzott előadások, hozzászólások és azokhoz kapcsolódó írások
A. Tanulmányok
Pokol Béla: A jogászság és a jogászképzés bővülése 315
Kissné Pap Margit: A jogi felsőoktatás néhány jellemzője 324
B. Konferencia előadások
Bárándy Péter: A jogászképzés aktuális problémái - A konferencia megnyitása 333
Magyar Bálint: Felsőoktatási reform és jogászképzés - A konferencia megnyitása 335
Lőrincz Lajos: A hazai jogászképzés aktuális kérdései 339
Máthé Gábor: A jogásztovábbképzés problematikája 351
Pokol Béla: A jogászképzés dilemmái 357
Bánáti János: A jogász túlképzés megoldásának csodaszere-e a szabad ügyvédi pálya? 363
Gatter László: A bírósági fogalmazóképzés szerepe a jogászok felkészítésében 368
Róna Péter: Jogászképzés: technika versus kultúra 375
Tóth Erzsébet Katalin: A jogászképzés közjegyzői szemmel, különös tekintettel az Európai Unióhoz való csatlakozásra 379
Sodor István: A joghallgatók szakmai felkészültségének ügyészségi tapasztalatai 386
C. Kerekasztal beszélgetések
Szabó Imre: Vitaindító: Miről, mennyit és hogyan? 389
Hozzászólások 391
Mezey Barna: Vitaindító: Minőség és túlterheltség 404
Hozzászólások 409
FÜGGELÉK 415
A kötetben szereplő írások szerzői 417
A jogászképzés Budára települése és a politico-cameralis tudományok oktatása 225. évfordulójának tiszteletére rendezett tudományos emlékülés, valamint
A jogászképzés aktuális problémái című konferencia programja 420
Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar kiadványai 422
Tudományos és szakmai rendezvények az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 431